Győr a 750. évfordulóra készül – de így?

„Örömmel” tapasztalta lapunk fotoriportere, hogy jubileumi ünnepére készülődvén Győr – változik. Na, jó, ne túlozzunk: változgat. Hófehér, új lepelt kapott a Bécsi-kapu tér 1. számú épület. A barokk város szívében, ott, ahol nemrég még turisták sokasága fordult meg.

Miután jó időbe (a Borkai- és ?-botrány utánra) tellett kivárnunk, hogy a győri Schäffer-házzal kapcsolatosan egyáltalán válaszra méltassa lapunkat az illetékes. Kiderült, hogy új tulajdonosa lett a Bécsi kapu tér 1-3. alatti ikerépületnek: a 2019. január 2-án Püspökvár Kft. néven 3 millió forintos alaptőkével alapított, január 8-án bejegyzett (telephely: Győr, Teleki utca 17.) ingatlanforgalmazási cég, amely 2019. január 25-én számlát nyitott a K&H Banknál. Ez a társaság vásárolta meg január 28-án a félig romos ingatlant. Azt (egyelőre) nem sikerült kideríteni, hogy mennyiért.

Tekintettel arra, hogy a céghez a postai címen kívül csak egy e-mail-címet (rakosfalvy.zoltan@rakosfalvy.hu) sikerült találni, május 2-án levelet írtunk a társaságnak, tudakolandó: tervezi-e a sarokháztömb felújítását, ha igen, mikorra, vagy (miután a kft. a cégbejegyzés szerint ingatlanforgalmazással foglalkozik) tovább értékesíti-e?

A Schäffer-ház 2017. nyár végén.

Lapunk ismét beleütközött a hallgatás Győrött magasra fölhúzott falába: bár a másodszor is elküldött érdeklődő levelünket a Püspökvár Kft. „elolvasta” jelzéssel nyugtázta, érdemi válasz nem érkezett tőle.

Ennek ellenére megelégedéssel tölti el szerkesztőségünket, hogy a tényt, amely szerint a 2019. január 8-án bejegyzett kft. megvette a jelenleginél sokkalta jobb sorsra érdemes iker-épülettömböt, az Infovilág közölte elsőként a (győri) nyilvánossággal (is).

Az már csak kiegészítő információ lehet, amit a megyei sajtótermék (az Infovilág értesülése után másodikként) közzé tett, nevezetesen: a Püspökvár Kft. a városban jól ismert dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és társa tulajdona – a Schäffer-házzal együtt.

Mindazonáltal érdekes, hogy elsőként nem a helyi lap (az ám: a jelek szerint nagyon jóban van a szerző a kft. tulajdonosával, akit tudósításában „per Zoltánként” nevez) elkezdte „értelmezni” a tényeket:

„Zoltán hangsúlyozta, hogy a győri önkormányzat eddig sem tehetett semmit azért, hogy a műemlékvédelem alatt álló épület szépsége kívül-belül helyreálljon, mert (sic!) nem volt tulajdonos…”

Itt megáll az ész: ha nem volt az épületnek tulajdonosa, akkor kitől vásárolta meg/kapta netán ajándékba a Püspökvár Kft. az ikonikus sarokházat, a városkép egy „tortaszeletkéjét”?

A “leleményes” paravánnal.

Hatvanöt esztendővel ezelőtt, 1956-ban a többi között ezt írta az akkor Köztársaság térként ismert (ma Bécsi-kapu) térről a két jeles építész szerző, Borbíró Virgil és Valló István: a Győr városépítés-története (Akadémiai Kiadó) című kötetében:

„…A XVII–XVIII. századi Győrnek egységes jellegű, nagyobb építészeti igényű tere volt a mai Köztársaság tér. (A szerk. megj.: ma Bécsi-kapu tér.) Nyugati oldalát a bástyafal és az abba beleépített monumentális, sötétlő nyílású Bécsi-kapu, a délit a barokk kupolás karmelita templom mozgalmas homlokzata alkotta (tervezte és építette Wittwer Márton Athanáz karmelita szerzetes 1717–25 között). Város felőli oldalán máig is áll a XVII. századi eredetű, sőt középkori részeket is magában rejtő két sarokerkélyes Altabak-ház és a lényegében egyemeletes Ott-ház

(Archív felvétel, kép: pinterest.hu)

– melynek padlását attikafal fedi el, s így homlokzatával képemeletes házat mímel – míg a vár felől az egykoron kazamatákra épített katonai épületek zárták le a teret. A térképző elemek a legkülönfélébb eredetűek: a templomot a tiroli származású karmelita szerzetesnek, az Ott-ház attikás homlokzatát egy osztrák vagy bajor mesternek kell tulajdonítani.

A nem túl nagy méretű és magas épületekkel körülzárt tér, mint a város nyugati kaputere, eredeti állapotában nálunk nem mindennapi hatású volt, Figyeljük csak meg azt, hogy a polgárváros szívéből ide vezető két főutca miként torkollik a kapu és a híd tengelyének két oldalára. E kettős főutcapár dinamikáját Wittwer a karmelita templom elhelyezésénél – úgy látszik – nagyon is figyelembe vette, és ezért a templom keleti falát 14 méterrel a kolostor fala mögé helyezte, érezvén, hogy az ideáramló forgalom ezt megköveteli… A tér északi oldala Püspökvár felé egy mellékterecskével, egy „piazzettával” bővül, mely a régi vár kapujának volt a természetes előtere.

Nicsak, itt még lakott volt az évek óta üresen tátongó Schäffer-ikerház (bal oldalt) a Bécsi-kapu téren. (Kép: manda.hu)

A terep és forgalmi viszonyok a középkori várfal és várkapu eltávolítása után is feltétlenül megkívánták az előtér fenntartását, de a forgalmi szükségen túl esztétikai szempontok is megokolták ezt a téralakítást, melyet mintha a hozzáértő és kifinomult ízlés és művészi ihlet szerencsés találkozása hozott volna létre. Wittwer felismerte a tér nyújtotta esztétikai lehetőséget, és a templom tengelyét közelítőleg a tér tengelyébe fektette; így az utcafalak által keretezett kis térből remek rálátást kapott a templom homlokzatára, aminek a tengely másik végében a domboldali házak fölé magasodó székesegyház-torony ad ellenpontot. Fel kell tételezni, hogy az a mester, aki a karmeliták templomának a római barokkból eredt nagyszabású belsőt adott, tudatosan élt a környezetben jelentkező lehetőségekkel és azokat felhasználva, barokkosan kiemelt formát adott a térnek…”

Lássuk az eseménysorozatot! A Bécsi-kapu teret 2018 végére rendbe tette a város, meg is ünnepelte a helyszínen. Azért, hogy az ünneplő közönségnek ne szúrjon szemet a rettenetes állapotú Schäffer-ház (Bécsi-kapu tér 1–3.), jó embermagasságú paravánnal elkerítették. (A létesítmény “elképesztően gazdag fantáziával megáldott” kiagyalói ugyanazt a képet nyomtatták a paraván valamennyi elemére. Azt gondolták a „kis titkolózók”, hogy senki sem néz a kinyújtott karjánál följebb, mi több, távolról sem tekint a minősíthetetlen állapotú  Schäffer-házra…

Paraván-barikád...

Arról ma még csak álmodozni sem merünk, hogy a győri városháza egyáltalán méltóztatik (akár ebben az ügyben is) megnyilvánulni. Egy másik témában írni merészeltünk a városháza második emberének, Radnóti Ákos alpolgármesternek – annak a személynek, akiről jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy nevezett JELZŐS SZÓVAL is minősíthető, és amit mi a világért sem tennénk. Még akkor sem, ha minden színvonalat alulmúló, a vidéki kocsmákból is száműzött stílusú, Győrött viszont hivatalosnak tekintendő (elvégre hivatali címről érkezett, Borkai egykori és dr. Dézsi jelenlegi (tehát nélkülözhetetlen, a folyamatosságot bizonyító) alpolgármestere, Radnóti Ákos valamennyi rangjával ellátott) irománya abszolút méltatlan egy 135 ezer lakosú városhoz.

…és ami mögötte van.

(Csak emlékeztetőül, hiszen már megírta az Infovilág: az alpolgármester fölkínálta csecsemőkori fürdetős képének (sic!) az elküldését szerkesztőségünk vezetőjének. Magasságos Mindenható, hát ez a színvonal Győrött? Szegény Győr, szegény győriek…)

...és ami fölötte van – persze ma is.

Jó egy hónapot vártunk abban a hiszemben, hogy mégis csak történik valami a Bécsi-kapu téri házzal…hogy mégis csak megszólal a cikkekben és a legutóbbi, március 1-jei írásunkban x-edszer megszólított kft.-vezető, a sokszoros kaszinótulajdonos és jónevű jogász, nem mellesleg az Adriát a bukott polgármesterrel együtt megjárt úr – ám nem történt haladás a részleteket évekre visszamenően újólag fölidéző írásunk megjelenése után sem.

Ismétlés következik:

…sem dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd úr nem kívánt megszólalni (írni) mindeddig ebben az ügyben, sem a városháza illetékese. Netán a babakori fürdetős fotóját ajánlgató alpolgármester megtiltotta a házbelieknek a tisztességes, az európait utánzó magatartást?

Száz szónak is egy a vége: semmi jele annak, hogy bármi is változnék a már jó egy esztendeje a polgármesteri széket koptató új (?) városvezető igyekezetét illetően, kiemelt figyelemmel Győr dicséretre korántsem érdemes számos épületére.

Csaknem megtévesztő a látvány a tér másik feléről.

Tudjuk, nagyon jól tudjuk: Győrött is, miként országszerte, akár ikonikus (tehát a városképet sok tekintetben meghatározó) épületek vannak magántulajdonban. Csakhogy ezek a – nem egyszer már jó ideje vagy frissen – magántulajdonúvá vált házak évek óta változatlanul rossz és még rosszabb állapotban vannak. Semmi jele annak, hogy bárki is szeretne ezen az állapoton változtatni, ami a végén (?) oda vezet, hogy jó időre rossz arcúvá válik ez a csodálatos város.

Vagy mégsem? Pár nappal húsvét előtt némi változást vettünk észre a Schäffer-házon: a tér felé néző homlokzatát óriási fehér lepedővel borították be. Ekként nem látszik az eredeti homlokzatot utánzó molinó. Hófehér, mint az a papírlap, amely várja, hogy az ingatlantulajdonos (Püspökvár Kft.) és/vagy Győr önkormányzata végre válaszoljon az Infovilág kérdéseire.

Leplezetlenül (a lepel mögött ilyen).

(Utóirat: megkérdeztünk a Bécsi-kapu téren néhány helyi illetőségű járókelőt, mi a véleménye arról, hogy egy 21 éve működő, folyamatosan frissülő sajtóterméket válaszra sem méltatja a megkérdezett által megválasztott önkormányzat? A névtelenségüket kérők (!) válaszaiból: „épp úgy el vannak telve önmaguktól, mint egykor Borkai”; „kényesnek látszó kérdésekre ne várjon választ”; „hja, kérem, ha Rákosfalvy is benne van…”; „iratkozzék be a Fideszbe, akkor talán szóba állnak magával!”)   

Az ám, kinek a dolga a győri városkép felügyelete? Netán a városépítésznek? Szívesen helyt adunk a 21. évfolyamába lépett Infovilágon az illető jelentkezésének és magyarázatának. Számos felvétellel, kérdéssel készséggel segítünk is az illetékesnek.

Kiegészítés: 2021. április 13-án az alábbi levelet küldte szerkesztőségünk dr. Rákosfalvy Zoltánnak:

Tisztelt Ügyvezető Úr!                                                                               Budapest, 2011. április 13.

Kérem, hogy az Infovilág hírportálon megjelent

cikkben taglalt, a tudtommal Ön által vezetett kft. által tulajdonolt Győr, Bécsi-kapu tér 1-3. alatti házas ingatlannal kapcsolatos tervét (a reménybeli felújítás kezdési időpontját, a hasznosítás módját) szíveskedjék közölni, különös tekintettel arra, hogy Győr az idén emlékezik szabad királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulójára.

Válaszát előre is köszönöm.

Kiváló tisztelettel: Kulcsár László újságíró, felelős szerkesztő