A mostani ingatlanárakat látva jogos a kérdés: van-e még a hirdetésekben látott ajánlatokra fizetőképes kereslet, vagy a valóságban a közzétetteknél kedvezőbb áron kelnek el a lakások. Az év első negyedéve alapján úgy látszik, hogy a vásárlási kedv töretlen, mert ez idő alatt több mint felével nőtt az egy eladó ingatlanra jutó érdeklődők száma.
Mindenki a CSOK-ra koncentrál, de mi van a NOK-kal, a Nemzeti Otthonteremtési Közösséggel? Az utóbbi hetekben az ingatlanpiac vezető híre a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) újabb módosítása, amelyet ezentúl nemcsak az új lakások vásárlására, hanem felújításra, bővítésre is fel lehet használni – az állam ezzel a családok segítése mellett a használt lakásállomány állapotának javítását célozza. Van azonban egy másik sikertörténet, ami szintén az új lakások ágazatát támogatja, ám az utóbbi időben kevés szó esik róla: a Nemzeti Otthonteremtési Közösség.
A tavaly közzétett első kiválasztásnak köszönhetően jelenleg mintegy 50 család keresi álmai otthonát egy új lakás formájában, tehát az érintettek erre alig másfél év alatt szereztek jogosultságot (a NOK szerződéses összértéke meghaladja a 6600 millió forintot).
A közösség elsődleges célja, hogy az igénylők az ország bármely területén jó minőségű ingatlant tudjanak vásárolni, az új termékükkel, a NOK Rapiddal pedig a céljaikat gyorsabban megvalósítani kívánó családoknak szeretnének segíteni. Már a második közösség engedélyezését kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank, ami azt jelenti, hogy a kezdeményezés 4–15 éves távlatban elhozhatja az új lakások piacán a tervezhető kereslet stabilitását.
Mekkora most a drágulás a bővülő kereslet láttán a kínálati oldalon? A statisztikák szerint az év első két hónapjában országosan stagnálás – mindössze 1%-os átlagár-emelkedés – volt jellemző, ám e mögött kirívóak a területi különbségek.
Látványos példát kínálnak a megyeszékhelyek. Egerben, Kecskeméten, Békéscsabán és Székesfehérvárott 1–2, Szolnokon, Pécsett, Szegeden és a fővárosban 4–7%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak az év első hatodában.
Az átlagos ingatlanárak változása az ország egyes megyeszékhelyein 2018. december–2019. február között.
A százalékok elsősorban azt mutatják, miként alakul a szezonalitás egy-egy területen, illetve melyik térség mekkora népszerűségek örvend; a jelenlegi árszínvonalról azonban nem adnak pontos képet.
Éppen ezért az eltérő adottságok miatt érdemes ingatlantípusok szerint vizsgálódni. Családi házak esetén 222 ezer forintos átlagos négyzetméter árakkal kalkulálhatnak az érdeklődők; Békéscsabán, Szolnokon ennél 4, akár 35%-kal kedvezőbb átlagárakra lehet számítani.
A megyeszékhelyi munkalehetőségekkel összefüggenek az ingatlanárak. Szegeden 25, Székesfehérvárott és Kecskeméten pedig 43-46%-kal magasabbak az átlagárak az országos szinthez mérten; Budapest 105%-kal szárnyalja túl a középmezőnyt!
A családi házak átlagárai egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2019. februári adatok alapján).
Hasonló különbségek mutatkoznak a lakáspiacon: vannak központi szerepet betöltő olyan városok, amelyekben az ingatlan-árszínvonal elmarad az országos átlagtól, és olyanok, amelyek látványosan drágák.
(Az adatok forrása: ingatlannet.hu)
Átlagos lakásárak egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2019. februári adatok alapján).
Egerben, Pécsett és Szegeden az eladó lakások a középmezőnyben helyezkednek el (bár 17–25%-kal ők is elmaradnak az országos átlagtól), a Kecskeméten, illetve Székesfehérvárott meghirdetett társaik a magasabb, a békéscsabai, szolnoki lakások pedig a kedvező árkategóriába tartoznak.