A Hajnali Hold című táncszínházi előadás a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) dolgozza fel, a nőiséget állítja a figyelem középpontjába. A hajnal – amely örökké fiatal és halhatatlan, a végtelen lehetőségek hordozója – a remény egyetemes szimbólumaként vált a kulturális emlékezet részévé. A Hold az éjszaka bolygója, a szépség, a fény jelképe, amely sajátos és különleges szerepet tölt be minden nép hitvilágában, így a magyarban is. Mágikus funkciója ciklikus váltakozásában rejlik, melynek révén kapcsolatba kerül a születéssel, a halállal, a párválasztással, a termékenységgel, a természet titkos erőivel. A Nap az erő, a teremtő férfi jelképe, a szellem megtestesítője, a Hold mindig a befogadó, a szellemi helyett az anyagi világhoz kapcsolódó nőiség jelképe.
A Hajnali Hold című előadás a hagyományos táncok régen elhomályosult szimbólum-rendszerének, valamint az egyes mozdulattípusok és térbeli formák hajdani jelentésének felmutatására vállalkozik. A folklór nyelvezetéből táplálkozva szól a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról.
Az előadás közreműködői: a Magyar Állami Népi Együttes tánc- és zenekara, Dés András (hangfelvételről), meghívott zenész Pál Lajos és Szengyel István, szólót énekel Herczku Ágnes és Hetényi Milán. Zeneszerző Herczku Ágnes és Pál István „Szalonna” – aki egyben a zenei szerkesztő, valamint Radics Ferenccel együtt zenekarvezető. Tánckarvezető Kökény Richárd. A műsorban elhangzó szövegek eredeti gyűjtések és Mihályi Gábor írásai. A Hajnali Hold produkció rendezője, koreográfusa és művészeti vezetője Mihályi Gábor.
A Magyar Állami Népi Együttes ének- és tánckarának Az örök Kalotaszeg című előadása egy bánffyhunyadi zenészcsalád, a Vargák („Csipások”) zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar és cigány népzenéjét, táncait. Az előadás zeneszerzője Kelemen László, rendező–koreográfusa Farkas Zoltán. A Varga-család első, híres tagja Varga Ferenc „Csipás”, a „balkezes” volt. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon a zenét, apjuk örökébe léptek. Egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A „Csipás” név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált. Viszonylag nagy terjedelmű gyűjtések is az előadás alkotóinak rendelkezésére álltak – írja az előadásról a zeneszerző, Kelemen László. Az előadás néprajzi tanácsadója Borbély Jolán, rendező-koreográfusa Farkas Zoltán, zenekarvezető-prímás Pál István, tánckarvezető Kökény Richárd.
A Fölszállott a páva-vetélkedő (immár az UNESCO örökség része) győzteseinek gálaműsorát január 22-én este rendezik meg a Hagyományok Házában. Ezúttal az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza 2012-i népzene- és néptánc-vetélkedőjének legjobbjai ismét egy színpadon láthatók-hallhatók. A 16–35 év közötti hagyományápoló énekesek, zenekarok és néptáncosok versenyére a teljes magyar nyelvterületről mintegy 500 produkciót neveztek, a televíziós elődöntőkbe 48 fellépő jutott, közülük a december 15-i döntőn választották ki a legjobbakat.
A döntőben szólóének és hangszer kategóriában Csizmadia Anna, szólótánc- és párostánc-kategóriában Berecz István, zenekar-kategóriában a Parapács-zenekar, a tánccsoport-kategóriában pedig a Jászság Népi Együttes vihette haza a nyerteseknek járó egy-egymillió forintot. Közönségdíjas lett az Ördögborda Néptáncegyüttes, a legjobb magyarországi nemzetiségi együttes a Cace Rom, a legjobb határon túli produkciónak járó díjat pedig a Szellő Táncegyüttes kapta.
A Hagyományok Házának tájékoztatása szerint a Fölszállott a páva gálaestjén máris biztos a telt ház.