Az osztrák főváros 2040-ig mintegy 580 ezer egyedi gázfűtést szeretne klímasemleges fűtési megoldásra cserélni. A 16. kerületeben, Ottakringben már el is készült az első, nem gázzal fűtött prototípus lakóépület. A hatemeletes házban gázkazánok helyett mostantól két hőszivattyú szolgáltatja a meleg vizet a fűtéshez. (A nyitó képen: hőszivattyú-lakásállomás.)
A jobb oldali képen: a Huttengasse 77-ben már klímasemlegesen fűtenek © MA20 / Christian Fürthner
A Huttengasse 77. szám alatt található lakóépület pontosan olyan, mint a szomszédai – az egyetlen különbség a ház tetején található. Ott kapott helyet ugyanis az a két hőszivattyú, ami a környezet hőjét felhasználva állít elő fűtési meleg vizet az épület 17 lakása számára. A meleg vizet szállító csövek az épület udvari homlokzatán futnak, a hőközpontot az egykori szabadidőszobában alakították ki. Itt vannak a két puffertartály, a szivattyúk és egyéb műszaki berendezések. A lakásokban a gázkazánok helyett lakásállomásokat szereltek fel. Az átállás olyan kismértékű beavatkozással járt, hogy a lakók végig az otthonukban maradhattak. Az épület ezt megelőzően természetesen energetikai felújításon esett át.
Bécs a következő három évben 4200 millió eurót fordít olyan beruházásokra, amik révén függetlenné válhat a földgáztól. A teljes épületállomány dekarbonizálásának költsége becslések szerint eléri majd a 30 000 millió eurót, aminek nagyjából a felét az épületek energetikai felújítására költik, a fűtési rendszerek modernizálása mintegy kilencezer millió euróba kerül majd.
A földhő és a hőszivattyúk mellett Bécs fontos szerepet szán a távhőnek is, amit a következő években szintén teljesen megújuló energiaforrásokra akarnak átállítani. A város adatai szerint jelenleg 74 ezer épületben 474 ezer egyedi gázfűtéses lakás van. Csaknem 80 ezer lakásban pedig gázzal fűtenek és főznek, noha tudnának csatlakozni a távhőhálózathoz. Éppen ezért Bécs a jövőben tovább fejleszti és bővíti a távhőhálózatot és még az év végéig kijelöli azokat a területeket, ahol távhőre állítják át a lakóépületeket.
Ott, ahol a lakássűrűség okán nem éri meg a távhőhálózat kiépítése, helyi, decentralizált hőellátó-hálózatok kínálják az alternatívát a földgázzal szemben. Előnyük, hogy esetenként akár többféle megújuló energiaforrást is kombinálnak az épülettömbök fűtéséhez, hűtéséhez – például földhőt, napenergiát vagy hulladékhőt.
Bécs városa emellett a jogszabályi környezet megteremtését sürgeti az osztrák államnál, illetve széles körű tájékoztatási kampányba kezd a lakosság körében, hogy mindenki tisztában legyen a lehetséges műszaki megoldásokkal és az igénybe vehető támogatási lehetőségekkel. Ezenkívül az osztrák főváros a következő költségvetési periódustól 30-ról 60 millió euróra emeli a lakások energetikai átalakítására és karbonsemleges fűtés-korszerűsítésre rendelkezésre álló támogatási alapját – és egyben az ilyen célú állami támogatások emelését szorgalmazza.
Jelenleg az üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékáért az épületállomány a felelős, a szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékát a gázfűtések okozzák. Bécs célja, hogy 2040-re az épülethő esetében is elérje a klímasemlegességet és az osztrák fővárosban addigra minden épületet károsanyag-kibocsátás nélkül fűtsenek és hűtsenek – megújuló energiaforrások felhasználásával. Még a zöld, azaz alacsonyabb szén-dioxid lábnyomú gázoknak sem kegyelmeznek a lakások fűtésénél.