A hétfőn tartott idei külképviselet-vezetői értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök kiemelten beszélt az orosz kapcsolatról, a keleti nyitásról és arról: Magyarországot nem állíthatják a szőnyeg szélére. Gyakorlatilag meghirdette az Orbán-doktrinát, ami az elvek nélküli, kizárólag az érdekekre épülő külpolitizálást jelenti.
Közölte: bizonyos magyar eredmények mögött álló akciótervek háttere nem nyilvános, ezért „nem élveznek nyugati szövetségeseink körében közbizalmat”. A szövetségi politikával kapcsolatban külön figyelmet szentelt a nyugati szövetségi rendszeren kívüli államoknak.
Úgy fogalmazott: az értékközösségek fontosak, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetségi rendszeren kívüli országokkal a magyar érdekeket kell nézni, mert „az ideológiai központú külpolitikát a félnótás országoknak találták ki az okos országok”.
Ezek után miért okoz nekünk fejfájást Paks politikai értelemben? – tette fel a költői kérdést.
Orbán elismerte: a NATO-ban vállalt költségvetési hozzájárulásunkat nem teljesítjük.
Oroszország hatalmas lehetőség
Az orosz helyzetről Orbán elmondta, az orosz helyzetet lehet biztonságpolitikai és gazdasági szempontból nézni. „A balti államok és a lengyelek történelmük miatt csak biztonsági kérdésként tudnak erre a kérdésre tekinteni„ – mondta, de kijelentette: Magyarországnak ez gazdasági kérdés, bár pont rosszkor jött a külpolitikai válság, éppen miután új külpolitikai doktrínát hirdettek meg. Kiemelte, hogy Amerika mellett kölcsönös jó viszonyban kell lennünk Kínával, az arabokkal, a törökökkel, Izraellel és Oroszországgal is, „ehhez meg kell találni az együttműködés területét, ami más érdekeket nem sért”, mint például az atomerőmű.
Orbán szerint egy olyan folyamat zajlik, ami Oroszországot leválasztja Európáról; a miniszterelnök ezt rossznak tartja, mert az EU és Oroszország összekapcsolása fantasztikus lehetőség.
Hogy leszünk mi versenyképesek, ha az ilyen lehetőségeket nem használjuk ki? Az EU minden nap távolabb kerül Oroszországtól, egy dolog biztos: ez az egész uniónak rossz.
Orbán szerint Németország lesz a folyamat egyik legnagyobb vesztese, pedig később józan, mértéktartó, a biztonságot és a gazdaságot összeegyeztető álláspont alakulhat ki. „Ha nekünk ez rossz, akkor kinek jó? Ez külpolitikailag nem szalonképes agyfejtés, de ha van idejük, agyaljanak, lehet válaszokat találni„ – vetette fel sejtelmesen a Kinek áll ez érdekében? kérdést.
Megkezdődött az orosz agresszió Ukrajna ellen
Az Orbán-doktrína meghirdetése után két nappal, szerdán az orosz csapatok behatoltak ukrán területre. A NATO olyan műholdképeket tett közzé, amiken orosz fegyveres erőket lehet látni Ukrajna területén. A NATO egyik magas rangú tisztje, Niko Tak szerint több mint ezer orosz katona van Ukrajna területén, akik a szeparatistákat segítik, illetve támogatják őket a harcokban.
Az Egyesült Államok mérlegeli az ukrajnai orosz részvételre adandó válaszlehetőségeket – írja a Reuters az USA külügyminisztériumára hivatkozva.
Barack Obama amerikai elnök magyar idő szerint csütörtök este tízkor nyilatkozatot tett a Fehér Ház sajtószobájában. Az ukrán helyzet kapcsán elmondta: Angela Merkel német kancellárral beszélt telefonon, és megállapították, hogy
egyértelműen Oroszország felelős a kialakult helyzetért.
Obama határozottan kijelentette, hogy a szeparatistákat Oroszországban képezték ki, Oroszországból fegyverzik pénzelik őket. Az elnök szerint Oroszország szándékosan és többször is megsértette Ukrajna szuverenitását.
Az amerikai elnök bejelentette: Európába utazik a jövő héten.
Összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun aggasztónak nevezte a kelet-ukrajnai harcok terjedéséről szóló híreket. ”A nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy tovább romoljon a helyzet és azt sem lehet engedni, hogy folytatódjon az erőszak és a rombolás, amit a konfliktus Kelet-Ukrajnában jelent” – mondta Stephane Dujarric szóvivő New Yorkban, az ENSZ székhelyén.
Orbán orosz elköteleződése miatt bajban a magyar külügy
A magyar külügy egy gyengébben megfogalmazott közleményt adott csak ki: „Figyelemmel kísérjük és értékeljük a helyzetet, valamint kapcsolatban állunk európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintjük” – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Nem lesz Paks és Déli Áramlat – állítja a volt moszkvai nagykövet
Biztos, hogy nem lesz Paks, és nem lesz Déli Áramlat – jelentette ki a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a volt moszkvai nagykövet annak kapcsán, hogy Rubicont Oroszország tegnap átlépte és megszállta Ukrajnát.
Székely Árpád arra lesz kíváncsi, hogy erre mit fog reagálni az Orbán-kormány, mert ezek után nem lehet pávatáncot járni. Azt is elmondta, a mai nappal világossá vált, hogy Ukrajna nem fog Kelet felé orientálódni és csatlakozni az eurázsiai szövetséghez, a vámunióhoz, ez az opció mára megszűnt.
Ennek lesznek költségei és következményei. Ukrajnát nem lehet könnyen integrálni, mert gazdasági csődben van és nem is kis ország.
Oroszország szerinte politikailag elszigetelődik. Azt, hogy ennek milyen gazdasági következményei lesznek, nem tudni, mert a szankciók kétélűek. Oroszország gyenge pontja nem a gáz, hanem a kőolaj. Ami viszont gyenge pontja Európának is – hangoztatta Székely Árpád.