Nagyon sokan így szeretik, vagy így szeretnék. A másik térfélen a vegák, akiket tisztelettel és megértéssel elfogadunk. Ám abban nincsen különbség az ide vagy oda tartozók között, hogy egyre több lemondással jár a jóféle étkezés. Mire nem futja?
Sonkára, kolbászra, vagy friss tavaszi zöldségekre – talán már mindegy is. Marad a méregdrága zsír, vagy szalonna, az arcpirító áron kínált öreg krumpli, egy kis cékla, meg a már romladozó tavalyi vöröshagyma…
Az ország lakóinak nagyobbik fele így megy neki a tavaszi ünnepeknek. Számolgatunk, osztunk, szorzunk, néha odébb toljuk a befizetendőket, mert, ugye, enni csak kell, így egy szó, mint száz, nehéz szívvel hallgatjuk, ha kapunk innen-onnan helyzetjelentéseket gyártóktól, termelőktől, piacról.
Most a húsfrontról jött tájékoztató. Ezúttal is fontos információkat hoztak szakemberek az ágazatról, a húsokról és húskészítményekről, kiemelten pedig arról, hogy az ünnepi készülődéskor mire érdemes odafigyelnie a fogyasztónak a megfelelő termék kiválasztásakor.
Megtudtuk miért is kerül a valódi füstöltsonka kilója 4-5000 forintba, és mit árulnak 2000 forint körüli áron. Nem lettünk boldogabbak a grafikonok, számsorok, összehasonlító adatok hallatán, sem a technológiai ismertetők nyomán. Valljuk be, ki ne tudná milyen a jó húsvéti sonka?! A háború, a szankciók felemlegetése ebben az összefüggésben azért erősnek tetszik. Miként az élelmiszerben önellátó országgá válás álma és a forint mélyrepülése (ami az importot rendesen helyben hagyta) együtt emlegetése is.
Az egyik tájékoztató, Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége társadalmi elnöke ( jobb oldali képen) „Árhegyek és ársapkák között, avagy a magyar húsipar gazdasági helyzete 2023 elején” című előadása mindazonáltal sok tanulságot rejtett. Tömören fogalmazva: amikor a tények nyakon vágják a propagandát esetével találkozhattunk.
Fogyatkozó sertésállomány, sokak szerint a térség egyik legversenyképtelenebb élelmiszeripara, a kereskedelmet kényszerpályára küldő ársapkák, és hogy mi lesz a közeli jövőben a húsiparunkkal – amit még prognosztizálni se, bátorkodó szakemberek. Egyre kevesebb húst vásárolunk. Az árak mindenütt nőttek Európában, no, de nálunk aztán brutálisan, és ezzel még sok terméknek az ára se térül meg. Magyarul: drágán termelünk, gyenge a versenyképességünk, ám még így is az export menti meg a húsiparunkat. A kormányzati szócsövek persze optimizmust harsognak, támogatásokat ígérnek, és mindenekelőtt békés, boldog húsvéti ünnepeket kívánnak a kedves fogyasztóknak.
Akkor most milyen füstölt árut tálaljon a honpolgár a húsvéti asztalra? A szakember tanácsa, hogy inkább kevesebbet, de minőségit vegyünk. A hús ugyanis bizalmi termék! Nem érdemes kockáztatni. A jó sonka gondosan, hosszan, ősi és tudományos recept szerint készül.
A legolcsóbb kategória a gyorspácolt és főtt készítmény. Ezeknél legtöbbször a húsba injektálják a páclevet, lezajlik gyors érlelés, majd a termék kap egy gyorsfüstölést, és gyakorlatilag egy-két nap alatt el is készül.
A második fő kategória a húsvéti húsoknál a hagyományos, lassú érlelésű. Ezt kétféleképp pácolhatják: az egyik módszer. amikor kézzel dörzsölik a nyers húsba a sót, aztán berakják egy kádba, és néha megforgatják ebben a sópácban, szintén kézzel. A másik módszer ugyanez, csak gépi rásegítéssel: egy nagy tartályt – tumblernek nevezik – használnak, ami segít a pác bedörzsölésében és a húsforgatásban. Ez a kézihez képest felgyorsítja a pácolási folyamatot, de ettől ez még nem lesz gyorspácolás, megmarad hagyományosnak. Ebben a pácban áll a termék, kategóriától függően 2–5 hétig. Ezután jön a füstölés, állatában hagyományos fafüstöléssel, elsősorban bükkfával. Ezen termékek elkészülte 6–8 hétig is eltarthat, de vannak olyanok is, melyek még tovább érnek, attól függően, hogy mekkora a húsdarab.
A harmadik típus a hagyományos, parasztsonka jellegű kategória, amikor a sertéscombot egyben, gyakran csonttal együtt, hosszan pácolják. Hidegfüstöt kap, aztán utána még magában áll, és érik egy keveset. Akár 2–3 hónapba is telhet, mire elkészül. Persze ez a legdrágább, ám ennek a legnagyobb a fehérjetartalma. És erre figyeljünk, mekkora az általunk választott sonka fehérjetartalma, milyen és mennyi adalékanyagot tartalmaz.
A magyar húsvét a sonka–kalács–főtt tojás szentháromsága, persze, minden bizonnyal az idén is a legtöbb otthonban így, vagy úgy megjelenik. Ki-ki a lehetőségéhez mérten megoldja, és közben gondol, amit gondol. Enni kell, néha ünnepelni is jó, és talán a tavasz színe-fénye több derűre ad alkalmat.