A szülők felelőssége óriási arra vonatkozóan, hogy a gyermekek milyen tartalmakhoz férnek hozzá az online térben. Rengeteg káros és korhatáros tartalommal, sajnos, kiskorúak is találkozhatnak online. A 14 évesnél fiatalabbaknak semmi keresnivalójuk a közösségi médiában – hiszen a regisztráció korhatárra vonatkozó korlátozása, sajnos, pofon egyszerűen kijátszható. Ezért is kell képezni a felnőtt lakosságot, hiszen ahhoz, hogy gyermekeink tudatosan tudják használni az online teret, elengedhetetlen, hogy a szülők példát mutassanak.
A világ országainak bruttó hazai termékének (GDP-jének) 60%-a máris a digitális értékláncokból származik, a nemzetközi adatvagyon pedig 2025-re várhatóan meghaladja majd az ezermillió terabájtot. Emiatt inkább előbb, mint utóbb, de minden szervezetnek digitálissá kell válnia – hangzott el nemrég az az egyik rangos információ-technológiai konferencián. A versenyképességhez azonban a magyar társadalom egészének is digitálissá kell válnia, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre – hívta fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a rendezvényen.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között gyatra helyezést kapott: a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít. A koronavírus-járvány viszont gyorsította az egyébként is száguldó digitalizációt. A szolgáltatások mind nagyobb arányban „nyergelnek át” az online térbe. Éppen ezért kulcskérdés a magyar társadalom digitális felkészültsége, hiszen ez alapfeltétele a 21. században versenyképes, tudásalapú gazdaság erősödésének.
A magyar társadalom digitális érettsége Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint automatikusan javulni fog, amikor a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal nemzedék felnő és belép a munkaerő-piacra, de addig még másfél évtizednek kell eltelnie. Az igazi probléma az, hogy a 25–65 éves aktív munkavállalók (Magyarországon 4,7 millióan vannak), akik a GDP-t megtermelik, egy kevésbé digitális világban nőttek fel, vagyis jórészt híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak.
„Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel. Ebből a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve nyitjuk eg hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukációképző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A cégekre szabott képzési modell, a DEKK Suli program a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalókat célozza. A koncepció lényege, hogy fokozatosan vonja be az embereket az oktatásba, először olyan ismereteket kínálva számukra, amelyek a magánéletükben képviselnek értéket, így téve őket érdekeltté. Ezt követi a munka világában szükséges digitális ismeretek elsajátítása. A harmadik szint már a felsővezetésnek szól, digitális stratégiai tervezéssel foglalkozó tréning, az utolsó lépcső pedig a digitálisreferens-képzés, a végzettek a digitalizációért felelősként dolgozhatnak. Ha elég sok vállalkozásnál megvalósul ez a képzés, annak már lehet/lesz össztársadalmi hatása.
A konferencián Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke felvetette, hogy egyelőre kevés állampolgár kéri az e-funkciókat személyi okmányaiba. Hortobágyi Ágoston szerint ez is az általános digitális felkészültség alacsony szintjére figyelmeztet, és erre a problémára is az átfogó oktatás lenne a megoldás.
Hortobágyi Ágoston rávilágított arra is, hogy a szülők felelőssége óriási arra vonatkozóan, hogy a gyermekek milyen tartalmakhoz férnek hozzá az online térben. „A közeli múltban nagy port kavart eset fontos vetülete a közösségi média, ahová egy férfi szexuális jellegű tartalmakat töltött fel, és bevallotta viszonyát egy kiskorú diákkal. Ezekkel a tartalmakkal – és általában rengeteg káros és korhatáros tartalommal pedig sajnos, kiskorúak is találkozhattak, találkozhatnak online. Szakértőként és egyben szülőként azt gondolom, hogy 14 év alatt semmi keresnivalója gyermekeknek a közösségi médiában – hiszen a regisztráció korhatárra vonatkozó korlátozása, sajnos, nagyon egyszerűen kijátszható. Az pedig véleményem szerint a szülők felelőssége, hogy ez ne történjék meg. Ezért is kell képezni a felnőtt lakosságot, hiszen ahhoz, hogy gyermekeink okosan, korukhoz mért felelősséggel tudják használni az online teret, elengedhetetlen, hogy a szülők is kellő felelősséggel bírjanak.
Sokat segíthet ezen a digitális személyazonosság elterjesztése is, ebbe az irányba tett lépés a Meta Verified, ami a napokban bejelentett fizetős Facebook- és Instagram-szolgáltatás, amit csak azok vehetnek igénybe, akik valós személyes okmányokkal igazolják személyazonosságukat” – tette hozzá a digitális stratéga.