Mire gondolunk, amikor közvetlen irányítású uniós programokról beszélünk? Miben különlegesek ezek a támogatási formák? Mely pályázati területeket fednek le? Hogyan segíthető a sikeres és minél gyümölcsözőbb hazai felhasználása? A Königsberg Consulting szakértője közzé teszi a tudnivalókat. (A nyitó kép forrása: www.napi.hu)
Az európai uniós források különösen fontosak a tagállamok életében. A finanszírozás jellegétől függően az uniós költségvetésből fedezett támogatási programok lehetnek közvetlen, megosztott vagy közvetett irányítású programok. Közvetlen irányítás esetén az Európai Bizottság közvetlenül felelős a program végrehajtásának valamennyi lépéséért:
- kiírja a pályázati felhívást,
- elbírálja a benyújtott pályázatokat,
- aláírja a támogatási megállapodásokat,
- figyelemmel kísérési a terv megvalósulását,
- értékeli az eredményeket,
- elvégzi a kifizetéseket.
Az állam- és kormányfők 2020. július 21-én fogadták el a 2021–27 közötti időszak költségvetésének teljes összegéről szóló döntést. A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségek, hiszen a 2021–27. évi EU-költségvetés mintegy ötödének, 377 000 millió eurónak felelnek meg. A megosztott finanszírozású forráslehetőségek (operatív programok) és a helyreállítási eszköz (RRF) forráslehívási lehetőségének meghosszabbodása várhatóan sok gazdasági szereplőt arra ösztönöz, hogy e források felé (is) forduljon.
„E programok olyan területek támogatását is lehetővé teszik, amelyek a tagállami irányítású programokban nem megoldhatóak. Közös jellemzőjük, hogy közvetlenül segítik a közös európai célok megvalósítását, így a pályázatok kiírása az unió teljes területére érvényes, bármely tagállamból lehet jelentkezni és az elbírálás is közvetlenül, európai szinten történik – mondta el Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting Kft. tanácsadója. – Különlegesek pedig abban az értelemben, hogy nagyon széles a pályázói célközönség. Nagyvállalatok, kis- és közepes vállalatok, növekedési fázisba ért kezdő, föltörekvő cégek, illetve egyetemek, kutatóintézetek, nonprofit szervezetek egyaránt sikerrel pályázhatnak ezekre a pénzekre. Fontos azonban, hogy a kohéziós forrásokkal ellentétben itt a pénzek elosztásának a célja nem a felzárkóztatás, hanem egyértelműen a kiválóság elismerése anyagi támogatás révén – európai szinten”.
Az ebbe a körbe tartozó 24-féle alap által kijelölt pályázati célok számos kiemelt iparágat (pl. energiaszektor, agrárium, egészségügy) és fontos fejlesztési módozatot (pl. digitalizáció, innováció, külpiacra lépés) is előtérbe helyeznek, a zöldítés és a klímavédelem fontosságát is szem előtt tartva.
A közvetlen irányítás alá tartozó pályázati felhívások a finanszírozási és pályázati portálon (SEDIA) jelennek meg.
A Königsberg Consulting nemrég szakmai eszmecseréket szervezett a közszféra fejlesztési szereplőinek a Magyar Fejlesztésösztönző Irodával. A „Közvetlen EU-források digitalizációra” című rendezvényen a magyar állami szervezetek, háttérintézmények és állami vállalatok megjelent képviselői a közvetlen uniós források bevonásának akadályaként említették a többi között a költségvetésükből nehezen fedezhető önerőt, az ilyen típusú pályázási tapasztalatok hiányát, amit megszüntethetne a pályázatok értékelői rendelkezésére álló tudás hasznosítása.
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. munkatársa, Sere Péter kedvedző fejleményként említi, hogy az utóbbi időben tetemes pénzeket sikerült megkapni a közvetlen európai uniós pályázati rendszertől. A szakértők bátorságra buzdítják a közszféra- és az állami háttérszereplőket is e forrásszerzési lehetőségek megismerése és pályázati részvétel kapcsán.