A 90-es évek elején tapasztalt súlyos vízminőség-romlást okozó algásodás ma már szerencsére a múlté. Arra azonban most is oda kell figyelni, hogy a Balaton vízminőségét rendszeresen ellenőrizzék. A múlt évek módszerei helyett magyar kutatók új vizsgálati technológiát fejlesztenek: a digitális holografikus mikroszkóp-rendszer segítségével nemcsak az algásodás mértékét, de az összetételét is vizsgálják. Mert azt talán kevesen tudják, hogy a Balaton folyamatosan mintegy százezer ember ivóvízforrása. „A nyári szabadságok idején akár egymillióan is fogyasztják a Balaton vizéből előállított ivóvizet” – jegyezte meg Törökné dr. Kozma Andrea, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet vízhigiénés és vízbiztonsági főosztályának osztályvezetője.
„Augusztus közepén, végén a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében a lebegő mikroszkopikus algák összes tömege nem érte el a megengedhető mennyiség felét sem” – mondja dr. Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója. „Ki merem jelenteni, hogy a Balaton nyíltvizéből inni semmilyen egészségügyi kockázattal sem jár. Persze, ez nem feltétlenül lehet igaz a strandokon, ahol egyebek között napolajjal szennyeződik a víz” – teszi hozzá.
A szakértők arra azonban felhívják a figyelmet, hogy rendszeresen ellenőrizni kell a tó vízében lebegő algák mennyiségét és minőségét. „Évekig dolgoztunk egy olyan speciális digitális holografikus mikroszkóp fejlesztésén, amellyel pontos képet kaphatunk nemcsak az algásodás mértékéről, de annak összetételéről is” – mondja dr. Tőkés Szabolcs, az MTA SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) tudományos főmunkatársa.
A két akadémiai intézmény (MTA SZTAKI, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet), az Országos Környezet-egészségügyi Intézet és a MEDIRLAB Orvosbiológiai Fejlesztő Kft. alkotta konzorcium által kifejlesztett automatizált térfogati mikroszkóp-rendszer – a vízbiológiai digitális holografikus mikroszkóp-rendszer (DHM) – alkalmas a vizek folyamatos figyelésére. „A hagyományos mikroszkópiában egy adott pillanatban csak egy rendkívül vékony, kis mélységű szelet látható élesen. A DHM-ben viszont ennek a térfogatnak mintegy ezerszereséről készülhet felvétel digitális kamerával. A hagyományos mikroszkópokkal csak a köbmilliméter néhány ezred részéről tudunk információt rögzíteni, a DHM-mel több köbmilliméterből kapunk képeket. Ezt a holografikus felvételt aztán – a hagyományos holográfiával ellentétben – nem fénnyel világítjuk meg, hanem a fényhullámok terjedését digitálisan szimulálva virtuálisan, ezzel rekonstruálva a térbeli tárgyakat. E rekonstruált tárgyakat (esetünkben a vízben élő mikroszervezeteket) síkmetszetenként nagy sebességgel megjeleníthetjük egy képernyőn, vagy ezekből a síkmetszetekből szoftveresen összerakhatjuk a háromdimenziós tárgyakat” – ismerteti a DHM működési elvét dr. Nagy Tamás, a Medirlab ügyvezetője. A konzorcium a Nemzeti Technológiai Program keretében, az NFÜ támogatásával végzi a fejlesztést.
A folyamatot egy alakfelismerő és osztályozó szoftvercsomag automatizálja. Ez a programrendszer összehasonlítja az alga-adatbázisban található adatokat az éppen rekonstruált algák képével, illetve tulajdonságaikkal, osztályba sorolja őket, végül gyakorisági statisztikát készít, amit rendszeresen elküld a vízminőségért felelős szakembereknek. Ha a veszélyes algák vagy az indikátor szervezetek sűrűsége meghaladja a biztonsági határértéket, riasztást ad ki a rendszer. Így az eddigieknél sokkal gyorsabban megakadályozható, hogy a lakosság mikroorganizmusokkal veszélyesen szennyezett vizet igyon, vagy abban fürödjön.