A világ fejlettebb államaiban – köztük Magyarországon – készült felmérés azt vette górcső alá, vajon a gazdagság, illetve a relatív jólét körülményei között is akadnak-e kiszolgáltatott gyermekek és segítségre szoruló gyermekek. A vizsgálatba bevont 29 országban öt témakörben, 26 szempont alapján tekintették át a gyerekek jóllétét. Például azt, hogy kell-e valamit nélkülözniük, milyen egészségügyi ellátásban részesülnek, részesülnek-e megfelelő oktatásban, ki vannak-e téve erőszaknak, vagy környezeti ártalmaknak?
A kutatást a rendelkezésre álló statisztikák, illetve a gyerekek által kitöltött kérdőívek alapján végezték az UNICEF munkatársai. A firenzei székhelyű szervezet jelentése egyrészt arra mutat rá, hogy az új évezred első évtizedében javult a gyerekek helyzete, és csökkentek a Kelet- és Nyugat-Európa között különbségek. A legtöbb kategóriában rosszul teljesítő országok között szerepel Románia, Lettország, Litvánia – és meglepetésre az Egyesült Államok! Nem meglepő, ha kiváltképp jól érzik magukat a bőrükben a skandináv gyerekek, a holland kiskorúak pedig egyesesen eldorádónak tartják hazájukat.
Ami a kutatási jelentés legfontosabb megállapításait illeti: összességében elmondható, hogy gyermekek jólléte sehol sem állandó. A gazdasági válság, a politikai döntések különféle közérzeti változásokkal járnak, ám érdekes módon például a görög gyerekek nem panaszkodnak, holott igencsak viharosan alakulnak szüleik anyagi viszonyai.
Az UNICEF-kutatóintézet 2013. évi jelentésének mai bemutatóján az is elhangzott, hogy az élmezőnyben szereplő nyugat-európai országokat kezdik „megszorongatni” a kelet-közép-európaiak. Érvényes ez főként Szlovéniára és Csehországra, ahol az illetékes intézményeknek sikerült számottevő haladást elérniük az oktatás és az egészségügy területén, de az anyagi dimenzióban is.
A 11–15 év közötti gyermekek körében végzett kérdőíves felmérés pedig arra adott választ, hogy a gyerekek miként értékelik saját jóllétüket. Eszerint, például, a gazdasági krízis sújtotta Görögország – a gyerekek saját értékelése alapján – az egyik „legmenőbb” hely (ötödik a ranglistán). Hasonlóan jól érzik magukat a gyerekek Olasz-, Észt-, vagy Spanyolországban. Furcsa módon viszont Német-, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában a gyerekek rosszabbul érzik magukat, holott az objektív mérőszámok ezt nem indokolnák.
És mi a helyzet Magyarországon? Az öt említett szempontot figyelembe véve hazánk a 29 vizsgált ország között a huszadik helyen áll. A középmezőnyben foglal tehát helyet, de annak sereghajtójaként végzett. A régió országai közül ugyanakkor Lengyelországnál, Szlovákiánál és Romániánál is jobb eredményt értünk el.
Az UNICEF 2013. évi kutatási jelentéséről bővebben ITT olvashatnak az érdeklődők.