A nap híre

Európai Kutatási Tanács: négy magyar nyert európai csúcstámogatást

Dátum: Szerző: iwadmin
28
nov

Hogyan szüntethető meg a gyógyszer-rezisztens baktériumok ellenállása, és miként ismét hatékonyan kezelni antibiotikumokkal az általuk okozott betegségeket? Valóban biztos befektetés az otthonteremtés? Lehetne-e hatékonyabban tanulmányozni a Földön leggyakrabban előforduló elemet – az oxigént? Íme néhány azon kérdések közül, amelyekre az Európai Kutatási Tanács friss támogatottjai úttörő kutatásaikkal keresik a választ.
 
Az Európai Kutatási Tanács (EKT/ERC –>  European Research Council) ma bejelentette: az idén 329 kiváló kutatót részesít összesen 630 millió euró konszolidátori támogatásban. A szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban olyan kutatómunkát végezzenek, mely tudományterületükön belül, sőt azon túlmutatóan is nagy hatással lesznek a haladásra. Az EKT a finanszírozást a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs keretprogram forrásaiból nyújtja. A támogatásban részesülő kutatások a fizikai, műszaki és élettudományok, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét felölelik. Az Európai Kutatási Tanács 2538 pályázatból választotta ki a nyerteseket, akiknek harmada nő. A támogatás a becslések szerint 2000 munkahelyet teremt majd doktori fokozattal rendelkező kutatók, doktoranduszok és olyan szakemberek számára, akik a díjazott kutatók csapatában dolgoznak majd.
 
A támogatottak 22 európai országban folytatják majd kutatásukat. Magyarország igen sikeresen szerepelt a rangos uniós pályázaton: négy kutató nyerte el az EKT támogatását, amelynek összege maximálisan 2 millió euró pályázatonként. A nyertesek: Egry Gábor (Politikatörténeti Alapítvány és Intézet), Makara Judit (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), Pete Gábor (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) és Szabadics János (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet).

Emléknyomok és agyi hálózatok – Makara Judit kutatási témája

Makara Judit (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) érdeklődésének középpontjában a dendritek, vagyis az idegsejtek azon nyúlványai állnak, amelyek a más sejtektől érkező információt fogadják. Makara Judit és munkatársai kutatása a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó, hippocampus nevű agyterületre koncentrál, azon belül is elsősorban az ún. CA3 területre, amelyet hálózati felépítése miatt régóta az asszociatív emléktárolás és -előhívás fontos állomásának tartanak.

Axonok nagyobb felbontásban – Szabadics János kutatási témája

Szabadics Jánosnak a szintén az MTA KOKI-ban működő kutatócsoportja az idegsejtek hosszabb nyúlványait, az axonokat vizsgálja. A kis átmérőjű axonok behuzalozzák az egész idegrendszert, hogy az egyes idegsejtektől több ezer másik idegsejthez juttassák el az idegi információt. Bár ezeknek az apró sejtalkotóknak óriási a jelentőségük, mégsem tudunk róluk eleget, többek között azért, mert korábban az általános méretű axonok elérhetetlenek voltak a megfelelő részletességű biológiai betekintést nyújtó vizsgálati módszerek számára.

Függvények zajos bemenettel – Pete Gábor kutatási témája

Pete Gábor az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Fő érdeklődési területe a valószínűség-számítás és a statisztikus mechanika. ERC-nyertes projektje keretében a függvények zajérzékenységét vizsgálja. A legtöbb tudományág életbeli alkalmazásaiban előforduló jelenség, hogy egy sokváltozós függvényt kell kiszámolni, ám a bemenet zajos, így csak bízni lehet abban, hogy a zaj nem befolyásolja nagymértékben az eredményt. Azonban az alkalmazások szempontjából fontos függvények közül sokan egészen apró zajra is érzékenyek: a bemenet kis perturbációja is teljesen megjósolhatatlanná teszi az eredményt. A NOISE projekt fő célja annak megértése, hogy különböző típusú véletlen bemeneteknél és véletlen perturbációknál pontosan mi tesz egy függvényt zajérzékennyé.

A három akadémiai kutatón kívül Magyarországról még Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet munkatársa nyerte el az ERC Consolidator Grantet.

Az EKT három alapvető finanszírozási programot működtet: az indító támogatást azok a legkiválóbb kutatók vehetik igénybe, akik a doktori fokozat megszerzését követően 2–7 év tapasztalatot szereztek; a konszolidátori támogatásra azok a legkiválóbb kutatók pályázhatnak, akik a PhD megszerzése után 7–12 év tapasztalatot szereztek; az élkutatói támogatást a már elismert, nemrégi kutatási eredményekkel rendelkező kutatók nyerhetik el.
  

Magyarország kiemelkedően teljesít az EU13 régióban az ERC pályázatok terén: az utóbbi 10 évben az összes grant 40%-át Magyarországon dolgozó kutatók szerezték meg. Sajnos a nyertes pályázatok szinte kivétel nélkül néhány akadémiai kutatóintézetre és a CEU-ra korlátozódnak. Az EU15-ök teljesítményének megközelítéséhez fontos lenne új, kiváló oktatókat és kutatókat foglalkoztató szellemi műhelyek létrehozása, illetve megerősítése az egyetemeken és más kutatóintézetekben is – olvasható egyebek között abban a közleményben, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya juttatott el szerkesztőségünknek.

 

Európa szociális dimenziója: eredmények és további tennivalók a göteborgi csúcstalálkozó után

November 17-én adott otthont Göteborg a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozónak. Ma az esemény két házigazdája – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Stefan Löfven svéd miniszterelnök – számba vette az elért eredményeket. A ma közétett zárójelentés keretbe foglalja a csúcstalálkozót követően elvégzendő feladatokat és a feladatok megvalósítását célzó eseményeket.

A csúcstalálkozón kiderült, hogy sok tekintetben egyetértés uralkodik az állam- és kormányfők között azt illetően, hogy Európát erős és kézzelfogható szociális dimenzióval kell felvértezni. A munkaerő-piaci kihívások kezelése, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés középpontba állítása egyaránt kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve. A csúcstalálkozó résztvevői megerősítették, hogy közös feladatként tekintenek a különböző szintű munkaerő-piaci kihívások kezelésére.
 
Az együttes kötelezettségvállalás jegyében az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság a csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A résztvevők egyetértettek abban, hogy további lépések révén javítani kell a munkaerő-piaci hozzáférést, hogy minél több férfi és nő vállaljon munkát, tisztességes foglalkoztatást és munkakörülményeket kell biztosítani, valamint támogatni kell a munkahelyváltást. A további teendők közül elsőként az alábbiak terén kell előrelépést elérni:

  • a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek és jogok megvalósítása, elsősorban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterén keresztül, valamint a tagállamok 2018. évi nemzeti reformprogramjában;
  • hatékony szociális párbeszéd előmozdítása valamennyi szinten;
  • a függőben lévő szociális intézkedések megvalósításának elősegítése uniós szinten (munkavállalók kiküldetése, a szociális biztonsági rendszerek koordinálása, munka és magánélet közötti egyensúly, európai akadálymentesítési intézkedéscsomag);
  • a nemek közötti bérszakadék kezelésére irányuló 2018–19-i uniós cselekvési terv prioritásainak nyomon követése;
  • az új európai készségfejlesztési program gyakorlati megvalósításának folytatása, 2018-ban kiemelt figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás végrehajtására.