Új médiahatóság új elnökkel – gyerekkorában sokat telefonált

Csak őszre várható a „médiaalkotmány” elfogadása és a médiatanács megalakítása, ám máris elfogadta a médiacsomag egyik részét a parlament, és a törvényt – szinte beiktatása után azonnal – aláírta Schmitt Pál államfő. (A történethez hozzátartozik, hogy megvárták a régi köztársasági elnök, Sólyom László távozását, mert tartani lehetett tőle, hogy visszaküldi a törtvényt az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz továbbítja. Persze az ellenzék is fordulhat a taláros testülethez, mint ahogyan ezek a pártok a lépést kilátásba is helyezték.)

Szalai Annamária szerint viszont indokolt mielőbb hozzáfogni a terület átszervezéséhez. A médiahatósági elnök szeretné, ha az ORTT és a korábbi Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával létrejött új hivatalt a szakmai hozzáértés és az emberközpontúság jellemezné. A hatósághoz nyolctagú kuratórium is tartozik majd: három kormánypárti és három ellenzéki tagja lesz, a további két tagot a médiatanács javaslata alapján delegálják a testületbe.

Mindez a korábbinál kevesebb pénzből is megteremthető, ráadásul a cél az, hogy ne érvényesülhessenek a lobbiérkekek, amint ez például a legutóbbi frekvenciapályázatokon is nyilvánvaló volt. Az elnök asszony szerint mindamellett nem két hivatal csúszik össze, hanem ugyanott születik döntés a tartalomról, ahol a terjesztésről. A frekvenciagazdálkodás így egységessé válhat, a közmédiumok működése és gazdálkodása jobban ellenőrizhető –fejtette ki –, miközben a Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió szakmai önállósága érintetlen marad.

Az idei afféle átmeneti év lesz a közmédia életében: nem csupán a hiányzó paragrafusokat, szabályozókat kell megvárni, de a négy intézmény vezérigazgatóit is csak ezt követően jelölhetik ki. Ami az ellenzéki pártok aggályait illeti, erre azt mondta Szalai Annamária, hogy tudomásul veszi majd az Alkotmánybíróság döntését.

Miközben figyelmét az új médiahatóság elnöke főként a médiaügyekre összpontosítja, helyettese, Mátrai Sándor a hírközlés területével foglalkozik. Az ő feladata a többi között a rendelkezésre álló sávtartományok és frekvenciák megpályáztatása, illetve 2012 januárjában esedékes digitális átállás zavartalan lebonyolítása.

Munkatársunk tudósítása itt véget ér. A továbbiakat az interneten olvastuk:

Szalai az ORTT honlapján lévő életrajza szerint 1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK népművlés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányon szerezte.

A honlap szerint 1982–84 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984–85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985–97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető. És bár a médiahatóság honlapja ezt elhallgatja, 1991-ben Szalai Annamária főszerkesztésével jelent meg a 18 év felettieknek szóló Miami Press című erotikus lap. (A leendő elnök ezt nem tartja élete fő művének, de vállalhatónak tartja.) 1997–2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatója. 1998-tól országgyűlési képviselő. 2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus. Az Országgyűlés 2004-ben és 2008. március 31-én választotta az Országos Rádió és Televízió Testület tagjává. (Forrás)

“Önnek mindig volt újságíró múltja?” – kérdezett vissza a ma délelőtti sajtótájékoztatón a tegnap kinevezett Szalai Annamária elnök Szalay Dánielnek, a Computerworld szerkesztőjének a kérdésre, amiben az újságíró azt firtatta, hogy a frissen kinevezett elnök asszonynak van-e távközlési múltja, hogyan kívánja irányítani a hírközlési ügyekért is felelős hatóságot, és tárgyalásokat folytatni a mobilszolgáltatókkal a frekvencia-spektrumokról – távközlési múlt, szakmai tapasztalat nélkül.

Szalai elmondta: „Nekem is van távközlési múltam, gyerekkoromban sokat telefonáltam, még vezetékes telefonon. De a viccet félretéve, annyi múltam mindenképpen van, hogy korábban országgyűlési képviselőként, amikor felállt az informatikai bizottság, akkor annak tagja voltam 1998 és 2002 között, tehát jogalkotói oldalról volt szerencsém ismerkedni ezzel a területtel, de nem állítom, hogy tudósa vagyok. Nagyon nagy alázattal szeretném megtanulni ezt a területet is, ahogy tettem a média szabályozásánál is. Azért van ilyen munkamegosztás, és itt ül mellettem Mátrai Gábor, aki a hírközlés területét fogja felügyelni és irányítani alelnökként, hogy ebből ne legyen probléma. Ebben nagy segítségemre lesz az ő távközlési múltja. Én pedig remélem, hogy lesz jövőm”.

This entry was posted in Egyéb kategória. Bookmark the permalink.