Fiatal, Európa-párti választópolgárok – egyértelmű igényekkel

Az Európai Parlament bemutatta a választások utáni Euro-barométer közvélemény-kutatás első eredményeit. A idei európai választáson számottevően nőtt a fiatal, Európa-párti szavazók részvételi aránya – mutatja a 28 tagállamban végzett, részletes Euro-barométer felmérés. A választások utáni hetekben lezajlott közvélemény-kutatáson szerte az EU-ban közel 28 ezren válaszoltak a választási részvételükkel és az őket a szavazásra sarkalló okokkal kapcsolatos kérdésekre.

Az Eurobarométer felmérés ma közzétett első eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unió támogatottsága az 1983 óta mért legmagasabb szinten áll. A választások előtti felmérések eredményeit megerősítve, a válaszadók 68 százaléka vélekedett úgy, hogy országának előnyére vált az uniós tagság (egy százalékpontos növekedés a 2019. február-márciusi adatokhoz képest).

Az EU demokratikus legitimációja szempontjából még jelentősebb, hogy meredeken emelkedett, miután nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, számít a véleményük az EU-ban. A kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka gondolja így, ez hét százalékpontos növekedés 2019 márciusához képest, és a legmagasabb eredmény azóta, hogy az Euro-barométer felmérés 2002-ben először vizsgálta ezt a kérdést.

„Az állampolgárok elsősorban azért vettek részt ezen a választáson, mert szilárdan támogatják az uniót, és meg vannak győződve arról, hogy számít a véleményük az EU-ban” – mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.

A  2019-i európai választásokon nyolc százalékponttal, 50,6 százalékra emelkedett a részvételi arány, ez 1994 óta a legmagasabb adat. Ráadásul 1979 óta most először fordult meg a részvételi arány csökkenő tendenciája. A legnagyobb növekedést Lengyelországban (+22 százalékpont), Romániában (+19 százalékpont), Spanyolországban (+17 százalékpont), Ausztriában (+15 százalékpont) és Magyarországon (+14 százalékpont) mérték.

A felmérés eredményei szerint a részvételi adatok Európa fiatal szavazóinak és az első választóknak köszönhetően emelkedtek: a 16/18–24 éves korosztály 42 százaléka válaszolta azt, hogy részt vett az európai választásokon. Öt évvel ezelőtt csak 28 százalék volt az arány a fiatalok körében, a növekedés tehát 50 százalékos. Hasonlóan erős volt a részvételi arány a 25–39 éves korcsoportban: 12 százalékponttal, 35-ről 47 százalékra nőtt 2014-hez képest. A fiatalok és elsőválasztók részvételi arányának növekedése magasabb volt, mint bármely másik korcsoportban.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy miért mentek el szavazni a választók a 2019-i európai választásokon. A leggyakrabban említett ok a polgári kötelességérzet: a válaszadók 52 százaléka választotta ezt a felsorolt okok közül, ez pedig 11 százalékpontos növekedés 2014-hez mérten. Hasonlóan magas a növekedés 2014-gyel összevetve azok arányában, akik azért szavaztak, mert támogatják az EU-t (25 százalék, +11 százalékpont), vagy: mert úgy érezték, hogy szavazatukkal változást érhetnek el (18 százalék, +6 százalékpont).

„Az Európai Parlament és az európai parlamenti választások a polgárok demokratikus létének szerves részévé váltak. Ez a választás mégis több volt, mint az állampolgári kötelesség megnyilvánulása. A választópolgárok azért szavaztak, mert támogatják az EU-t, mert hisznek abban, hogy szavazatukkal meg tudnak változtatni dolgokat. Az Európai Parlamentnek pedig most meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak” – hangsúlyozta Sassoli elnök.

Huszonhét tagállamban a választók leginkább azért szavaztak, mert polgári kötelességként tekintettek a részvételre. 2014-hez képest 2019-ben mind a 28 tagállamban többen nevezték meg az okok között – és nevezték meg az első helyen – azt, hogy támogatják az EU-t. A növekedés Németországban (39 százalék, +14 százalékpont), Írországban (27 százalék, 15 százalékpont), Olaszországban (23 százalék, 14 százalékpont), és Spanyolországban (23 százalék, +15 százalékpont) volt a legnagyobb.

A választások után készült Euro-barométer felmérés kiterjedt arra is, hogy milyen témákat tartottak a választók döntőnek a szavazás során. A leggyakrabban említett témák a gazdaság és növekedés (44 százalék), a klímaváltozás (37 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37 százalék) voltak. A választókat leginkább foglalkoztató kérdések közé emelkedett (36 százalék) az is, „ahogy az EU-nak a jövőben működnie kellene”. A válaszadók 16 országban a gazdaságot és növekedést nevezték meg a legfontosabb témaként, nyolc országban pedig a klímaváltozás került az első helyre.

„Gazdasági reformok, klímaváltozás, az EU jövője és az emberi jogok védelme: mind kulcsfontosságú témák az Európai Parlamentben. Ezek azok a területek, ahol az elmúlt években már értünk el változást, és ahol továbbra is határozottan képviseljük a választópolgárok elvárásait” – mondta Sassoli elnök.

Eurobarométer: Az Európai Parlament választások utáni első felmérésének eredményei