A Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége szerint az alábbiak jellemzik a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét:
Fáradt, gyengén fizetett, öregedő félben lévő háziorvosi rendszer, sok betöltetlen álláshellyel, erejét, munkabíró képességét nagymértékben meghaladó feladatokkal. Sok a „befejezetlen kezelés”, ezért sok a továbbutalt beteg. Túlzott a betegirányítási tevékenység a szakrendelők, s a fekvő gyógyintézetek irányába – a helyszínen történő gyógyításra nincsen elegendő idő. Prevenciós tevékenység – pedig szó szerint létfontosságú lenne – alig folyik.
A szakrendelőkben sokszor másod-, harmad-állásban dolgoznak kórházi orvosok. Munka utáni munka, küzdenek a megélhetésért. Anyagi, morális és munkajogi szempontból egyaránt folyamatosan romló életkörülmények. Akik ebbe belefáradnak, távoznak az országból. Évente már az ezret is meghaladja a számuk. Többen mennek el, mint ahányat az orvostudományi egyetemek képesek kibocsátani. Sok szakmában a frissen végzettek itthon már rezidensnek sem jelentkeznek. Ez az itthon maradottak terhelését még növeli: hosszabbodnak a várólisták.
A kórházi rendszerből bő egyhavi finanszírozás hiányzik: éves szinten mintegy 45–50 milliárd forint. Ezért – még ha lenne is a szükséges beavatkozásokra kapacitás – nem végzik el, mert a biztosító nem az árán fizet. Pedig az esetszám növekszik, mert az alapellátás „önti” a betegeket a drága „hotelszolgáltatással” működő rendszerbe. Az erősebb, nagyobb, jobb kapcsolatokkal rendelkező intézmények az így kialakult válságos helyzetet a „koncentráció” és a „hatékonyság” jelszavával a kisebbek, gyengébbek kárára próbálják túlélni.
Magyarországnak – demográfiai szempontból – jelen állapotában növekvő születésszámra és csökkenő halandóságra (a múlt évben 3%-kal nőtt a halálozások száma) van szüksége. Mindkét cél eléréséhez jól működő egészségügyi rendszer is szükséges!
A Szövetség az Egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége szerint ezért a legsürgősebb teendők a következők:
♦ Elsődleges feladat a háziorvosi rendszer megerősítése.
♦ Ne legyen betöltetlen körzet.
♦ Minden országrészben jól képzett, jól fizetett háziorvos dolgozzék.
♦ A biztosító a befejezett kezeléseket, s a prevenciót ösztönözze. (Az alapellátás átalakítása sok pénzbe kerül, de még többet lehet majd – évek múltán – a kórházi rendszeren megtakarítani.)
♦ A szakorvosok (rezidensek) bérének megemelése, itthon tartásuk érdekében.
♦ Elkerülendő az orvostársadalom megosztására való törekvés bérfeszültség keltése révén, az ismert és tervezett ösztöndíj rendszerek segítségével.
♦ Mindaddig fenn kell tartani a kórházi kapacitásokat, ameddig a már jól működő alapellátás felől érzékelhetően kevesebb beteg érkezik ide gyógykezelésre.
♦ A fekvő gyógyintézeti kapacitásokat csak az alapellátás felől lehet lecsökkenteni.
♦ Az egészségügyi rendszer „felülről”, a kórházak felől történő átalakításának a magyar társadalom válik áldozatává a hosszabbodó várólisták, s a növekvő halálozás révén.