(Írta: dr. Katona Tamás) Növekvő bizonytalanság jellemzi a világgazdaságot; az idei év eddig megismert adatai alapján a lassuló növekedés ugyanakkor segíti az infláció csökkenését. Több mint egy éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, és ezen felül hatalmas geopolitikai feszültségek jelentek meg más térségekben is. Közülük a legkritikusabb a közel-keleti konfliktus, amely a Hamász terrortámadása nyomán alakult ki, és kihatással lehet az egyébként is kényes energiahelyzetre. A globális gazdaság növekedésének kilátásai a korábbi évekénél lényegesen kedvezőtlenebbé váltak, és a széles körben bekövetkező lassulás mellett a fejlett országok némelyikében a recesszió veszélye sem múlt el. (A nyitó kép forrása: https://koelle4future.de)
A gazdaságilag fejlett országokban évtizedek óta nem tapasztalt infláció alakult ki, melyet az energiahelyzet bizonytalansága is táplál, és az infláció letöréséhez szükségszerű szigorú monetáris politika a növekedés ellen hat. Egyidejűleg sürgető a pandémia időszakában kialakult magas államháztartási hiány csökkentése is, ezért nem szorulhat háttérbe a szigorú fiskális politika sem, melynek törvényszerű következménye a kereslet csökkenése Az Európai Unió tagországaiban év eleje óta jelentősen mérséklődött az infláció, de a maginfláció nehezen csökkenő szintje monetáris szigorításra készteti a jegybankokat, így az EKB döntéshozóit. A szigorú monetáris politika és a globális kereslet csökkenése következtében az Európai Unió gazdaságában is jelentősen nőtt a recesszió kockázata.
Az OECD országok egyesített bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az OECD-n belül a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoport /Amerikai Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada/ egyesített GDP-je 0,6%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 1,8%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedéves adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokat kevésbé érintette a válság: a bruttó hazai termék 1,2%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 2,9%-kal a megelőző év azonos időszakához mérten. Japánban az előző negyedévivel összevetve 0,5%-kal szűkült, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,4%-kal bővült a gazdaság. Nagy-Britannia bruttó hazai terméke stagnált az előző negyedévhez, és 0,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Kanadában a bruttó hazai termék volumene nem változott az előző negyedévhez, és 0,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Izraelben a GDP volumene 0,7%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 3,4%- kal az egy évvel korábbihoz mérten; a Koreai Köztársaságban 0,6%-kal emelkedett a bruttó hazai termék volumene az előző negyedévhez, és 1,2%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző évekénél gyengébb eredményeket regisztrált a statisztika a kínai gazdaságban: a bruttó hazai termék 1,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 6,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Szaud-Arábia bruttó hazai terméke 3,9%-kal szűkült az előző negyedévhez, és 1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Indonézia bruttó hazai terméke 0,8%-kal nőtt a második negyedévhez, és 4,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Törökország GDP-je 0,3%- kal emelkedett az előző negyedévhez, és 5,1%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva, míg Mexikóé ugyanezen relációkban 0,9%-kal, illetőleg 3,7%-kal nőtt.
Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben nem változott az előző negyedévhez, és 0,1%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Az eurózónában negyedéves relációban 0,1%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 0,1%- kal emelkedett a GDP. A német gazdaság 0,1%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 0,4%- kal a múlt év azonos időszakáéval összevetve. Az euróövezet másik két nagy gazdaságában hasonlóan komoly gondot okozott a pandémia és az orosz-ukrán háborús konfliktus: Franciaország bruttó hazai terméke 0,1%-kal haladta meg az előző negyedévit, és 0,7%-kal az egy évvel korábbit. Az olasz GDP stagnált az első negyedévhez, és a megelőző év azonos időszakához képest egyaránt.
A magyar gazdaság a múlt év közepén recesszióba került, amelyen érdemben az sem változtat, hogy a KSH a második negyedévi GDP adatot negatívról stagnálásra módosította. A gazdasági folyamatok alapján az idei év egészében sem kerülhető el a gazdaság 1% körüli zsugorodása, és gyökeres gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem várható a kormány által ígért 4%-os gazdasági növekedés a jövő évben sem. A realitás ennek mintegy a fele. Mégsem ez a magyar gazdaság legnagyobb problémája; ennél sokkal súlyosabb gond a strukturális válság. A gazdaság szerkezete az utóbbi 13 évben a lecsúszást determináló irányba halad: a munkaalapú társadalomként meghirdetett politika következményei egyre jobban látszanak a csekély hozzáadott értéket képviselő, alacsony képzettséget igénylő, alacsony bérű munkavállalókkal működő, nagy energiaigényű ipari üzemek térnyerésével. A kormány nem képes és nem hajlandó belátni, hogy a tudásalapú társadalom lehet a lecsúszás megállításának és a felzárkózáshoz történő visszatérésnek az útja.
A kormányzati gazdaságpolitika következményeként az államháztartási hiány ez évben is lényegesen túllépheti nem csupán a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott 3,9%- os mértéket, hanem a kormány döntésével megemelt 5,2%-os hiánycélt is. Ezért elkerülhetetlenek még ebben az évben további megszorító intézkedések, azaz a múlt év közepe óta tapasztalt rögtönzésekkel teli gazdaságpolitika folytatódása. A magyar infláció változatlanul a legmagasabb az Európai Unióban, és a fogyasztói árszínvonalban a továbbiakban is csak lassú csökkenés várható. A kormányzati kommunikáció látványosan küzd az infláció ellen, a gazdaságpolitikai döntések azonban ezzel ellentétes hatásúak a magas államháztartási hiány mérséklésének kényszere miatt. A tervezett adóemelések a jövő év elején nagy valószínűséggel megakasztják az infláció csökkenésének jelenlegi folyamatát. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormányzati magatartás miatt egyre kisebb a valószínűsége, hogy felszabadulhatnak érdemi uniós források. A kormányzat egyre agresszívabb unióellenes kommunikációt folytat, mely arra utal, hogy a kormányban sem számítanak arra, hogy ez évben vagy akár a jövő év elején érkezhetnek uniós források.
A konkrét adatokat illetően 2020-ban – a KSH korrigált adatai szerint – 4,5%-kal csökkent a GDP, míg a következő évben a bruttó hazai termék volumene 7,1%-kal emelkedett. A 2021. évi gazdasági teljesítmény 2,3%-kal haladta meg a két évvel korábbit. A múlt év egészében az első fél évben regisztrált bővülés következtében még 4,6%-kal nőtt a GDP volumene. Azaz a választás előtti rendkívüli módon erőltetett növekedés, ezen belül a fogyasztás jelentős bővülésének hatására számottevően nőtt a bruttó hazai termék, amit a második fél évben szükségszerűen technikai recesszió követett. A múlt évről általánosságban is megállapíthatóható, hogy a növekedést a fogyasztás vezérelte. Az idei első negyedévben – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – a bruttó hazai termék 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 1,1%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedévben a GDP változatlan maradt az előző negyedévhez, és 2,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék 0,9%-kal haladta meg az előző negyedévit, és 0,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első három negyedévben 1,2%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye.
A foglalkoztatottság szintje az Európai Unióban a múlt évben elérte koronavírus járvány előtti mértéket. A rendelkezésre álló információk szerint az időszak átlagát tükröző statisztikai adatok az idei első fél évben érzékelhető csökkenést, a második félévben stagnálást jeleznek a – szezonális hatásoktól szűrt – munkanélküliségi rátákban. Az Európai Unió munkanélküliségi aránya októberben 6%-ot, ezen belül az eurózónáé 6,5%-ot mutatott. Két dél-európai tagállamban – a korábbi adatok alapján a pandémiától nagyrészt függetlenül – kétszámjegyű volt a munkanélküliség: Spanyolországban 12%-ot, Görögországban – szeptemberben – 10%- ot rögzített a munkaügyi statisztika. További négy tagállamban mértek 7%-ot elérő vagy meghaladó munkanélküliséget: Svédországban 8%-os, Olaszországban 7,8%-os, Franciaországban és Finnországban 7,3%-os volt a munkanélküliségi arány. A 27 tagállam munkanélküliségi ráta alapján felállított rangsorában Magyarország a maga sajátosan számított 4,1%-os mutatójával a kedvező foglalkoztatottsági viszonyokat tükröző 21. helyen állt. A munkanélküliségi ráta a gazdaságilag fejlett európai és Európán kívüli országokban is visszaállt a pandémia előtti szintre, így az Amerikai Egyesült Államokban a ráta szeptemberben 3,9%-os értéket mutatott.
A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint az augusztus és október közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 745 ezer fő volt, 30 ezer fővel, 0,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak átlagos száma a trimeszterben 65 ezer főt tett ki, ami 10,7%-kal kevesebb az egy évvel azelőttinél. A foglalkoztatási mutató meghatározásakor a munkaerő-felvétel módszertana alapján 109 ezer – 12 hónapnál rövidebb ideje – külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekintett a KSH; számuk 12,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakossági adatfelvétel szerint a – közfoglalkoztatottakat és az egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozókat nem tartalmazó – hazai elsődleges munkaerőpiacon az augusztus és október közötti időszakban – a gyed, gyes miatt távol lévő 131 ezer főt ugyanakkor beleszámítva – 4 571 ezer főt foglalkoztattak, 0,6%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A külföldön dolgozók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres körét is figyelembe véve a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 75,1% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek foglalkoztatási aránya a vizsgált trimeszterben 88,2% volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az 55-64 évesek 69,7%-os foglalkoztatási mutatója pedig 3,5 százalékponttal haladta meg a múlt év azonos időszakában regisztrált értéket.
Az aktív munkanélküliek száma az augusztus és október közötti három hónap átlagában 211 ezer fő volt, 37 ezer fővel, 21,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 121 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely az aktív munkanélküliek figyelembevételével meghatározott mutató – az augusztus és október közötti három hónap átlagában 4,3% volt, 0,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között 13,8%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 3,5 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők több mint egyharmada, 36%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget, arányuk 3,9 százalékponttal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 9 hónap volt az egy évvel korábbi 9,1 hónappal szemben.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma október végén 226 200 fő volt, 1 600 fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és 9 400 fővel, 4%- kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év tizedik hónapjában a foglalkoztatók 22 ezer új álláshelyet jelentettek be, 38,2%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és 13%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve a piaci munkahelyek rendkívül alacsony száma 11,1%-kal lett több, míg a támogatott munkahelyeké 59,4%-kal kevesebb. A tizedik hónapban bejelentett új álláshelyek egyhatoda, 16%-a közmunka végzésére irányult.
A tizedik hónap végén a nyilvántartott munkanélküliek 10,4%-a 25 éven aluli fiatal volt, 51%- uk első munkahelyét kereste, reménytelenül. A munkanélküliek közel egyharmadának, 30,2%- ának nem volt szakképzettsége. Az álláskeresők 40,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A középfokú végzettségűek – az álláskeresők 51%-a – körében 49,5% végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, 26,1% szakközépiskolát, szakgimnáziumot, 4,7% technikumot, míg 19,6% gimnáziumot. A felsőfokú végzettségűek 8,2%-ot képviseltek a munkanélküliek között. Az álláskeresők közel egyharmada, 32,5%-a az elhelyezkedés szempontjából az egyik legkiszolgáltatottabb korcsoportba tartozó 55 éven felüli volt.
A munkanélküliek csupán alig több mint egyharmada, 36,6%-a volt álláskeresési támogatásra jogosult, melynek egyhavi összege legfeljebb a minimálbérével egyenlő, és mindössze 90 napon keresztül folyósítják. A legalább 120 ezer forintos, legfeljebb a minimálbérrel azonos összegű, mérlegelésen alapuló keresetpótló juttatásban, illetve a nyugdíj előtti, a minimálbér 40%-ával azonos 92 800 forintos álláskeresési segélyben – összefoglalóan szociális támogatásban – az álláskeresők 21,4%-a részesült. A nyilvántartott munkanélküliek több mint négytizede, 42%-a – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodási szegmenset jól jellemző, összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább 6-9 hónapig jár az érintetteknek.
Az év tizedik hónapjában is súlyos területi problémákkal volt terhelt a munkaerőpiac. Három – gazdaságában kevésbé fejlett – régió közül a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az egyikben meghaladta a 4,6%-os országos átlag kétszeresét, míg másik kettőben túllépte illetve megközelítette annak másfélszeresét: Észak-Magyarországon 10,2%, Észak-Alföldön 7,6%, míg Dél-Dunántúlon 6,7% volt a mutató értéke. A munkanélküliségi ráta e régiók két megyéjében magasabb volt az országos átlag kétszeresénél, míg további négyben a másfélszeresénél: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11,6%-os, Nógrád megyében 10,1%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,4%-os, Somogy megyében 7,9%-os, Heves megyében 7,4%-os, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7,1%-os arányt rögzítettek. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya további négy megyében ugyancsak magasabb volt az országos átlagnál: Hajdú-Bihar megyében 6,9%-os Békés megyében 6,8%- os, Baranya megyében 6,3%-os, Tolna megyében 5,6%-os munkanélküliséget regisztrált a statisztika.
A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben 65 ezer fő volt, 1,2%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és 2,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben dolgozó közmunkások bruttó átlagkeresete az első három negyedévben 115 700 forint volt, nominálértékben 15,8%-kal több, mint egy évvel korábban; a nettó kereset reálértéke ugyanebben az időszakban 4,2%-kal csökkent. A közmunkások átlagos keresete a jogszabályban előírt minimálbérnek nem egészen a felét, 49,9%-át tette ki.
Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első kilenc hónapban a vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 3 670 ezer fő állt alkalmazásban, 1,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva az alkalmazottak létszáma 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – teljes munkaidőben 604 ezer főt alkalmaztak, 0,8%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában.
A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első három negyedévben 557 ezer forint volt, 14%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A bruttó medián kereset 441 600 forintot tett ki, 16,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A medián kereset 20,7%-kal volt kisebb az átlagkeresetnél. A versenyszférában – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 559 ezer forint volt az átlagos kereset, 16,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bére nélkül – 557 600 forintot mutatott a keresetek átlaga, 3,5%-kal magasabbat az egy évvel azelőttinél.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete az első kilenc hónapban 370 400 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 14%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak ebben az időszakban 20,9%-kal emelkedtek, a teljes foglalkoztatotti körre számított reálkereset jelentősen, 5,7%-kal csökkent. A versenyszférában a közfoglalkoztatottak nélkül számított 378 400 forintos nettó átlagkereset 16,9%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a 370 800 forintos nettó átlagkereset – a KSH adatközlése szerint a bruttó átlagkereset növekedésének mértékével azonosan – 3,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A közszférában a reálkereset számottevően, 14,4%-kal csökkent.
A pandémia és az orosz-ukrán háború hatására kialakult gazdasági helyzet következtében inflációs nyomás nehezedik a fejlett országokra. Az idei év adatai a trend változását tükrözik, de az adatok, többek között a maginfláció még mindig viszonylag magas szintje arra utal, hogy az infláció csak fokozatosan tér vissza a korábbi évtized alacsony értékeihez. Hazánkban a korábbi években érvényesült túlfűtött gazdasági növekedés valamint a forintgyengülés következtében már ötödik éve jelen van az árnyomás, amely a fogyasztói árakat a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal az Európai Unióban legmagasabb infláció, valamint az élelmiszerek és az energia árának tartósan magas szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak októberben 3,6%-kal, míg az eurózónában 2,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat módszertana szerint – a magyar KSH által – számított 9,6%-os magyar infláció az Európai Unió tagországai között kiemelkedően a legmagasabb, több mint két és félszerese az uniós átlagnak és közel három és félszerese az eurózóna átlagának. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára az októberi élelmiszerárak 7,6%-kal, az eurózónában 7,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, míg a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 8%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél. Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a maginfláció értéke is. Éves összehasonlításban az energiahordozók és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított fogyasztói árindex októberben az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 5,5%, az eurózónában 5%, hazánkban 10,8% volt. Magyarországon kívül csupán egy tagállamban haladta meg a 10%-ot a maginfláció: Romániában 10,1%-ot regisztráltak. Az Amerikai Egyesült Államokban októberben 3,2%-os inflációt rögzített a statisztikai szolgálat.
A hazai ipari termelői árak szeptemberben 1,7%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 2,5%- kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. Az első három negyedévben 12,7%-kal nőttek az ipari termelői árak. Szeptemberben a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 8,7%-kal, a gumi- és műanyagiparban 6,1%-kal, a villamos berendezés gyártásban 5,4%-kal, a gépgyártásban 3,7%-kal, az élelmiszeriparban 3,6%-kal, a bőr- és textiliparban 1,6%-kal emelkedtek, míg a járműgyártásban 0,2%-kal, a gyógyszeriparban 1,1%-kal a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 3,1%-kal, a fémfeldolgozásban 4,6%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 7,7%-kal, a vegyiparban 9,7%- kal, a kőolaj-feldolgozásban 11,2%-kal csökkentek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Összességében a feldolgozóiparban 0,3%-kal, az energetikai szakágazatokban 14,2%-kal mérséklődtek egy év alatt a termelői árak.
Az ipari export értékesítési árai szeptemberben 1,6%-kal nőttek az előző hónaphoz, és 7,5%- kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. Az első kilenc hónapban 2,1%-kal emelkedtek a kiviteli árak. Szeptemberben a villamos berendezés gyártásban 6,5%-kal, a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 5,6%-kal, a gumi- és műanyagiparban 5,2%-kal, a gépiparban 3,1%-kal, az élelmiszeriparban 2,1%-kal, a bőr- és textiliparban 1,5%- kal nőttek, míg a járműiparban 0,2%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 3,3%-kal, a gyógyszergyártásban 3,5%-kal, a fémfeldolgozásban 7,5%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 12,1%-kal, a vegyiparban 16,6%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 15,8%- kal csökkentek az exportrelációban érvényesített árak az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A feldolgozóipar kiviteli értékesítési árai összességében 1,2%-kal, az energetikai ipariak 58,8%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest.
Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben 1,7%-kal emelkedtek az előző havival, és 7,8%-kal a múlt év azonos időszakával összevetve. Az első három negyedévben 34,4%-kal nőttek a belföldi értékesítési árak. Szeptemberben a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 13,1%-kal, a gyógyszergyártásban 12%-kal, a gépgyártásban 7,7%-kal, a gumi- és műanyagiparban 7,6%-kal, az élelmiszeriparban 4,8%-kal, a vegyiparban 4,5%-kal, a bőr- és textiliparban 1,7%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 0,9%- kal, a járműgyártásban 0,2%-kal emelkedtek, míg a fémfeldolgozásban 0,6%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 2,3%-kal, a villamos berendezés gyártásban 6,1%-kal, a kőolajfeldolgozásban 9,4%-kal csökkentek a belföldi értékesítési árak a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparban összességében 2,3%-kal, az energetikai iparban 15,4%-kal nőttek a belföldi értékesítési árak.
Az építőipari termelői árak a harmadik negyedévben 1,5%-kal emelkedtek az előző negyedévhez, és jelentősen, 13,1%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az első három negyedévben 18,1%-kal nőttek az építőipari árak. A harmadik negyedévben az épületek építésénél érvényesített árak 12,2%-kal, az egyéb építményeknél kialakult árak 12,6%-kal, a speciális szaképítésnél létrejött árak pedig 13,9%-kal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet.
A mezőgazdasági termelői árak szeptemberben 26,7%-kal mérséklődtek az egy évvel azelőttihez képest. Az első három negyedévben a termelői árak 7,3%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. A kilencedik hónapban a növénytermesztési és kertészeti termékek ára 36,4%- kal, ezen belül a gabonaféléké 48,8%-kal mérséklődött a múlt év azonos időszakához képest. Az első kilenc hónapban a búza felvásárlási ára 37,7%-kal, a kukoricáé 11,7%-kal csökkent. Szeptemberben az ipari növények termelői ára 41,4%-kal, közülük az olajos növényeké 45,4%- kal csökkent. A burgonya 28,5%-kal, a zöldségfélék 5,5%-kal, a gyümölcsök 7,4%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ugyanezen relációban az élőállatok és állati termékek felvásárlási ára 5,6%-kal, ezen belül a vágóállatoké 0,8%-kal mérséklődött, közülük az első kilenc hónapban a vágósertésé 29,5%-kal, a vágóbaromfié 18,4%-kal, a vágómarháé 5,5%-kal emelkedett. Az állati termékek felvásárlási ára szeptemberben 15,6%-kal csökkent, ezen belül az első kilenc hónapban a tojásé több mint másfélszeresére, 53%-kal, a tehéntejé 13,5%-kal nőtt.
A mezőgazdasági termelés első három negyedévi ráfordítási árait az egy évvel korábbival összevetve 5,4%-os emelkedés mutatkozik. A folyó termelő felhasználás árszintje 4,6%-kal, a beruházásoké 12,2%-kal emelkedett. A felhasznált energia termelői ára 30,1%-kal, a növényvédő szereké 24%-kal, a vetőmagé 17,7%-kal, az állatgyógyászati készítményeké 14,7%-kal, a takarmányoké 1,7%-kal nőtt, míg a műtrágyáé 29%-kal mérséklődött. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlító agrárolló az első három negyedévben 11%-kal záródott, azaz a termelői árak csökkentek, míg a ráfordítások emelkedtek.
A fogyasztói árak októberben 0,1%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és még mindig jelentősen, 9,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz hónapban 19,8%- kal nőttek a fogyasztói árak. Továbbra is jelentős egyes alapvető élelmiszerek árának emelkedése. Emellett számolni kell azzal is, hogy a magyar inflációs adatok a számbavétel bizonytalansága miatt a szokásosnál sokkal kevésbé megbízhatóak. A hazai élelmiszerárak 0,1%-kal mérséklődtek egy hónap alatt; ezen belül a csokoládé és a kakaó 2,2%-kal, a száraz hüvelyesek 1%-kal drágultak egyetlen hónap alatt, míg a liszt ára 1%-kal, a cukoré 1,1%-kal, a friss zöldségé szintén 1,1%-kal, a sajtoké 1,2%-kal, a gyümölcs- és zöldségleveké 1,8%-kal, a burgonyáé 2,1%-kal, a teáé 2,2%-kal, a margariné 2,5%-kal csökkent. A ruházati termékek ára 3,2%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal, a szolgáltatásoké 0,2%-kal emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva.
Az élelmiszerek fogyasztói ára októberben az általános inflációt meghaladva, 10,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A cukor ára több mint másfélszeresére, 54,4%-kal, a csokoládéé és a kakaóé 23,8%-kal, az üdítőitaloké ugyancsak 23,8%-kal, az óvodai, bölcsődei étkezésé 19,9%-kal, az iskolai étkezésé 19,5%-kal, a gyümölcs- és zöldségleveké 17,3%-kal, az eszpresszókávéé 17%-kal, a munkahelyi étkezésé 16%-kal, a fűszereké és ételízesítőké 15,6%-kal, az éttermi étkezésé 14,7%-kal, a sertéshúsé 13%-kal, a teáé 12,2%-kal, a párizsié és a kolbászféléké 11,8%-kal, a halé 10,8%-kal, a péksüteményeké 9,9%-kal, a szalonnáé 9,3%- kal, a rizsé 8,7%-kal, a dióé, a máké és a mogyoróé 8,6%-kal, a burgonyáé 7,5%-kal, a marhahúsé 6,8%-kal, a baromfihúsé 5,9%-kal, a friss hazai és déligyümölcsöké 5,6%-kal, a szalámié és a sonkáé 5,3%-kal emelkedett, míg a sajtoké 6,4%-kal, a sertészsiradéké 9,3%-kal, a liszté 15,4%-kal, a tojásé 16,9%-kal mérséklődött. A dohányáruk ára 10,1%-kal, az égetett szeszesitaloké 7,7%-kal, a sörféléké 19,6%-kal, a boroké 9,9%-kal, az újságoké és a folyóiratoké 17,9%-kal, a virágoké és dísznövényeké 13,6%-kal, a gyógyszereké 7,5%-kal, a tanszereké és az írószereké 16,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban; a ruházkodási cikkeké ez idő alatt 7,8%-kal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkek ára októberben 0,7%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. Az egyes cikkek közül a kerékpároké 5,5%-kal, az új személygépjárműveké 4,7%-kal nőtt, míg a használt személygépjárműveké 9,1%-kal, a televíziókészülékeké 2,3%-kal csökkent. A háztartási energia csoportba tartozó termékek ára – a KSH adatközlése szerint – 16,1%-kal csökkent; ezen belül a távfűtésé változatlan maradt, a vezetékes gázé 33,5%-kal, az elektromos energiáé 3,4%-kal mérséklődött, míg a széné 5%-kal, a tűzifáé 5,4%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 30,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szolgáltatások éves összehasonlításban számottevően, 13,2%-kal drágultak. Azok közül a sportrendezvény és a múzeumi belépő ára 14,7%-kal, a járműjavítás 16,3%-kal, a háztartási szolgáltatás 14,7%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 13,2%-kal, az üdülési szolgáltatás 17,8%-kal emelkedett, és a postai szolgáltatás is 21,7%-kal került többe, mint egy évvel azelőtt. A szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás díja – a rezsicsökkentés analógiájára – ugyan nem változott, de következményként ugyancsak az infrastruktúra és a szolgáltató tevékenység minőségromlását vonta maga után. A színházjegy ára 25,8%-kal, a lakbér 13,7%-kal, a telefon- és az internetszolgáltatás díja 9,4%-kal nőtt.
A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex októberben nem változott az előző hónaphoz, és 9,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A tizedik hónapban a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával éves összehasonlításban számított maginfláció 11% volt, ami némileg csökkenő árnyomásra utal, és a következő hónapokban főként a bázishatás miatt várható az árindex érzékelhető mérséklődése.
A fogyasztói árindex számításának és az ennek alapján közölt adatok megbízhatóságát az utóbbi évben alkalmazott módszertan erősen kétségessé teszi. 2022 júliusban a kormány jelentősen felemelte a vezetékes gáz és az elektromos áram árát, a fogyasztáshoz kötötten /”rezsicsökkentés csökkentése”/. A KSH akkor kiadott egy meglehetősen bonyolult közleményt arról, miként veszi figyelembe az általános árindex számításánál a két energiahordozóra számított árindexet. A választott módszertan szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe. Az árindex általánosan alkalmazott módszertana szerint az árindex számításának lényege, hogy a bázisidőszaki vagy a tárgyidőszaki fogyasztás alapján rögzített súlyokat változatlannak tekintjük /ugyanígy a volumenindex számításnál az árakat tekintjük változatlannak/. Ha mindkét tényezőt, azaz az árakat és a fogyasztott mennyiséget /tehát a volument is/ az aktuális időszak adatainak megfelelően vesszük figyelembe akkor az értékindexet kapjuk. A KSH a vezetékes gáz és az elektromos energia esetében ezt az utóbbi számítást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy amikor a hivatal meghatározza a 988 termék és szolgáltatás /reprezentánsok/ árváltozásának megfigyelése alapján a fogyasztói árindexet, akkor ez valójában úgy történik, hogy 986 reprezentáns árindexét és 2 termék értékindexét egybegyúrják. Ennek jelentős hatása van az árindexre: a KSH közlése szerint a vezetékes gáz ára a múlt év októberéhez képest 33,5%-kal, míg az áramé 3,4%-kal csökkent; mivel a gáz súlya a fogyasztásban 3%, az elektromos energiáé 2,5%, ezért az októberi infláció a közöltnél (33,5*0,0306+ 3,4*0,0251=1,1104) 1,1százalékponttal magasabb.
A kiskereskedelmi forgalom a pandémia hatására 2020-ban némileg csökkent, míg a következő évben szerény dinamikával emelkedett a növekedés mértékére vonatkozó statisztikai adatok jelentős bizonytalansága mellett. A múlt év elején a forgalom alakulásában érzékelhető volt az országgyűlési választások előtti igen jelentős – a kormányzat politikai céljait szolgáló döntések alapján bekövetkezett – pénzkiáramlás hatása, míg az év közepe óta folyamatosan csökken a forgalom. Ez év szeptemberben az eladások volumene – a szezonális és naptárhatást kiszűrő adatok szerint – 0,1%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és – naptárhatástól megtisztított adatok figyelembevételével – jelentősen, 7,3%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az első három negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,3%- kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Évkezdettől az élelmiszerforgalom 6,1%-kal, ezen belül az élelmiszerláncoké 7%-kal, a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltoké pedig 3,4%-kal mérséklődött. A vegyes iparcikkek forgalma 13,8%-kal, a bútoroké és a műszaki cikkeké 16,2%-kal, a könyveké és újságoké 5,3%-kal, a számítástechnikai és egyéb iparcikkeké 4,8%-kal, a ruházati termékeké 7,5%-kal visszaesett, míg a gyógyszereké 2,4%-kal, az illatszereké 4,2%-kal nőtt. Az internetes és csomagküldő kereskedelem volumene – a magas bázishoz képest – 6,5%-kal, az üzemanyagok eladásának volumene 21,1%-kal mérséklődött, a használtcikkek forgalma 3,9%- kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A KSH közzétette az idei év tavaszán végrehajtott jövedelmi felvétel adatait, amely a háztartások 2022. évi anyagi helyzetét mutatja be. A vizsgálati eredmények tükrözik azt a sok ellentmondást, amelyek 2010 óta az életszínvonal alakulását befolyásolják. A múlt évben valamelyest nőttek a reáljövedelmek, ugyanakkor ez a javulás főként a magasabb jövedelemmel rendelkező rétegeket érintette, és tovább romlott az egyébként is nehéz körülmények között élő családok helyzete. Azaz a társadalmi különbségek nem csökkentek, hanem több dimenzióban is tovább nőttek. Különösen szomorú, hogy változatlanul veszélyeztetett a gyermekek és a fiatalkorúak jelentős hányada. Emellett továbbra is súlyosak és nőnek a területi egyenlőtlenségek: három régióban minden negyedik család a jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élt 2022-ban; Észak-Magyarországon a háztartások 31,7%-a, Dél-Dunántúlon 27,4%-a, míg Észak-Alföldön 26%-a élt ezzel a kockázattal.
A múlt évben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 084 ezer forintot, a nettó jövedelem átlagosan 2 245 ezer forintot tett ki; az előbbi 17,6%-kal, az utóbbi 16,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2022-ben a fogyasztói árak 14,5%-kal emelkedtek, így a reáljövedelmek 2%-kal nőttek. A társadalom jövedelemszerkezetében számottevő változások mentek végbe 2010 óta a magas jövedelműek javára: jól jellemzi ezt a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű kétmillió fő átlagos jövedelmének az aránya, illetve e mutató változása: A legtehetősebbek nettó jövedelme az alsó ötödbe tartozókénak 2021-ben 4,3-szerese, 2022-ben 4,8-szerese volt, azaz 0,5 ponttal emelkedett, ami szintén jövedelemarány átrendeződést tükröz az alacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozók hátrányára. A múlt évben a családok számottevő hányadának életszínvonala jelentősen csökkent. Erre utal, hogy amíg 2019-ben a háztartások egy főre jutó kiadásainak 24,4%-át költötték élelmiszerekre, addig a múlt évben 27%-át. 2022- ben az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások a kiadásaik 33,4%-át fordították élelmiszerekre, míg a felső jövedelmi kvintilisbe tartozók csupán 23,6%-át.
A jövedelem-felvétel adatai azt mutatják, hogy a gyermekes családok helyzete a kormány kommunikált céljaitól eltérően alakult. A gyermekes családok jövedelmi pozíciója a hivatalos közlésekben, nyilatkozatokban hangoztatottakkal szemben csak részlegesen javult a gyermek nélküli családokéhoz képest. A gyermekes családok egy főre jutó átlagos jövedelme a múlt évben 2 579 ezer forintot tett ki, amely négyötöde, 83,6%-a volt az országos átlagnak. A gyermek nélküli családok egy főre jutó jövedelme 3 584 ezer forint volt, az országos átlagot 16,2%-kal haladta meg, és jelentősen, 39%-kal volt több a gyermekes családok jövedelménél.
A különbség arra utal, hogy a családtámogatások a kommunikációban erőteljesebbek, mint a költségvetési gyakorlatban, a támogatások kitüntetetten a magasabb jövedelmű háztartásokat célozzák. Azaz a családi adókedvezmény javította ugyan a gyermekes családok jövedelmi pozícióját, de nem volt képes kompenzálni azt a veszteséget, amelyet az egyéb családtámogatások, így a családi pótlék tudatos elértéktelenítése okozott. Különösen kedvezőtlenül érinti ez a családpolitika az egyszülős családokat, amelyekben az egy főre jutó jövedelem az országos átlagtól több mint egynegyeddel, 25,6%-kal maradt el a múlt évben. Megjegyzendő, hogy jelentős társadalmi problémáról van szó: e családok száma 2022-ben 172 ezer, míg az érintett gyermekek száma csaknem negyedmillió, 241 ezer volt. Az adatok szerint a kétszülős három- és több gyermekes családoknak is csak részben segített a jelentős családi adókedvezmény, többségük legfeljebb részlegesen tudta igénybe venni azt, mivel a bruttó keresetük adó- és járuléktartalma alacsonyabb volt az adókedvezménynél: 2022-ben e családokban az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem mindössze 1 372 ezer forint volt, az országos átlagnak kevesebb mint kétharmada, 61,1%-a.
Az idei adatfelvétel szerint a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség 1 882 ezer főt tett ki, az összlakosság csaknem egyötödét, 19,6%-át; ez 1,2 százalékpontos, 115 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1 249 ezer fő volt, aránya a népességben 13%, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél. A 65 éven felüliek körében 2010 óta háromszorosára, 4,9%-ról 14,5%-ra nőtt a szegények aránya, azaz a nyugdíjaskorúakról történő gondoskodás, az elfogadható életfeltételek biztosítása a jelenlegi kormányzat számára marginális szempont. A 65 éven felüliek körében mért érték magasabb a teljes népesség körében rögzített jövedelmi szegénységi aránynál, annak drasztikus romlása jól tükrözi a kormány álságos szociálpolitikáját: a nehéz helyzetben élő állampolgárokat tudatosan kirekesztik a politika látóköréből. A másik, ugyancsak kritikus sorsú réteg a munkanélkülieké; körükben a szegények aránya természetszerűen meghaladja az országos átlagot, ezzel együtt azonban a jelenleginél lényegesen körültekintőbb intézkedéssorozat lenne szükséges tudásuk és munkaerejük hasznosításához. A munkanélküliek igen nehéz helyzetét mutatja, hogy ezen rétegnél a szegénységi arány 45,8% volt, az országos átlag több mint három és félszerese. Különösen súlyos probléma, hogy a roma népesség közel kétharmada, 61,7%-a van kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.
A jövedelmi egyenlőtlenségek folyamatos növekedése egész rétegeket hozott rendkívül nehéz helyzetbe. A legkritikusabb és a legnagyobb társadalmi kockázathordozó a felnövekvő nemzedék, a gyermekek helyzete: a múlt évben a 18 éven aluliak 24,4%-a élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett családban. Amennyire összehasonlításra alkalmasak az adatok, a gyermekszegénységben az elmúlt tíz évben bekövetkezett ugyan javulás, ennek ellenére változatlanul magas a veszélyeztetett gyermekek aránya. Különösen rossz helyzetben vannak az egyszülős családok, amelyeknek – a tíz év előttihez képest bekövetkezett aránycsökkenés ellenére – 36,9%-a él szegénységben vagy társadalmi kirekesztődésben. Csupán az egyszülős családokéhoz viszonyítva volt kedvezőbb a kétszülős, három- vagy több gyermekes családok anyagi helyzete: a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség körülményei között élők aránya körükben 30,1% volt. Az aránycsökkenésben feltehetően szerepet játszott a háromgyermekesek számára nyújtott adókedvezmény érvényesítési lehetőségének kiterjesztése a járulékokra is, ugyanakkor a kormány kizárólag a középosztályra megalkotott jelentős, 100 ezer forintos adókedvezménye elérte a kitűzött célt, ennek ára pedig a többszázezer nélkülöző, ezen belül is több tízezer alultáplált, éhező gyermek a nagycsaládosok és az egyszülős háztartások körében. A kormány szociálpolitikája gyakorlatilag azokat segíti, akik arra nem szorulnak rá; ez a felfogás egyedülálló az Európai Unióban.
A lakosság betétállománya szeptember folyamán 55 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 11 777 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 19 milliárddal, a devizabetéteké árfolyamváltozások következtében 79 milliárd forinttal nőtt, tranzakciók eredményeként 25 milliárd forinttal mérséklődött. A háztartások betétállománya összességében tranzakciók eredményeként – a szezonális hatások kiszűrése után – 19 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a nyolcadik hónap végén a lakosság birtokában 9 493 milliárd forint értékű állampapír volt, 10,1%-kal több az év eleji állománynál. Megjegyzendő, hogy az MNB ennél alacsonyabb összegű lakossági állampapír vagyont tart nyilván; a különbség az eltérő módszertanból adódik, az ÁKK az intézményi befektetők birtokában lévő lakossági értékesítés céljára kibocsátott állampapír állomány egy részét is itt veszi számba. csökkent
A lakosság hitelállománya szeptemberben 24 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 10 056 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 23 milliárddal a devizahiteleké árfolyamváltozások következtében 1 milliárd forinttal nőtt, míg tranzakciók eredményeként 1 milliárd forinttal csökkent. A lakossági devizahitelek hó végi aránya a teljes lakossági hitelvolumennek mindössze 0,3%-át jelentette. A háztartások hitelállománya tranzakciók eredményeként – szezonálisan kiigazítva – 7 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom hat év óta tartó dinamikus bővülése a világjárvány következtében megtorpant, amit a következő két évben emelkedés követett. Ez év szeptemberben a kivitel volumene szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján 2%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és munkanaphatással korrigált adatok alapján 2,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A behozatal volumene szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján 2,2%-kal nőtt az előző hónaphoz, és munkanaphatással korrigált adatok alapján 7,9%- kal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. Évkezdettől az export volumene 4,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az importé 2,1%-kal elmaradt attól. Ugyanezen időszakban az Európai Unió tagállamaiba irányuló export volumene 4,1%-kal nőtt, az onnan érkező importé 5%-kal csökkent. Az Unión kívüli államokba irányuló kivitel volumene 5,6%- kal, az onnan származó behozatalé 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első három negyedévben 2 590 milliárd forintot, illetve 6 926 millió eurót tett ki; az egyenleg jelentősen, 5 108 milliárd forinttal, illetve 13 393 millió euróval kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,1%-kal nőtt, míg a behozatalban 3,6%-kal csökkent, a cserearány 5,9%-kal javult a múlt év azonos időszakához képest. A forint az euróhoz képest 0,7%-kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 2,8%-kal erősödött.
A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első kilenc hónapban nyers adatok szerint 9,1%-kal nőtt, a behozatalé 1,9%-kal mérséklődött. Az árufőcsoport egyik meghatározó termékköre, a híradástechnikai készülékek euró értékben számított exportja 0,9%-kal, a másik lényeges termékcsoport, az akkumulátorokat is magába foglaló villamos gépeké és készülékeké 21,4%-kal, az energiafejlesztő gépeké és berendezéseké 6,7%-kal, a közúti járműveké 26,2%-kal emelkedett. A második legjelentősebb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportvolumene nyers adatok szerint 2,4%-kal, az importé 5%-kal csökkent. Az árufőcsoporton belül meghatározó gyógyszerek kivitele euróban mérve 21,5%-kal, behozatala 13,5%-kal emelkedett; a másik szintén fajsúlyos termékcsoport, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek kivitele 6,5%-kal nőtt, behozatala 1,7%-kal mérséklődött. A járműiparhoz kapcsolódó gumigyártmányok exportja 0,2%-kal szűkült, importja 2,2%-kal bővült, a műanyag alapanyagok euróban számolt kivitele 28%-kal, importja 22,1%-kal visszaesett.
Az energiahordozók importvolumene az első három negyedévben 8,1%-kal emelkedett, euróban mérve a kőolaj behozatala 7,2%-kal, a földgázé 46,9%-kal, a villamos energiáé 57,3%- kal mérséklődött. A kivitelben harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene 5,3%-kal, a behozataluké 3,3%-kal csökkent. A gabona és a gabonakészítmények euróban számított exportja 7,3%-kal, a tejtermékeké és a tojásé 7,1%-kal visszaesett, míg a húsé és a húskészítményeké 11,2%-kal, az élőállatoké 16%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az MNB adatai szerint az első három negyedévben rendkívüli mértékben romlott az államháztartás nettó finanszírozási képessége és jelentősen nőtt az államadósság. Az államháztartás hiánya az utóbbi négy negyedévben 5 549 milliárd forint, a GDP 7,7%-a volt. A bruttó államadósság a harmadik negyedév végén 54 318 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi 46 258 milliárd forinttal szemben, azaz ez idő alatt 8 060 milliárd forinttal emelkedett. A bruttó államadósság december végén a GDP 73,3%-át, míg 2023 szeptember végén 75%-át tette ki, azaz az első kilenc hónapban 1,7 százalékponttal emelkedett.
Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya október végén 3 488 milliárd forint, az éves hiánycél 102,6%-a volt. Az első tíz hónapban a központi alrendszernek 28 822 milliárd forint bevétele keletkezett, ami a törvényi előirányzat 79,2%-át tette ki, és 32 310 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 81,2%-a teljesült. A központi költségvetés hiánya október végén 3 510 milliárd forint, az előirányzott éves deficit 98,5%-a volt.
A gazdálkodó szervezetek az első tíz hónapban 3 039 milliárd forint adót fizettek, 31%-kal többet, mint egy évvel korábban. Befizetéseik legnagyobb tételét a társasági adó képezte. Ezen a jogcímen a szabályozás változása következtében a kincstárnak 885 milliárd forintos bevétele keletkezett, 36,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A második legnagyobb tételt az egyéb központosított bevételek – a környezetvédelmi termékdíjak, az elektronikus és időalapú útdíjak, valamint a bírságbevételek -jelentették. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek 15,6%-a, 475 milliárd forint e jogcímen folyt be az államkincstárba; összege 2,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb központosított bevételek legnagyobb hányada változatlanul az elektronikus útdíjak befizetéséből ered. E jogcímen 238 milliárd forint realizálódott, 5,7%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A harmadik legnagyobb tételt az energia ágazat befizetései adták; az érintett cégek 368 milliárd forintot fizettek be a kincstárba – a különadó rendeletnek megfelelően – csaknem két és félszer annyit, 142,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első tíz hónapban 213 milliárd forint különadót fizettek a legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozások, – a múlt év közepén radikálisan megemelt kötelezettségnek megfelelően – csaknem két és félszer annyit, 136,9%-kal többet, mint 2022 azonos időszakában, mely — nem elhanyagolható mértékben – hozzájárult az élelmiszerárak elszabadulásához.
Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első tíz hónapban 7 505 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, 4%-kal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból az egy évvel korábban realizáltnál mindössze 0,2%-kal, jövedéki adóból 10,2%-kal több, ezen belül a dohánytermékek jövedéki adójából – az adómérték 2022. júliusi és ez év januári emelésének következtében – 10,8%-kal, a járműüzemanyagokéból 10,2%-kal nagyobb bevétel keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó 276 milliárd forintos bevétel 17%-kal volt több az egy évvel korábbinál, ami a kereskedelmi bankok és a kincstár – jórészt ügyfeleikre továbbhárított – növekvő befizetésének következménye.
A lakosság évkezdettől összességében 3 573 milliárd forint adót fizetett, 1 086 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. Személyi jövedelemadóból – miután a gyermekes családoknak a 2022. évi választást megelőzően szinte teljes előző évi adóbefizetésüket visszatérítette a kormány, az alacsony bázis következtében – 1 100 milliárd forinttal nagyobb, míg illetékekből 6,5%-kal kevesebb, gépjárműadóból 0,1%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. A társadalombiztosítási alapok bevétele az első tíz hónapban 7 876 milliárd forintot tett ki, amely 17,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Azon belül a nyugdíjbiztosítási alapé 22%-kal, az egészségbiztosítási alapé 11%-kal emelkedett. Az elkülönített állami pénzalapok évkezdettől realizált bevétele 668 milliárd forint volt, 4,2%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. Ezen belül e jogcímcsoport közel felét, 49,4%-át kitevő foglalkoztatási alap 330 milliárd forintos bevétele 24,9%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál, a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alap 145 milliárd forintos összege – amely e bevételcsoport 22%-át jelentette – mindössze 0,9%-kal volt magasabb a múlt év azonos időszakában realizáltnál.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első tíz hónapban 9 848 milliárd forintot tettek ki, 2,8%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Ezen belül a költségvetési szervek kiadásai 7,7%-kal nőttek, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokéi 3,9%-kal csökkentek a múlt év azonos időszakához képest. Az uniós programokra 2 151 milliárd forintot fordított a kormány, 12,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A helyi önkormányzatok támogatására október végéig 964 milliárd forintot utaltak a költségvetésből, folyóáron 7,3%- kal többet az egy évvel korábbinál.
Szociális és családtámogatásokra évkezdettől 624 milliárd forintot költött a központi költségvetés, folyóáron 4,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A családi támogatásokra fordított összeg 1,6%-kal emelkedett, ezen belül a családi pótlékra folyósított kiadások 0,8%-kal csökkentek, a közgyógyellátásra fordított – már korábban is ugyancsak igen szerény összegű – kiadások nominál értékben is 7,9%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A foglalkoztatási alap kiadásai 296 milliárd forintot tettek ki, 15,1%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az alap kiadásainak 31,6%-a a közmunkaprogram finanszírozását szolgálta. A nyugdíjbiztosítási alap 4 731 milliárd forintos kiadása 22,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egészségbiztosítási alap kifizetéseire 3 288 milliárd forintot használtak fel, 7,6%- kal többet, mint a megelőző évben. Az alapon belül a legnagyobb összegű a gyógyító megelőző ellátások kiadása volt, erre 1 893 milliárd forintot fordítottak, folyóáron mindössze 5,3%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A központi költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásainak október végi összege 122,4 milliárd forint volt, a hónap folyamán 18,3 milliárd forinttal, 17,6%-kal nőtt. Az adósság legnagyobb hányadát, 96,8%-át, 118,5 milliárd forintot – az egészségügy és az oktatás állami fenntartású intézményeinek költségvetési fejezetek közötti átrendezése és a rendészeti szervek növekvő eladósodása következtében – a Belügyminisztérium halmozta fel. Az egészségügyi ágazat adóssága 95,5 milliárd forintot, a teljes tartozásállomány csaknem négyötödét, 78%- át tette ki; volumene 21 milliárd forinttal, 28,2%-kal emelkedett október hónapban. Az egészségügyi szolgáltatók tartozása nem tartalmazza a vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma által irányított egyetemek klinikai központjainak 20 milliárd forinthoz közelítő adósságát. A jelenlegi helyzet világosan tükrözi, hogy hiábavaló a kormányzatnak az a magatartása, hogy év végén kifizeti a költségvetési szervek tartozását vagy annak jelentős részét, a normális működéshez valóságos konszolidációra, betartható működési rend kialakítására és a valós költségek megtérítésére van szükség. Ez különösen az egészségügyi szolgáltatók reális finanszírozására, de más ágazatokra, így az oktatási és a szociális intézményekére is megállapítható. A kormány ugyan júliusban rendezte a kórházak tartozásának egy részét, ennek ellenére október végén 50 kórháznak állt fenn félmilliárd forintot meghaladó tartozása, ezen belül 37 intézményé az 1 milliárd forintot, 17 egészségügyi szolgáltatóé a 2 milliárd forintot, ebből 4 intézményé a 3 milliárd forintot, 3 kórházé a 4 milliárd forintot, 1 intézményé pedig az 5 milliárd forintot is túllépte. Megjegyzendő, hogy a nyári kormányzati támogatás gyakorlatilag az energiaszolgáltatókkal szemben fennálló adósság részbeni kiegyenlítését szolgálta, a többi beszállító változatlanul kényszerhitelezői pozícióban maradt.
A BM más területein is folytatódott a tartozásállomány emelkedése. A Rendőrség szervezetei 15,7 milliárdos, a Büntetésvégrehajtás szervezetei 2,4 milliárdos, a Katasztrófavédelem szervezetei 2,3 milliárdos adósságot halmoztak fel az év első tíz hónapjában. A múlt év óta folyamatosan nő a tankerületi központok tartozásállománya, és októberben a 1,6 milliárd forintot tett ki. A Miniszterelnökség tartozásállománya 2,4 milliárd forintot, a Kulturális és Innovációs Minisztériumé és a Pénzügyminisztériumé egyaránt 0,4 milliárd forintot tett ki október végén. A tartozásállomány 96,1%-a a szállítókkal szembeni adósság, a költségvetés kényszerhitelezőivé téve a vállalkozások széles körét. A költségvetési intézmények több mint felének, 57,9%-ának volt a tizedik hónap végén lejárt határidejű tartozása, több mint egyharmadának, az intézmények 41,2%-ának 30 napon túl fennálló adósságállománya volt.
A beruházási tevékenység 2017-től három éven keresztül főképpen az Európai Uniótól kapott igen jelentős támogatások következtében dinamikusan bővült. Gyakorlatilag e források nélkül – kormányzati presztízsberuházások, stadionok és más sportlétesítmények kivételével – alig valósultak meg közösségi beruházások. A fejlesztések többségét létrehozó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások felhalmozási teljesítménye ebben az időszakban – a nemzetközi konjunktúrának is köszönhetően – erőteljesen nőtt. Ez a tendencia 2019 második felében többek között az uniós források csökkenő igénybevétele következtében megtört, és fokozatos lassulást követően 2022 közepétől – uniós források hiányában – számottevő zuhanás következett be a nemzetgazdaság beruházási tevékenységében.
Az idei harmadik negyedévben – szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások volumene 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest; az építési beruházások volumene 2,4%-kal mérséklődött, a gépberuházásoké 0,7%-kal emelkedett. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a beruházások volumene jelentősen, 12,1%-kal zsugorodott; az építési beruházásoké drasztikusan, 22%-kal csökkent, míg a gépberuházásoké 6,8%-kal emelkedett. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye 9,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első három negyedévben a beruházási teljesítmény 10,6%-kal esett vissza; az építési beruházásoké 20,8%-kal mérséklődött, míg a gépberuházásoké 7,5%-kal nőtt. A harmadik negyedévben a beruházási teljesítmény egynegyedét képviselő feldolgozóipari fejlesztések 6,3%-kal bővültek az egy évvel azelőttihez viszonyítva, ebben jelentős része volt a korábban elindult fejlesztéseknek az akkumulátorok előállításában és a járműgyártásban. A mezőgazdasági beruházások 20,8%-kal, az építőipari beruházások 22,5%-kal mérséklődtek; a kereskedelem és gépjárműjavítás beruházásai 10,6%-kal, a turizmus beruházásai számottevően, 41,7%-kal, a szállítás, raktározás fejlesztései 27,2%-kal, az erőltetett ütemű stadion- és sportcsarnok építések – feltehetően átmeneti – mérséklődése következtében a művészet, szórakoztatás, szabadidő eltöltés területén megvalósult beruházások – a magas bázishoz képest
- 17,6%-kal, csökkentek. A vízellátásban és hulladékgazdálkodásban a beruházások volumene az első három negyedévben – az alacsony bázishoz képest – 28,6%-kal bővült.
A közszférában a 2016. évi jelentős visszaesést követően 2017 és 2019 között döntően uniós források felhasználásával kiemelkedően nőtt a beruházási teljesítmény. Uniós források hiányában az idei harmadik negyedév beruházásainak jellemzője, hogy a költségvetési szervek fejlesztései számottevően, 12,1%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Az első három negyedévben a közigazgatásban és a védelmi ágazatban – a múlt évi 17,8%-os zsugorodást követően – 14,1%-kal, az egészségügyben és a szociális ellátásban – a tavalyi 24,5%-os csökkenést folytatva – 26,2%-kal, az oktatásban pedig – a 2022. évi 2,1%-os mérséklődés után
- 17,2%-kal visszaesett a beruházási volumen.
A lakásépítési tevékenység hosszú ideig mélyponton volt, majd 2017-ben érzékelhető mértékű növekedés kezdődött, ami 2021-ben megtorpant: 19 900 új lakás épült, 29,5%-kal kevesebb, míg a múlt évben 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Az idei első három negyedévben ismét jelentős visszaesés következett be: 10 800 új lakás épült, – az alacsony bázishoz képest is
- 20,6%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül Budapesten 28,7%-kal, a megyeszékhelyeken 37,2%-kal, a többi városban 8,6%-kal, a községekben 8,1%-kal kevesebb új lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban.
Az első három negyedévben 14 900 építési engedélyt adtak ki, illetve bejelentést fogadtak az illetékes hatóságok, számottevően, 42,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján a fővárosban 39,3%-kal, a megyeszékhelyeken 38,8%-kal, a többi városban 43%-kal, a községekben 49,5%-kal kevesebb lakás építése kezdődhetett meg, mint egy évvel korábban. Az új lakások 49,1%-a családi házban, 42,6%-a többszintes, többlakásos épületben épült fel. A családi házakban újonnan épített lakások aránya 3,6 százalékponttal, a többlakásos épületekben létesítetteké 1,7 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 97,8 m2 volt, 4,1 m2-rel nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.
A pandémia hatására 2020-ban 6%-kal csökkent az ipari termelés; a következő évben a kibocsátás bővülésével 2,9%-kal haladta meg a 2019. évi szintet. A múlt évben 5,8%-kal nőtt az ipari termelés, míg ez évben ismét csökken a kibocsátás Ez év szeptemberben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,2%-kal emelkedett a termelés volumene az előző hónaphoz, és – naptárhatással korrigált adatok alapján – 5,8%-kal visszaesett a múlt év azonos időszakához képest. Az első három negyedévben az ipar kibocsátása 4,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari kibocsátás 4,6%-kal, az energetikai ipari 25,4%- kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Évkezdettől a feldolgozóipar közel egyharmadát adó járműgyártás termelése 12%-kal emelkedett, míg a második legnagyobb súlyú alágat jelentő számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 7,9%-kal, az ipari termelés volumenében harmadik helyen álló alág, az élelmiszeripar kibocsátása 12,8%-kal visszaesett. A kisebb súlyú alágak közül – az akkumulátorgyártást is magába foglaló – villamos berendezés gyártás kibocsátása 16,4%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 5,7%-kal, a gépgyártásé 0,6%-kal bővült, míg a gyógyszergyártásé 1,6%-kal, a bőr- és ruházati iparé 6,2%-kal, a papír- és nyomdaiparé 11,9%-kal, a kohászaté 12,7%-kal, a kőolaj-feldolgozásé 18,6%-kal, a gumi- és műanyagiparé 19,4%-kal, a vegyiparé 21,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az ipari export szeptemberben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 0,3%-kal nőtt az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 6,2%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első kilenc hónapban az ipari kivitel 2,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A villamos berendezés gyártás kivitele 23,3%-kal, a járműgyártásé 13,5%-kal, a gyógyszeriparé 2%-kal, a gépgyártásé 1,6%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 0,8%-kal nőtt, míg a bőr- és textiliparé 2,3%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 5,9%-kal, a papír- és nyomdaiparé 6,5%-kal, az élelmiszeriparé 14,2%-kal, a gumi- és műanyagiparé 14,6%-kal, a vegyiparé szintén 14,6%-kal, a kohászaté 19,3%-kal csökkent. A feldolgozóipar kivitele – nyers adatok szerint – 1,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, az energetikai iparé 32,2%-kal elmaradt attól.
Az ipar belföldi értékesítése szeptemberben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok figyelembevételével – 2%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 16,4%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az első kilenc hónapban a belföldi értékesítés 16,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipari berendezések üzembe helyezésének és javításának belföldi értékesítése 12,9%-kal, a járműgyártásé 8,3%-kal, a villamos berendezés gyártásé 0,6%-kal emelkedett, míg a kohászaté 1,4%-kal, a gépiparé 4,1%-kal, a gyógyszeriparé 7,8%-kal, a bőr- és textiliparé 8,4%-kal, az élelmiszeriparé 10,9%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 15,1%-kal, a papír- és nyomdaiparé 14,7%-kal, a kőolaj-feldolgozásé ugyancsak 14,7%-kal, a gumi- és műanyagiparé 21,7%-kal, a vegyiparé 26,4%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése – nyers adatok alapján – 10,2%-kal, az energetikai iparé 25,3%-kal visszaesett.
A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene szeptemberben 10,1%-kal, ezen belül az új exportrendeléseké 10,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljes rendelésállomány a kilencedik hónap végén 0,3%-kal magasabb értéket mutatott az egy évvel azelőttinél. Az exportrendelések volumene szeptember utolsó napján 0,3%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül a gyógyszergyártásé több mint hatszorosára, 531,7%-kal, a vegyiparé 44,9%-kal, a papírgyártásé 23,9%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 3%-kal, a gépgyártásé 2,7%-kal emelkedett, míg a járműgyártásé 12,2%-kal, a kohászaté 18,5%-kal, a villamos berendezés gyártásé 31,7%-kal visszaesett. A belföldi rendelések volumene 11,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első három negyedévben – nyers adatok szerint – Pest régióban 5,6%-kal, a Dél-Alföldön 0,2%- kal nőtt az ipari kibocsátás, míg a többi régióban 3,4% és 11,3% között csökkent, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, valamint Észak-Alföldön 11,2%-kal és Budapesten 9,7%- kal.
Az építőipari termelés 2020-ban 9,7%-kal mérséklődött, míg a következő évben a kibocsátás 1,2%-kal haladta meg a két évvel korábbi szintet. A múlt évben 3%-kal nőtt, ezen belül az év közepe óta csökken a kibocsátás. Ez év szeptemberben az építőipari termelés volumene – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján – 1,8%-kal csökkent az előző hónaphoz, és – nyers adatok szerint – 6%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első három negyedévben az építőipari kibocsátás 4,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól; az épületek építése 4,6%-kal, míg az egyéb építményeké 4,4%-kal csökkent.
Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene szeptemberben 32%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; ezen belül az épületek építésére irányulóké 43,9%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké 2,7%-kal csökkent. Az ágazat teljes szerződésállománya a kilencedik hónap végén 30,6%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül az épületek építésére irányulóké 13,4%-kal, , az egyéb építményeket célzóké 42,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene az első három negyedévben 12,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek értékesítése 25,7%-kal, ezen belül a búzáé 52,5%-kal nőtt, míg a kukoricáé 32,3%-kal visszaesett. Az ipari növények értékesítése 53%-kal, a zöldségféléké 18,8%-kal emelkedett, míg a gyümölcsöké 18,7%-kal mérséklődött. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; a vágóállatok értékesítése 2,1%-kal, ezen belül a vágómarháé 8,7%-kal, a vágósertésé 4,1%-kal visszaesett, míg a vágóbaromfié 1,5%-kal nőtt. Az állati termékek felvásárlása 3,6%-kal mérséklődött, ezen belül a tojásé 5,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
A turistaforgalom a koronavírus-járvány hatására 2020 március közepétől jelentősen visszaesett, és csak nagyon lassan közelíti a pandémia előtti forgalmat. A KSH legutóbb publikált adatai szerint 2023 első három negyedévében 12 396 ezer vendég 32 515 ezer éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken; a vendégek száma – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 3,6%-kal, a vendégéjszakáké 1,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldi vendégek 15 079 ezer éjszakát töltöttek ezeken a szálláshelyeken, 12,8%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A belföldi vendégek az első kilenc hónapban 17 436 ezer éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken, ami 7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 459 milliárd forintot tett ki, folyóáron 26,1%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül az árbevétel kétharmadát kitevő szállásdíj-bevételek 331 milliárd forintra, 26,3%-kal nőttek.
Az év első tíz hónapjában 71 800 gyermek született, – az alacsony bázishoz képest is – 2,7%- kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 9%o volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Évkezdettől 44 400 házasságot kötöttek, számottevően, 23,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A házasságkötési arányszám 5,6^ volt, 1,6 ezrelékponttal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az első tíz hónapban 104 400 halálesetet anyakönyveztek, 7,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 13,1%o volt, 0,9 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 3,1%o volt, 0,3 ezrelékponttal csökkent az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A népességszám a természetes fogyás következtében évkezdettől 32 600 fővel csökkent, ami az egy évvel korábbinál 0,7 ezrelékponttal kisebb ütemű, 4,1^ volt.
2020-ban a közlekedésbiztonsági helyzet – a pandémia miatti lényegesen kisebb közúti forgalom mellett – valamelyest javult, majd a következő két évben ismét jelentős volt a növekedés. Az idei első három negyedévben 10 600 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 4,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Közúti közlekedési balesetben 328 személy hunyt el, 3 400 személy súlyosan, 10 300 személy könnyen sérült. A halálos kimenetelű balesetek száma 12,2%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 7,2%-kal, a könnyű sérüléseseké 3,6%-kal csökkent. A balesetek 7,3%-ában játszott szerepet az ittasság.
A Belügyminisztérium adatközlése szerint az első kilenc hónapban 137 800 bűncselekményt regisztráltak, jelentősen, 8,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Évkezdettől 121 300 elkövetést regisztrált a bűnügyi statisztika, 5,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a közbiztonság helyzetéről, illetőleg a rendőri szervek munkájának hatékonyságáról nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, tekintettel arra, hogy más érdemi, főleg összehasonlítást lehetővé tevő adatot, ami alkalmas lenne a közbiztonság, a bűnügyi helyzet objektív megítélésére, a hivatalos szervek – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény előírásait megszegve – gyakorlatilag nem tesznek közzé.
Budapest, 2023. december 2.
Az adatok forrása: KSH, MNB, PM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat, IMF, OECD.