Hatszorosára nőtt a közfoglalkoztatottak száma – háromnegyedük fél pénzért robotol – ettől nem emelkedik a belső fogyasztás

Az öt vagy ennél több személyt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–júniusban 1 millió 843 ezren dol­goz­tak, 39 ezerrel (2,2%-kal) többen az egy évvel azelőttihez képest. A költségvetési szférában dolgozók 732 ezres száma 36 ezerrel (4,7%-kal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tu­laj­donítható. A közfoglalkoztatás alapján munkát végzők évkezdeti 13 ezres ­száma jú­nius­ra 78 ezerre nőtt. Így az időszak alatt átlagosan közel 52 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, 73%-uk részmunkaidős.

A közfog­lal­koz­tatás nélküli 680 ezres szám csaknem megegyezik a 2010. január–júniusi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 104 ezer volt. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek köré­ben a foglalkoztatottak 2 millió 678 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január–júniusban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 400 forint volt, ezen belül a vállal­kozásoknál dolgozóké 216 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 300 forint. Nem­zetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3%-kal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti kereset­-kie­gészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 1,1%-kal csökkentek 2010 azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (480 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (394 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (371 200 forint).

A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gazdálkodás, halászat (145 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellen­tételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizettek. Január–júniusban a teljes mun­ka­idősök mintegy 43%-a átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, így a szféra kompenzációval együttesen számított keresete az előző évi szinten maradt.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hat hónapjában átlagosan 4,9%, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költ­ségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az illetmény­automatizmusnak köszönhetően 1,6%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 600) forint volt, átlagosan 5,2%-kal magasabb az előző évinél.

A 225 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,7%-kal haladta meg az előző év január–júniusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1% volt.