Több mint száz helyet javított pozícióján a természet- és bölcsészettudományban az ELTE az idei QS-rangsor szerint. A régészet, a nyelvészet, a filozófia a világ legjobb kétszáz képzése között van. Az egyetem bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia: mindegyiket a 151–200. helyre rangsorolták.
Országos vezető szerepét megőrizve három szakterületen hat tudományágban jutott be a rangot adó QS idei összesítésébe az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A bölcsészet-, a természet-, valamint a társadalomtudományokon és menedzsmenten belül a régészet, a nyelvészet, a filozófia, a mezőgazdaság és erdészet, a matematika, a fizika és a csillagászat szerepel a rangos összesítésben.
Az egyetem bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia: mindegyiket a 151–200. helyre rangsorolták.
A természettudományokat tekintve a tavalyi 396. helyről ugyancsak nagyot lépett előre, több mint száz helyezést javított pozícióján, és a 291. helye jegyzik. A matematika stabilan őrzi az eddigi 251–300. helyét, a fizika-csillagászat viszont a tavalyinál jobb eredményt ért el, és a 301–350. helyet érdemelte ki.
A társadalomtudományok és menedzsment területen a 451–500. hely lett az ELTE-é, az élettudományok kategórián belül pedig a 201–250. helyen szerepel a mezőgazdaság és erdészet, ahová az ELTE állatrendszertani, növényélettani és ökológiai kutatásai tartoznak.
|
tudományág |
rangsor |
|
régészet |
151–200. |
|
nyelvészet |
151–200. |
|
filozófia |
151–200. |
|
mezőgazdaság és erdészet |
201–250. |
|
matematika |
251–300. |
|
fizika és csillagászat |
301–350. |
Több mint 22 millió dokumentum elemzésével készült el a Nunzio Quacquarelli és Matt Symonds nevét őrző idei QS-rangsor, amely 151 ország 1130 intézményét öt szakterület 48 tudományágában hasonlítja össze. Elkészítése közben a szakemberek felmérik az intézmények tudományos hírnevét, a munkáltatói elégedettséget és az adott szakterületen megjelent publikációk idézettségére jellemző mutatókat, a citációk számát, továbbá a Hirsch-féle h-indexet.
A három tényezőt tudományáganként más-más mértékben, a tudományos hírnevet értékelő adaptív súlyozás szerint veszik figyelembe. Ennek megfelelően a tudományos hírnév 40–90, a munkáltatói elégedettség 10–30, a hivatkozások pedig 0–60 százalék súlyozással esnek latba, és az idézettségi mutatókat tartalmazó Scopus adatbázis alapján kalkulálják.