Ismerős nevek, ismerős mutyik

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László felemelkedése Mészáros Lőrinc magyar vállalkozó, 2011 óta Felcsút község Fidesz–KDNP-s polgármestere. Gyors vagyonosodása jelentős politikai vitákat keltett, miután az eredetileg gázszerelő Mészáros a semmiből lett néhány év alatt vagyonos, 2017-re Magyarország 8. leggazdagabb embere. Ezt sokan a kormánypárti politikai hátszéllel és Orbán Viktorral való baráti kapcsolatával magyarázzák, de ellenzéki pártok szerint Mészáros nem más, mint „Orbán Viktor strómanja”. Mészáros 2017-re 100 milliárdos vagyonnövekedéssel a Napi.hu gazdaglistáján az 5., a Forbes hasonló listáján a 8. helyre ugrott 105,7 milliárd forintos vagyonával. Ezt zömmel állami megbízásoknak, a sokszor neki kedvező közbeszerzési gyakorlatnak és kedvező jogszabály-változásoknak köszönheti. Érdekeltségei 2017 során 242 milliárd forintot nyertek el közbeszerzésen, 17 milliárd forint uniós támogatásnak voltak kedvezményezettjei, 2,9 milliárd forint TAO-támogatást kapott a szintén tulajdonában lévő felcsúti fociakadémia, és 2,7 milliárd forintért hirdetett az állam a tulajdonában álló médiumokban. 2017-ben Mészáros birodalma gyors ütemű felvásárlásokba kezdett: hat hónap alatt kb. 45 ezer millió forinttal növelte vállalati vagyonát. A tranzakciókat nagyobb részt a mára már tőzsdén bejegyzett OPUS Globál (korábban Opimus és Konzum) Nyrt.-n keresztül hajtotta végre. A terjeszkedés 2018-ban sem állt meg. Az OPUS Global Nyrt. 2018. június 30-ig összesen hat, egymástól időben eltérő tranzakcióval a Mészáros-csoport nem tőzsdei termelő és ipari vállalatait apportálja a cégbe (ezek a Mészáros és Mészáros Ipari és Kereskedelmi Kft. 51 százalékos üzletrésze; az R-Kord Építőipari Kft. 51 százalékos üzletrésze; a Visonta Projekt Kft. 51 százalékos üzletrésze (30 milliárdos beruházás a Mátrai Erőmű ipari parkjában); a Kall Ingredients Kft. további 24 százalékos üzletrésze (45 milliárdos zöldmezős beruházás, 30 százalékos tulajdonosa az OPUS) és a Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékos üzletrésze).

Hasonlóan fontos oligarchává vált a Simicska Lajossal történő szakítás után a tiszakécskei Szíjj László vállalkozó, a Fidesz-közeli Duna Aszfalt tulajdonosa. A Duna Aszfalt lényegében a Közgép helyét vette át az építőipari közbeszerzések területén, de Szíjj Simicskával ellentétben nem terjesztette ki vállalatbirodalmát például a médiára. A Mészárossal is jó viszonyt ápoló Szíjj támogatja a Felcsút és a Tiszakécske labdarúgócsapatait. A Forbes szerint 2016-ban Magyarország hatodik leggazdagabb embere volt 120 milliárdos vagyonával, 105,3 milliárd forintos vagyonával a 9. helyen követi közbeszerzésekben gyakori konzorciumi partnerét, a felcsúti polgármestert. 606,5 milliárd forint értékű nyertes tenderrel Szíjj László cégei a 2017-i közbeszerzésekben egyértelműen taroltak. Szíjj a sport és az építőipar (DA, Magyar Építők, Körösaszfalt) mellett csak az utóbbi időben kezdett terjeszkedni, tőkéjét nagy valószínűséggel részben Mészáros alapkezelője révén forgatja. Szíjjhoz hasonló utat járt be korábbi üzlettársa, a Mészárossal szintén gyakran üzletelő és cégeivel az építőipari tendereken jól szereplő Varga Károly (Hódút, Magyar Vakond).

https://index.hu/gazdasag/2017/10/31/forbes_meszaros_lorinc_105_milliardnal tart/

Orbán–Simicska-háború, a gönyűi kikötőtender Simicska Lajos, Orbán Viktor egyetemi szobatársa és barátja, sokáig a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-i választások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül a Simicska tulajdonolta HírTV-t is sújtó 5 százalékos reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és Simicska között. 2015. február 6-án a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara „lelkiismereti okokra” hivatkozva felmondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígérve a Fidesz ellen. Ezek után a Simicska-közeli kormánytagok és állami vállalati vezetők (a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetői) sorra vesztették el pozícióikat, az oligarcha földbérleteinek feltételein is rontott a kormány. Budapest háborút indított a Mahir hirdetőoszlopai ellen, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A leglátványosabb harc a média területén bontakozott ki. Miközben a kormánypárt új médiaklientúra építésébe fogott, a Magyar Nemzet olvasottsága (állami előfizetések visszamondásával) egyharmadára csökkent. Simicska reklámcégeiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az több cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentették. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban. Online fronton a Simicska érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt. 2014 februárjában opciós jogot szerzett az Index portált működtető Index.hu Zrt.-re. Ezt csak az akkori tulajdonos, Spéder Zoltán kegyvesztése után, 2017 áprilisában hívta le, de a tulajdonosi jogokat azonnal továbbadta a Magyar Fejlődésért Alapítványnak, így papíron független, a Simicska által delegált kurátorok irányítása alá került a hírportál. Simicska harcba szállt a TV2 megszerzéséért is, de elbukott a későbbi tulajdonos, Andy Vajnával szemben. Simicska médiumaiban a konfliktus kezdete óta kormánypárti politikusok és a hírek szerint még a közigazgatási, kulturális intézmények sem nyilatkozhatnak.

Simicska leginkább cégbirodalmának korábbi zászlóshajója, az építőipari közbeszerzések korábbi legnagyobb nyertese, a Közgép kegyvesztését sínylette meg leginkább. Az uniós finanszírozású gönyűi kikötő fejlesztése kapcsán, a legalacsonyabb ajánlati árat benyújtó Közgép által vezetett konzorcium megtámadta a közbeszerzési eljárást, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság nemcsak a cég jogorvoslati kérelmet utasította el, de hamis adatszolgáltatás címen 2015. szeptemberében a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól. Később a vitatott ítéletet visszavonták ugyan, de a cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani. A cég az ügyben kártérítésért perel. A görnyűi kikötőt végül a A-Híd Zrt., a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta Kikötő Konzorcium építhette 6,89 milliárd forintért. Más közbeszerzési eljárásokban is előfordult, hogy a Közgépet szabálytalanul zárták ki, így a BKK egy felüljárótendere esetében. Az M4-es autópálya román határig való meghosszabbítására a Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal olcsóbb ajánlatot tett, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban túl olcsónak ítélte az ajánlatot, a tendert végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el. Az esztergomi vasútvonalon egy 2014-ben a MÁV és egy Simicska-cég kötött szerződést felmondva cserélték le a kivitelezőt Mészáros R-Kordjára. A Simicskával való szakítás után az irányított tendereztetéssel, állami hirdetéssel valamint személyre szabott jogalkotással segített kormánypárti klientúraépítés felgyorsult és sok tekintetben új irányt vett. https://index.hu/belfold/2016/02/06/orban_tiz_fronton_szivatj a_simicskat