Európai horizont Berlinből

Heiko Maas német külügyminiszter, aki tegnap történetesen Budapesten tárgyalt, a Der Standard című osztrák lapban vendég-kommentárt tett közzé arról, hogy a németek a most közelgő november 9-én nem csupán a berlini fal leomlásának a 30. évfordulóját, hanem Közép- és Kelet-Európa lakosainak a bátorságát is ünneplik.

A kommentárban a szociáldemokrata pártállású politikus arra szólítja fel az európaiakat, hogy végre cselekedjenek európai módon, mindenfajta „ha és azonban” nélkül. Heiko Maas szerint kötelesség kiteljesíteni Európa egyesítését, az olyan Európa építését, amely megvalósítja a három évtizeddel ezelőtt az utcára vonult változást akarók álmait. 

A német külügyminiszter szerint az euró megmentése, valamint a menekültek befogadása és elosztása körüli vég nélküli vita új árkokat ásott a kontinensen.

Ehhez a mondathoz egyetlen megjegyzést fűznék hozzá azoknak, akik felkapták a fejüket az „euró megmentése” kifejezés hallatán, ha másért nem, már csak azért is, mert a londoni Financial Times hasábjain – mint az valamivel korábban ismeretessé vált – Matolcsy György magyar jegybankelnök azt bizonygatta, hogy itt lenne az ideje elismerni, hiba volt az euró bevezetése.

A német diplomácia irányítója ezzel szöges ellentétben arra utal, hogy a korábbi években elmélyült különböző fizetési válságok, legelsősorban a görög fizetési válság, nyomán az euró-övezet országai hatalmas – és, tegyük hozzá, eredményes – erőfeszítéseket tettek azért, hogy egyfelől Athén ne fulladjon bele az adósságtengerbe, másfelől azért, hogy ne is tudja magával rántani a mélybe a közös európai fizetőeszközt. Vagyis: az euró mögött legyenek olyan szilárd, felhalmozott pénzügyi alapok, amelyek védelmet nyújtanak az esetleges későbbi megrázkódtatások ellen.

Heiko Maas szemében tehát a közös pénz nem kisiklás, hanem megőrzendő európai érték, elismerve azt, hogy az euró melletti kiállás éppúgy vitákat gerjeszt, mint az a kérdés, hogy mit kezdjen Európa a bevándorlással.

A külügyminiszter ezután rátér arra: a brexittel azt éljük át, hogy első ízben távozik egy ország az Európai Unióból. „És Európa sok országában azok körül csődül össze a hallgatóság, akik azt akarják elhitetni velünk, hogy számunkra a kevesebb Európa lesz jó” – jegyzi meg Heiko Maas. Szerinte ezzel szemben világos, hogy Európa csak akkor állja meg a helyét a világban, ha az európaiak összetartanak, hiszen egymagában egyetlen ország sem képes megbirkózni a globalizációval, a klímaváltozással, a digitalizációval, illetve a migrációval.

A Bécsből, Berlinből vagy Párizsból érkező felszólítások Heiko Maas szerint visszhangtalanul elülnek Moszkvában és Pekingben, de most már – sajnos egyre nagyobb mértékben – Washingtonban is. Csak Európa egységes szavának van megfelelő súlya, ezért a nemzeti különutas politika helyett – hatékonyabb európai diplomácia révén – európai politikát kell megfogalmazni és érvényesíteni Oroszországgal és Kínával szemben – húzza alá a Der Standard hasábjain a német külügyminiszter. „Közösen kell tennünk azért, hogy megoldódjanak a szomszédságunkban – a Donyec-medencében, Szíriában, Líbiában – dúló konfliktusok. Ehhez erősíteni kell Európa békés konfliktusrendezési eszköztárát, valamint a NATO kiegészítéseként valódi európai védelmi unióra van szükség, amely adott esetén egymagában is cselekvőképes.

Eddig, amikor az önálló európai haderő megteremtéséről volt szó, rendre elhangzott, hogy ez természetesen nem pótolhatja a NATO szerepét, hiszen az Egyesült Államok által dominált észak-atlanti szervezet marad továbbra is Európa biztonságának az alapvető garantálója. Heiko Maas sem beszél a NATO szerepének a pótlásáról, de kiegészítéséről igen, és ez meglehetősen újszerű megfogalmazás az önálló európai hadseregről szóló – egyelőre pusztán – elmélkedések során.

A német külügyminiszter szerint Európának abban is egységet kell mutatnia, hogy vezető szerepre tör a világban az éghajlatvédelem területén. Bátor politikai döntésekre és valódi társadalmi erőfeszítésekre van szükség avégett, hogy a kontinens az évszázad derekára klíma-semlegessé váljék, vagyis az emberi tevékenység ne okozzon további légköri melegedést. Ha ez nem sikerül, akkor eljátszottuk gyermekeink jövőjét – hangoztatja Heiko Maas.

Kifejti a miniszter kommentárjában azt is, hogy a következő uniós költségvetésben szerinte a kutatásba, a fejlett technológiába és a digitalizációba kell többet fektetni.

Harminc esztendővel ezelőtt Európának volt elég ereje ahhoz, hogy legyőzze a falakat és a határokat. Most ahhoz van szüksége erőre, hogy érvényesítse értékeit és érdekeit egy mindinkább autoriter, vagyis önkényre épülő világban – írja Heiko Maas a Der Standardban.