Huszonhét ország polgárai támogatják az Európa jövőjéről tartandó konferenciát

Ma hozták nyilvánosságra az első olyan Eurobarométer-felmérést, amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen végzett el 2020. október 22. és november 20. között az EU 27 tagállamában.

Az Európa jövőjéről szóló konferenciáról megfogalmazott közös nyilatkozat aláírását megelőzően nyilvánosságra hozott felmérés szerint az igen nagy többség (92 százalék) kívánsága az összes tagállamban az, hogy „az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét”.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia pontosan erre irányul: új, nyilvános, befogadó, átlátható és strukturált vitafórumot fog létrehozni az európaiak részére olyan témákkal, amelyek fontosak nekik, és érintik a mindennapjaikat.

Az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia kedvező hatással lesz az Európai Unión belüli demokráciára: az összes tagállamban a határozott többség, összesen 76 százalék (ebből 25 százalék „teljes mértékben”, 51 százalék pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy a konferencia nagy előrelépés lesz az unión belüli demokrácia szempontjából.

A válaszadók fele (51 százaléka) úgy véli, hogy aktívan be kell vonni a legkülönfélébb helyzetű embereket. Fontos szerepet kellene játszaniuk a fiataloknak (47 százalék szerint), a nemzeti kormányoknak (42 százalék szerint), és a tudományos dolgozóknak, szakértőknek, értelmiségieknek és tudósoknak (40 százalék szerint).

Az európaiak 51 százaléka szeretne maga is részt venni: a leglelkesebbek az ír válaszadók (81 százalék), őket követik a belgák (64 százalék), a luxemburgiak (63 százalék) és a szlovénok (63 százalék).

Bár a válaszadók 55 százaléka az európai választásokon való szavazást tekinti a leghatékonyabb módszernek arra, hogy a döntéshozók uniós szinten is meghallják a hangjukat, sokan nagyon határozottan támogatják, hogy az európaiak az Európa jövőjével kapcsolatos döntésekbe is nagyobb beleszólást kapjanak. A válaszadók 92 százaléka (ezen belül 55 százalék „teljes mértékben”, 37 százalék pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy az uniós polgárok véleményét még jobban figyelembe kellene venni. A kijelentéssel csupán hat százalék nem ért egyet.

Tíz európaiból hat mondta: a koronavírus-válság arra sarkallta, hogy elgondolkozzék az Európai Unió jövőjén (19 százalék „teljes mértékben egyetért” és 41 százalék „inkább egyetért”). 39 százalékuk nem érez így (23 százalék „inkább nem ért egyet” és 16 százalék „egyáltalán nem ért egyet”).

A válaszadókat arra is megkérték, hogy válasszák ki az Európa jövője szempontjától legkívánatosabb fejleményeket: a legtöbben a hasonló életszínvonalat (35 százalék) és a tagállamok közötti erősebb szolidaritást (30 százalék) választották ki. Az európaiaknak kiemelten fontos még, hogy az Európai Unió előrelépjen a közös egészségügyi politika (25 százalék) és az hasonló oktatási normák (22 százalék) területén.

Az európaiak úgy vélik, hogy az unió fő értékei a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása (32 százalék), valamint az, hogy az unió nagy ipari és kereskedelmi hatalom (30 százalék).

A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása 14 országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) érték. A jogállamisággal összefüggő értékek különösen fontosak Svédországban, ahol a válaszadók 58 százalék kulcsfontosságúnak tartja őket. Az unió gazdasági, ipari és kereskedelmi hatalma kilenc országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) eszköz, leginkább Finn- (45 százalék) és Észtországban (44 százalék).

Az unió jövőjét érintő fő egyetemes kihívás egyértelműen az éghajlatváltozás: az európaiak 45 százaléka gondolja így. Az európaiak nagyjából azonos hányada által említett második és harmadik legfontosabb probléma a terrorizmus (38 százalék) és az egészségügyi veszélyek (37 százalék). A negyedik leggyakrabban kiemelt kihívás a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amelyet az európaiak valamivel több mint negyede (27 százalék) említett.

Az Európa jövőjéről szóló 500. Eurobarométer tematikus felmérést 27 tagállamban személyesen végezték el, és szükség szerint kiegészítették online interjúkkal. Összesen mintegy 27 034 interjúra került sor.

Az 500. Eurobarométer tematikus felmérés: „Európa jövője” – Az Eurobarométer-felmérések parlamenti honlapja