A szombathelyi vasútállomásra érkezett az Élet Menete Alapítvány holokauszt-vándorkiállítása: képekkel, videókkal berendezett gördülő múzeum egy korabeli tehervagonban, amihez hasonlóval 1944-ben magyar zsidók százezreit deportálták Auschwitz-Birkenauba, a haláltáborba.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a tárlat tizenegyedik éve járja az ország településeit, eddig már több mint 150 ezer jó érzésű érdeklődő látta a holokausztot nem mindennapi módon bemutató kiállítást, melynek fő célja, hogy mindenekelőtt a fiatalok hiteles képet kapjanak a vészkorszak idején történtekről, mert a felvilágosítás, az oktatás megakadályozhatja a gyűlölködést, a kirekesztést és azokat a szörnyűségeket, ahova ezek vezetnek. A tárlaton a magyarországi eseményeket bemutató fotók mellett a holokauszt európai történései, valamint napjaink zsidóellenes és rasszista jelenségei is láthatóak. Az alapítvány fontosnak érzi, hogy az érdeklődő látogató, megismerve a tényeket, kirekessze szívéből az antiszemita és rasszista érzelmeket, hogy soha ne történjék meg ez a szörnyűség.
Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere nyitotta meg a kiállítást; hangoztatta, 1944-ben az állam nem védte meg állampolgárait (mi több, az ország törvényhozásának, kormányának és Horthy kormányzónak a tudtával és beleegyezésével a Magyar Királyság küldte halálba állampolgárainak százezreit, és ez soha el nem évülő bűne annak a rendszernek – a szerk. megj.), és az utódok felelőssége, hogy ilyesmi soha többé elő ne fordulhasson. Senkit sem lehet a származása, a vallása miatt üldözni. „A jövőnk a múltunkban gyökerezik” – tett hitet a városvezető a nagy számban megjelent érdeklődők előtt.
Heisler András, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke köszöntő beszédét egy kérdéssel kezdte: „Hogyan lehetett Magyarországon 6 hét alatt 430 ezer zsidó vallású embert ellenállás nélkül bezsúfolni ilyen és hasonló vagonokba, majd több napon keresztül étlen-szomjan utaztatni Auschwitzba?” Szerinte a zsidó emberek, mire a vagonokhoz értek már megtört gerincű emberekké váltak, akiknek a megelőző évek során elvették a jogaikat, méltóságukat, a szabadságukat, kifosztották és megalázták őket. A bevagonírozást egy hosszú folyamat előzte meg, ami az 1920-ban elfogadott, antiszemita célzattal készült numerus clausus-törvénnyel kezdődött, majd több tucat zsidóellenes törvénnyel folytatódott. Az akkori rendeletek és a közönyös társadalom lehetővé tették, hogy mindez a szörnyűség megtörténhetett: „ezért kell emlékeztetni, a múltat megismerni, mert csak akkor van jövőnk, ha tudjuk, mi van mögöttünk” mondta az elnök.
Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök szerint a gördülő kiállítás szembesít a tragédiával, az embertelenséggel, a közönnyel, a tengernyi fájdalommal és gyásszal. Emlékeztetett arra, hogy 1944. július első napjaiban mintegy háromezer szombathelyi zsidó polgárt zsúfoltak marhavagonokba és indítottak útnak a haláltáborokba, ahonnan nem egészen egy év múlva még a tizedük sem tért vissza. Számokba zárt sorsok, amelyek nem képesek arra, hogy érzékeltessék a veszteséget és kifejezzék a hiányt. Szerinte a kiállítás célja, hogy „lelkünk mélyén megszülessék a döntés, mely szerint mindig az üldözött, a jogfosztott, a szenvedő, az embertelenül félrelökött mellé álljunk. Tegyünk meg mindent, hogy ez a világ általunk is szebbé váljék, és beteljesedhessen életünkben a gyönyörű talmudi mondás: „Aki megment egy életet, egész világot ment meg”.
Dr. Verő Tamás rabbi héberül mondott imát a meggyilkoltakért, majd Czubor Ferenc, a Hit Gyülekezet lelkésze bűnbánó zsoltárt olvasott fel, amely hite szerint magasabbra száll, mint a gőzmozdonyok és a gázkamrák füstje.
Az ünnepség végén a majd 600 ezer magyar áldozat emlékére elhelyezték az emlékezés köveit a vagon mellett lévő korabeli bőröndre. Az első követ Forgács János, 90 éves holokauszt-túlélő (jobb oldali képen) tette le, aki később személyes emlékeiről is beszélt az érdeklődő fiataloknak, köztük a szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 11 diákjának is, aki a kiállításon tárlatvezetőként – felkészítés, képzés után – önkéntes munkát vállalt.
Az egyedülálló tárlatot június 3-ig lehet ingyen megtekinteni a szombathelyi vasútállomáson, hétköznap 8-17 óra, hétvégén 9-16 óra között.