Novák Katalin államfőként tett első külföldi útja, mint tudjuk, Varsóba vezetett. A lengyel állami rádió erről szóló tudósítása elsősorban azt emeli ki, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök a kétoldalú megbeszélés után tartott sajtóértekezleten reményének adott hangot: a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményeként sikerül majd működőképes Moszkva elleni szankciós csomagot kidolgozni az Európai Unióban.
Mint ismeretes, Magyarország mindeddig nem járult hozzá az orosz nyersolajra és olajtermékekre vonatkozó, tervezett uniós importtilalom elrendeléséhez. A lengyel államfő a nyersanyag-beszerzési források változatossá tételét célzó erőfeszítésekről szólva elismerte, hogy hazája e tekintetben sokkal egyszerűbb helyzetben van Magyarországnál. A magyar gazdaság nagyon szorosan kötődik Oroszországhoz, és ezen igen nehéz lenne gyorsan változtatni – vélekedett. Megjegyezte, hogy a lengyelek már jóval előbb elkezdték energiaforrás-beszerzéseik kockázatmegosztását, főként a gázét, továbbá az olajét és az elektromos áramét is.
A lengyel rádió idézi Andrzej Dudának azt a kijelentését is, hogy Magyarországnak nagyon nehéz lesz a nagy beruházásokkal járó kockázatmegosztást megvalósítani, ha az újjáépítést szolgáló európai pénzforrásokat visszatartják, miként egyébként Lengyelország esetében is. Ugyanígy szóvá tette a lengyel államfő, hogy e két ország egyike sem kap európai támogatást az ukrajnai menekültek megsegítéséhez. Szerinte ez aláássa az európai egységet.
Maciej Szymanowski, a Lengyel–magyar Együttműködési Intézet igazgatója egyebek közt arról beszélt a lengyel rádiónak adott nyilatkozatában, hogy Magyarországon úgy vélik, föl kell oldani a kétoldalú viszonyban keletkezett „félreértéseket”.
Azt, hogy a magyar elnök, hivatali beiktatása után elsőként a lengyel fővárosba látogatott el, Andrzej Duda annak jeleként értékelte, hogy a két ország közötti barátság fenn fog maradni.
„Meggyőződéssel állíthatom, hogy mi ketten hasonló értékeket és ideálokat vallunk” – mondta a lengyel köztársasági elnök. Novák Katalin – ezt megerősítendő – hangsúlyozta, hogy mindkét ország keresztény alapokon áll, és fontosnak tartja a családok védelmét. A magyar államfő felidézte a múlt szombati beiktatási beszédében tett megállapításokat az Ukrajna elleni putyini agresszióról, köztük azt, hogy nemet mondunk a Szovjetunió helyreállítását célzó erőfeszítésekre. „Ez nem a mi háborúnk, de Magyarország ellen is folytatják” – idézi a lengyel rádió Novák Katalint.
A Reuters tudósítása kitér arra, hogy a magyar köztársasági elnök is hangsúlyozta: országának szüksége van az energiabeszerzési kockázat csökkentésére és az EU-támogatásokra.
A londoni székhelyű hírügynökség megjegyzi: az EU hajlandó támogatni a Horvátországból érkező csővezeték kapacitásának bővítését, de habozik teljes mértékben hozzájárulni a magánkézben levő olajfinomítók átalakításához, ami az orosz olaj feldolgozásáról való leválás végett lenne szükséges. Az ilyen támogatás ugyanis egy név nélkül nyilatkozó EU-tisztségviselő szerint ellentmondhatna az uniós verseny-előírásoknak, az egyes cégeknek nyújtott állami támogatást korlátozó szabályoknak.
Finn- és Svédország NATO-csatlakozási szándékának kinyilvánítása nyomán most ismét teljesen fölösleges látszatvita keletkezett Ausztriában arról, hogy érvényes-e még az 1955-i alkotmányban megfogalmazott örökös semlegesség tétele – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Emlékeztet Wolfgang Schüssel egykori kancellár 2001-ben tett kijelentésére, amely szerint a 21. században már nem érvényesek az olyan régi sablonok, mint a lipicai, a Mozart-golyó és a semlegesség. A helyzet azonban az – folytatja –, hogy Ausztriát Svájc mellett NATO-országok fogják körül, és harci cselekmények átterjedésének a veszélye csak két alkalommal állt fenn egy ideig: 1956 novemberében, amikor a szovjetek leverték a magyarországi felkelést, valamint 1991 júniusában a jugoszláv hadseregnek a függetlenségét kimondó Szlovénia elleni támadásakor.
Lendvai olyan friss felmérésre hivatkozik, amely azt tanúsítja, hogy az osztrákok túlnyomó többsége az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán sem változtatott a semlegesség melletti álláspontján. Teendő azonban így is lenne a hadsereg körül – állapítja meg, és felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria a bruttó hazai termék mindössze 0,6 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amivel sereghajtónak számít az európai uniós országok között.