A The New York Times az AP amerikai hírügynökség beszámolóját ismerteti Orbán Viktor tegnapi sajtóértekezetéről. Kiemeli: a kormányfő azt szeretné, ha a bevándorlásellenes erők vennék át az ellenőrzést az EU-ban. Idézi, hogy a miniszterelnök méltatta Jair Bolsonaro brazil államfőt, azt állítva, hogy a modern kereszténydemokráciára a legjobb példát ma Brazíliában, és nem Európában lehet találni.
Megírja, hogy Orbán kitért a korrupcióval kapcsolatos kérdések elől, ismételten arra hivatkozva, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Így nem volt hajlandó semmit mondani baráti és családi körének gazdagodásáról. A The New York Times által közölt AP-tudósítás ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy Orbán gyermekkori barátját, Mészáros Lőrincet, aki néhány éve még gázszerelő volt, a Forbes magazin magyar kiadása a múlt hónapban Magyarország legvagyonosabb embereként jelölte meg. Az AP-tudósítás azt is megjegyzi, hogy több magyar médiumot, így a Magyar Hang hetilapot, a Klubrádiót, a Direkt36 oknyomozó portált, illetve a Mérce.hu portált nem engedtek be a sajtóértekezletre, helyhiányra hivatkozva.
A tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung hangsúlyozza, hogy Orbán sajtóértekezletén egyetlen téma vonult végig, az európai politikai szakadék, annak egyik oldalán a migráció ellenfeleivel, a másikon annak támogatóival. A lap a lengyel–magyar–olasz tengely elképzelését emeli ki a beszámoló címében. A Frankfurter Allgemeine szerint Orbán a túlóratörvénnyel kapcsolatos bírálatokat ugyanazzal a nagyvonalúsággal söpörte félre, mint a hozzá közel állók gazdagodásának a témáját.
Egy másik konzervatív német lap, a nagy példányszámú Die Welt azt emeli ki a sajtóértekezleten elhangzottak közül, hogy Orbán támadást intézett Emmanuel Macron ellen, mert szerinte a francia köztársasági elnöknek a migrációval kapcsolatos törekvése rossz Magyarországnak. A magyar kormányfő – írja a Die Welt – Németországról azt állította, hogy nem viseltetik tisztelettel a migrációs politikát illető magyar döntések iránt, és hogy állandó nyomás alatt érzi magát a német média részéről a bevándorlók beengedése érdekében. A lap idézi Orbánnak azt a kijelentését, hogy ebben nem lát lehetőséget kompromisszumra. A Die Welt internetes kiadása a cikk alatt annak a folyamatos olvasói közvélemény-kutatásnak a pillanatnyi állását mutatta, amely szerint ma hajnalban 79 százalék válaszolt igennel arra kérdésre, hogy Magyarországot meg kellene-e büntetni a jogállamiság normáinak megsértése miatt.
„A magyarok illiberálisak” – ezt az orbáni megállapítást emeli ki beszámolója címében az osztrák Die Presse. Egyébiránt, ahogy a cikkben olvasható, talányos választ kapott a lap a CDU új vezetőjének, Annegret Kramp-Karrenbauernek a megítélésével kapcsolatos kérdésére. Orbán azt fejtegette, hogy Helmut Kohl szerint Németországot csak akkor lehet stabilan kormányozni, ha egy kézben van a kancellári és a CDU-elnöki tisztség, márpedig Kramp-Karrenbauer most osztozik Angela Merkellel a pozíción.
A londoni Financial Times meglátása szerint Magyarország nacionalista miniszterelnöke megkockáztatta a súlyos szakítást európai fősodorbeli, jobbközép irányzatú szövetségeseivel, amikor teljes hangerővel biztosította támogatásáról az új jobboldali, euroszkeptikus lengyel–olasz szövetséget, és arról beszélt, hogy a bevándorlásellenes politikusoknak kellene kézbe venniük az Európai Unió összes intézményét. A brit lap a magyar kormányfő kijelentéseit az Angela Merkel által fémjelzett centrista politika elleni támadásként értékeli, és emlékeztet arra, hogy Orbán a 2015-i migrációs hullám óta szítja a bevándorlásellenes hangulatot, és harcban áll Brüsszellel, mert ellenzi a menekültek elosztásának a gondolatát.
A párizsi Le Monde azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem volt hajlandó válaszolni a hozzá közel állók gazdagodásával kapcsolatos kérdésekre, idézi Martin József Péternek, a Transparency International nem kormányzati szervezet magyarországi ügyvezető igazgatójának a véleményét, amely szerint a korrupciós vádak miatt jelenleg nem aggódik túlságosan a miniszterelnök, e vádak nem fenyegetik hatalmát, a lakosság ugyanis nem ítéli el a korrupciót olyan határozottsággal, mint ahogyan azt várni lehetne. Magyarországon az emberek azt mondják, korrupció mindig is volt. A felmérések egyébként azt mutatják, hogy a magyarok 70 százaléka elsősorban a rádióból és a televízióból tájékozódik, és ez a média az RTL és az ATV kivételével nem tekinthető szabadnak. Egyébként pedig a gazdaság szilárd, bár az elért jó eredmények rövid távra szólnak – olvasható a Le Monde cikkében.