A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
Kitiltási botrány 2014 októberében nagy port kavart a hír, hogy az Egyesült Államok korlátozta hat magyar állampolgár, köztük Vida Ildikó beutazását (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke). Az indok: tudomásuk van róla, hogy az érintett személyek korrupcióval kapcsolatos tevékenységet végeznek, vagy ebből hasznot húznak.
A bejelentés után nem sokkal kiderült, hogy az ügynek köze van ahhoz, hogy egyesek az amerikai Bunge nevű étolajjal foglalkozó cégtől akartak kenőpénzt kicsikarni. Ezt a Bunge jelezte is az anyaországa felé, illetve segítséget is ajánlottak a magyar hatóságoknak az áfa-csalások ellen. A Bunge ugyanis azt gyanította, hogy a vetélytársai által elkövetett áfa-csalások szálai felsőbb körökbe vezetnek, mivel a NAV-val folytatott sorozatos tárgyalások ellenére sem történt érdemi előrelépés az ügyben. Emellett Washington is partnerséget ajánlott Magyarországnak az áfa-csalás elleni harcban. Bár a NAV két vizsgálatot is folytatott, ezek eredménytelenül zárultak. Az áfa-csalásokról szóló beszámolójával a nyilvánossághoz forduló (zöld dossziés – a szerk.) Horváth András által kirobbantott botrány sem hozott érdemi változást a NAV hozzáállásában. Vida Ildikó NAV-elnök ellenőrzést folytatott ugyan a szervezetnél, de mindent rendben talált.
A cég lobbistáját megkereste Tábor Viktor, aki (az ügyészség 2015-i vádemelése szerint) vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett. Tábor 2014-ben azt mondhatta a Bunge lobbistájának, Torba Tamásnak, hogy el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája, illetve hogy a cég egyik versenytársának áfa-igénylését visszatartsák. Tábor Heim Péterrel való ismeretségére utalt, cserébe azt kérte, hogy konkrétan megnevezett alapítványnak kétmilliárd forintot fizessenek. A megkeresés után a Bunge a nagykövetséghez fordult, ennek lett a vége a kitiltás. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el az ügy vádlottját, Táborra két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott 53 ki. Az ügyészség azt állapította meg, Tábor valójában nem volt kapcsolatban Heimmel, akit tanúként hallgattak meg. Az ítéletet 2017 tavaszán azonban hatályon kívül helyezték. Végül Vida Ildikó lemondott a NAV éléről, helyét adóügyi államtitkárként Tállai András vette át. A kitiltottak teljes névsora a mai napig nem nyilvános.
https://index.hu/gazdasag/2017/04/05/kitiltasi_ugy_ujraJkell_kezdeni_az_eljara st/
http://www.origo.hu/itthon/20141105-beismerte-a-nav-elnoke-hogy-kitiltottak- az-egyesult-allamokbol.html
MET-ügy Több tízmilliárd forintot kereshettek a MET (Magyarország Energiakereskedő Zrt.) tulajdonosai az állami MVM és MVM Partner Zrt.-vel kötött szerződésének köszönhetően. 2011-ben megszűnt a hőt és áramot is előállító kapcsolt erőművek támogatása (KÁT-rendszer). Az áremelkedés elkerülése végett a kormány a biztonsági gáztartalékból 585 millió köbmétert szabadított fel, hogy lehetővé tegye az árak alacsonyan tartását. Érdekesség, hogy csak a felszabadított gáztartalék közel felét értékesítette az MVM Partner Zrt. kereskedőknek, ennek nagy részét pedig a MET vásárolta meg. A kivett tartalék pótlására a kormány rendelete alapján az MVM Partner Zrt. számára ingyen állt rendelkezésre egy évig a Magyarországot Ausztriával összekötő gázvezeték, a HAG. (Normális esetben – az EU előírásainak megfelelően – a vezeték használatáért a gázkereskedők árverésen versengenek egymással). 2011-ben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá a rendeletet, amely szerint az 585 millió köbméteres hiány pótlására aukció nélkül egy éven át 2,2 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra a HAG-on keresztül. A behozatalra felhatalmazott két cég az MVM gázkereskedelmi cége (MVM Partner) illetve az E.ON voltak, utóbbi gázüzletágát 2013-ban a magyar kormány felvásárolta, így 2013-tól az MVM Partner Zrt. volt az egyedüli kedvezményezett. A rendelet hatálya ugyan 2012-ben lejárt, de 2015-ig minden évben egy évvel meghosszabbításra került, és 2013- ban az MVM Partner kapacitását is növelték 2,9 milliárd köbméter/évre.
A MET szerepe a következő volt: a cég egy leányvállalata nyugaton megvásárolta a gázt, a világpiaci áraknak megfelelően az Oroszországból a hosszú távú szerződés alapján érkező gáz ára alatt. Ezt a határ osztrák oldalán eladta az MVM Partnernek, amely ingyen áthozta Magyarországra, majd minimális felárral visszaadta a MET-nek, amely azután szabadon értékesíthette az olcsó gázt. Az állam tehát a saját kárára hozott helyzetbe egy piaci szereplőt, amely a rendelkezésére bocsátott kapacitással képes volt a magyar szabadpiaci szegmens harmadát, majd 2013 után több, mint felét ellátni, így jelentős piaci pozíciókat alakítani ki. Ezzel a tranzitkapacitás nagyját le is kötötték, ami tovább nehezítette, hogy valódi verseny alakuljon ki a gázpiacon. Ráadásul a MET tulajdonosi háttere is nehezen volt átlátható: a MET 50 százalékban a WISD Holding tulajdona, amely mögött bonyolult offshore cégháló állt. Ezen cégekben többek közt Nagy György, illetve a Videoton-tulajdonos Garancsi István és különböző 2017-i kivásárlásáig orosz vállalkozók is érdekeltek voltak, de feltűnnek még Csányi Sándorhoz és Hernádi Zsolthoz köthető szálak is. Feltehetően a MET-ügy eredménye, hogy az energiaszabályozás miatt 2015 márciusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Habár a HAG vezetéket már nem használhatják ingyen, azóta a MET Magyarország felvásárolta a Tigázt, emellett pedig kivásárolták a csődhelyzetben lévő Duna Menti Erőművet is.
A CRCB szerint a MET körüli ügyletek nem magyarázhatóak pusztán piaci logika szerint, a tanulmányuk erős korrupciót feltételez a történet mögött. Bár fennáll lehetősége, hogy a kormányzat egyszerűen rossz döntést hozott, amikor az MVM Partnerre bízta a HAG vezeték használatát, aminek – mint kiderült – sem infrastruktúrája, sem forrása nem volt, hogy végrehajtsa a rátestált feladatot. Legalább is ez volt a magyarázat a MET Zrt. gázbehozatalba történő bevonásának szükségességére. Emellett a fennmaradó HAG kapacitást többszörös áron szerezte meg a konkurencia, így a MET jelentős versenyelőnyhöz jutott a magyar piacon. Tóth Bertalan (MSZP) és mások ellen a MET személyiségi jogi pert indított a vállalat jó hírnevének megsértése miatt. A tárgyalásra beidézett MVMP és MET vezetők, illetve felelős miniszterek vagy nem tudtak semmit, vagy nem emlékeztek az ügy részleteire. Tóth a pert másodfokon megnyerte. Becslése szerint az állam 2011–15 között 150 milliárd forintot bukott az ügy miatt, ezért 2015-ben hűtlen kezelésért feljelentést tett.
https://www.energiaklub.hu/files/study/met_energiaklub_korrupciokutato_2016 1026.pdf
http://tenytar.blog.hu/2015/06/29/tizmilliardokat kaszalt a met az allam segit segevel https://tldr.444.hu/2015/01/14/a-legtobb-penzt-most-igy-lehet-csinalni- magyarorszagon