Az év végéig tartó átmeneti időszak után 2021-től a kemény brexitre van a legnagyobb esély, azaz az Egyesült Királyság nem lesz része az EU közös piacának – hangzott el a kilépés következményeiről szóló EY (Ernst & Young)-rendezvényen. (A nyitó kép forrása: de.dreamstime.com)
A konferencián részt vevő vállalati döntéshozók a vám és az áfa vonatkozásában számítanak a legtöbb kihívásra, ennek ellenére alig minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szervezeténél már vannak kiépített vámfolyamatok.
A brexit egy héttel ezelőtt, január 31-én valósággá vált, az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió intézmény-rendszeréből. Ezzel megkezdődött az év végéig tartó átmeneti időszak, a „puha brexit”, és megkezdődnek a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódjék egymáshoz az Egyesült Királyság és az EU gazdasága.
Elhangzott rendezvényen, hogy derűlátó álláspont szerint létrejönnek a megállapodások, ám a hasonló nemzetközi egyezmények megvitatása általában éveket vesz igénybe. A cégeknek nem érdemes kivárniuk, meg kell kezdeniük a felkészülést a valóságos brexitre. Még ha létre jönne is valamiféle kereskedelmi megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, nagy valószínűséggel a vámkezeléseket el kell végezniük. A hazai cégeknek tehát még rengeteg teendője van a felkészülésben. Az EY által megkérdezett vállalati szakemberek szerint leginkább a vám és az áfa (31–31%) tekintetében érezteti hatását az Egyesült Királyság kilépése az unióból, mégis: a cégeknek még a felénél sincsenek erre az esetre kiépített vámfolyamatok.
A jelenlegi mintegy 55 millióról akár 255 millióra is emelkedhet majd a vámkezelések száma a Brexit hatására az átmeneti időszak után. A határ- és vámellenőrzés ideje tehát jócskán meghosszabbodik, akárcsak a szállítási idők is a nemzetközi kereskedelemben.
A Brexit hatásaival érintett cégeknek nincs mire várniuk, ugyanis az átmeneti időszak már az év végével megszűnik. Elemezni kell tehát, hogy miként hat ezután a vámhatárok bevezetése a mindennapjaikra. A magyar vállalatoknak minél hamarabb át kell tekinteniük, hogy pontosan milyen területek lesznek érintettek (vám, áfa, jog, bevándorlási kérdések stb.) és forrást kell találniuk a vámfizetéstől kezdve a vámkezeléshez szükséges technikai és személyi feltételek biztosításához is, mint például vámügynöki díjak és vámszoftverek.
Várhatóan emelkedni fognak a készletezési és fuvarozási költségek is – különösen az átmeneti időszak végének közeledtével –, és számolni kell majd az Egyesült Királyságból való beszerzések esetén az import áfa-finanszírozással is.
Mindezekhez újabb erőforrásokra lesz szükség, különös tekintettel arra, hogy a brexit utáni időszakra történő teljes átállás csak abban az esetben lehet igazán sikeres, ha rendelkezésre állnak olyan szakemberek, akik átlátják a kilépést érintő összes folyamatot, és széles kört érintő gyakorlati tanácsokkal tudják ellátni a cégeket.