Itt az ősz, a szüret és készülődünk a Márton napra. Igy van ez Burgenlandban is, ahol már évek óta profi módon adják el mindazt, ami másutt is megvan, csakhogy ott mind e mögött élénk és ügyes marketingmunka áll. Ennek jegyében szervezte meg ötletes főzőshow-val egybekötött tájékoztatóját a budapesti Király utcában a Burgenlandi Turisztikai Hivatal, melynek munkatársai már sokadszorra jártak a magyar fővárosban.
A Gans Burgenland, a házi lúd Burgenland titkos címerállata – olvasom a burgenlandi turisztikai hivatal sajtóanyagában. A gasztronómiai élményt a tartomány legjobb borai teszik teljessé, amelyek nemzetközileg is rangos elismerésnek örvendenek; persze, az sem véletlen, hogy melyik: a titok a márkaépítés.
Mivel az ilyen különleges kulináris élményekhez megfelelő keretet kell biztosítani, az egész tartományban egymást érik a különféle gasztronómiai fesztiválok. A rendezvényeken a libából készült finomságok mellett a regionalitás, a helyi különlegességek és borok, valamint a helybéli gazdák és tradícióik állnak a középpontban. A kínálatban olyan nagyszerű programok szerepelnek, mint például látogatás a pomogyi/pamhageni Vila Vita Pannonia üdülőkomplexum ínyencszentélyében, kézműves-vásár Rustban (Ruszt a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa volt), különleges asztali örömök Tarcsafürdőn, azaz Bad Tatzmansdorfban, zenei előadások a gyógyfürdőjéről nevezetes Bad Sauerbrunnban (Savanyúkút), bortúra Fertő menti Oggauban (eleink Oka néven ismerték), gálaest Sopronszentmártonban, azaz Markt St. Martinban vagy Márton-napi mulatságok St. Martin an der Raab (magyar nevén: Rábaszentmárton) településen.
A legkeletibb osztrák tartomány, a Várvidék/Őrvidék 30 vendéglátója összefogott, így születtek a kedvelt tollas jószághoz, a libához kapcsolódó ötletes, vendégvonzó ajánlatcsomagok, amelyek mostantól egészen november közepéig foglalhatók.
Burgenland védőszentjéhez, Szent Mártonhoz kapcsolódik az a történet, amely megmagyarázza, miért éppen libasültet tálalnak az asztalra a Márton-napi ünnepségek alkalmával. Szent Márton nem szerette volna felcserélni vidéki életét a püspöki palotában folytatott fényűző létre, ezért a libaólban bújt el a püspöki küldöttség elől. A tollas jószág hangos gágogása azonban elárulta a rejtekhelyét. Azóta Márton napra, úgymond, „büntetésként” egy libát áldoznak föl – mindenekelőtt jófajta sültek formájában, az asztal körül ülők nagy gyönyörűségére.
A libatartás sok évszázados módját élesztette fel a hagyománytisztelő gazdák egy csoportja nemrégiben. Az állatokat ismét szabadon tartják a nagy kiterjedésű legelőkön, és természetesen növekednek ízletes Márton napi libává.
A kezdeményezés egyik vezéralakja Siegfried Marth volt. Ő a dél-burgenlandi Hagensdorfban (Karácsfán) működő Masihof gazdája, akinek a birtokain ma már libák végeláthatatlan csoportjai gágognak. A dél-burgenlandi házi lúdnak egyébként egy külön ínyencrégiót is szenteltek – akárcsak a Fertő tavi halaknak, a lajta-hegységbeli cseresznyének, a közép-burgenlandi tönkölynek vagy a dél-burgenlandi lankák, a Zickental vidékén tenyésző mocsári ökörnek, valamint a tartomány további nyolc hagyományőrző élelmiszerének.
A házi lúdból nem feltétlenül és kizárólag csak libasültet lehet készíteni. Az ötletes szakácsmesterek szerettek volna még többet megmutatni ebből a rendkívül ízletes jószágból.
A Márton napi liba szinte elválaszthatatlan a bortól. November 11-én ünnepi külsőségek között felszentelik az újbort. Mielőtt azonban még koccinthatnák vele, a borász engedélye is szükséges a kóstoláshoz. Ezt a szokást mind a mai napig ápolják a Fertő környékén; Közép- és Dél-Burgenlandban is különféle ünnepségekkel és rendezvényekkel köszöntik az újbort.