A ThinkPad 30. születésnapja alkalmából a Lenovo mélyreható kutatást végzett a gondolkodási szokások megértése, a gondolkodási hiányosságok azonosítása és az emberiség jövőjét jobbá tevő új, technológián keresztüli gondolkodásmódok feltárására.
A Lenovo közzétette első Think-jelentését, amiben kritikai szempontok alapján vizsgálja: milyen hatással vannak a társadalmi kihívások a termelékenységre és viselkedésre. Eszerint napjainkban a gondolkodás gátolt, és a válaszadók bevallása szerint világszerte naponta nagyjából két óra termelékenységveszteség az, hogy képtelenek céltudatosan gondolkodni. Az ok mindenekelőtt a kiégés, a stressz és a szellemi fáradtság, amit a múlt két év óriási társadalmi változásai okoztak.
A Lenovo ThinkPad elkészültének 30. évfordulója alkalmából összeállított jelentés készítői jó 5700 embert kérdeztek meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban. A vizsgálat célja az volt, hogy a „valódi gondolkodás” fontosságára hívják fel a munkavállalók figyelmét, és lehetővé tegyék, hogy a munkaerő az eddiginél okosabban, együttműködőbben és kevésbé zavaróan használja a technológiát azért, hogy az ne vonja el a figyelmet az élet megélésétől és a boldogulástól.
Megdöbbentő tapasztalat: az emberek világszerte úgy érzik, hogy a társadalmi fejlődés veszélyben van a valódi gondolkodás hiánya miatt. A megkérdezettek négyötöde úgy véli, hogy a gondolkodás új forradalmára van szükségünk – jelentette ki Emily Ketchen, a Lenovo intelligens eszközök csoportjának alelnöke és marketingigazgatója. A ThinkPad 30. évfordulójának ünneplése fordulópontot kínál annak újraértékelésére, hogy miként katalizálhatja az emberközpontú technológia a még jobb gondolkodást életünk minden területén – az otthontól a munkahelyen át az iskoláig és még sokhelyütt.
A válaszadók nagyrészt úgy érzik, hogy a múlt néhány év eseményei (pl. a covid-19, a gazdasági zavarok stb.) hozzájárulnak a figyelemeltereléshez, a multitasking (több tevékenység egyidejű végzése) terjedéséhez és a fáradtsághoz, ami tovább rontja a gondolkodásuk minőségét.
A válaszadók mintegy harmada mondta, hogy gondolkodási idejének „teljes” vagy „legnagyobb részét” tiszta, mély és produktív gondolkodással tölti.
Az informatikai döntéshozók háromnegyede világszerte azt állítja, hogy kollégáiknak „nagyon” vagy „valamennyire” gondot okoz a tiszta és produktív gondolkodás.
A megkérdezettek kétharmda úgy érzi, hogy a gyakorlatias vagy „túlélési” gondolkodásra támaszkodik, és a gyors gondolkodás és a többfeladatú gondolkodás képessége „rendkívül vagy nagyon fontos” – ez azonban az innovatív és cselekvőképes gondolkodás hiányát eredményezi, ami hatással lehet a fejlődésre.
Ezzel párhuzamosan a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a helyzet nem javul – előrejelzéseik szerint életük nem lesz könnyebb vagy kevésbé stresszes a következő néhány évben sem.
A válaszadók nagy részének nehézséget okoz a mostaninál jobb gondolkodás elérése, noha pozitív asszociációkat kapcsolnak a jobb gondolkodáshoz, és értik a magasabb rendű gondolkodással járó előnyöket.
Miközben az emberek elismerik a jobb gondolkodás erejét, a produktív gondolkodás ideje régiónként nagyon eltérő és nem mindig igazodik a hagyományos „9-től 5-ig” munkanaphoz.
A megkérdezett amerikaiak 37%-a, az Egyesült Királyságban pedig a válaszadók 24%-a a késő esti vagy kora reggeli órákat részesíti előnyben a produktív gondolkodásra; japánok negyede viszont a délelőtti órákat részesíti előnyben. Ezzel szemben a németek több mint harmada esténként gondolkodik tisztábban.
A válaszadók meggyőződése: a mostaninál eredményesebb gondolkodást a kommunikációs és együttműködési technológiák fejlődése segíti a leghasznosabban. Emellett a technológia célzottabb használatának megtanulása – beleértve bizonyos határok kijelölését, a zavaró tényezők korlátozását és az információáramlat csökkentését – szintén segíthet a jobb gondolkodási szokások kialakításában.
A megkérdezett üzleti végfelhasználók 66%-a keres információt arról, hogy a technológia hogyan segíthet a tiszta, mély és produktív gondolkodásban. A németországi válaszadók 40%-a szeretné megtanulni a technológia célzottabb használatát.
Összességében a válaszadók szerint a jobb gondolkodásnak hosszú távú hatásai vannak. A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy a jobb gondolkodás kollektíven szolgálná az emberiség javát és közelebb vinné az emberiség és a társadalom előtt álló kihívások megoldásához. – A teljes Think Report itt tekinthető meg.