Javítandó az Európai Unió válságkezelése

Az európaiak többségének (58 százalék) pénzügyi gondot okozott koronavírus-járvány – állapította meg a Parlament megbízásából készült közvélemény-kutatás. (A nyitó képen:akcióban az EU; a RescEU készleteiből érkezik egészségügyi szállítmány Madridba 2020 májusában ©EU/A.P.E.)

A 2020. április végén végzett kutatásban tíz válaszadóból majdnem hét (69 százalék) a mostaninál erősebb uniós jogosítványokat szeretne a járvány elleni fellépéshez. Ezzel párhuzamosan tízből hatan nem találták elegendő mértékűnek a járvány alatt egymás iránt mutatott tagállami szolidaritást. Az európaiak 74 százaléka hallott ugyan az uniós válaszlépésekről, de csak 42 százalékuk elégedett velük.

A válaszadók kb. kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy „az EU-nak nagyobb hatáskörrel kéne rendelkeznie az olyan krízisek kezelésében, mint a koronavírus-járvány”. A válaszadók kevesebb, mint negyede (22 százaléka) nem ért ezzel egyet. Az egyetértők tábora Portugáliában és Írországban a legnagyobb, Cseh- és Svédországban a legkisebb.

A válaszadók szerint az uniónak a válságkezelés idején leginkább azzal kellene foglalkoznia, hogy az unió minden tagállamába, és megfelelő mennyiségben eljussanak az egészségügyi berendezések. További fontos feladata, hogy támogassa az oltóanyagon dolgozó kutatóintézeteket, közvetlen pénzügyi segítséggel pedig a tagállamokat, és ösztönözze a tagállamok közötti tudományos együttműködést.

A legtöbb válaszadó az uniós hatáskörök bővítése és egymással összeegyeztetett uniós válaszlépések melletti határozott kiállása mellett elégedetlenségét fejezte ki a járvány alatt a tagállamok részéről tapasztalható szolidaritás mértéke miatt: 57 százalékuknak nem tetszettek a tapasztaltak, közülük 22 százalék pedig kifejezetten az elégedetlenségének adott hangot. Csak a válaszadók 34 százaléka volt elégedett, leginkább Írországban, Dániában, Hollandiában és Portugáliában. Leginkább az olasz-, spanyol- és görögországi megkérdezettek fejezték ki elégedetlenségüket, akiket az osztrákok, a belgák és a svédek követnek.

A megkérdezett tagállamokban négy válaszadóból három látta, hallotta vagy olvasta, hogy milyen lépéseket tett az unió a koronavírus-járvány megfékezésére. Harmaduk (33 százalék) a konkrét intézkedéseket is ismerte. Ugyanakkor az uniós lépésekről értesültek fele (52 százaléka) nem elégedett az eddig meghozott intézkedésekkel. Csak 42 százalékuk elégedett, leginkább Hollandiában, Dániában, Ír- és Finnországban. Olasz-, Spanyol-, és Görögországban a legmagasabb az elégedetlenség, őket Ausztria és Bulgária követi.

A válaszadók egyértelmű többsége (58 százaléka) jelentette ki, hogy személyes pénzügyi gondokkal küzd a koronavírus-járvány kezdete óta. A problémát a bevételek elmaradása (30 százalék), a munkanélküliség vagy részleges munkanélküliség (23 százalék), a megtakarítások tervezettnél korábbi felhasználása (21 százalék), albérletidíj-, rezsi- vagy hitelfizetési nehézségek (14 százalék), vagy megfelelő, elegendő mennyiségű élelem hiánya (9 százalék) okozza. Tízből egy embernek a családtól vagy barátoktól kellett anyagi segítséget kérni, három százalékukat pedig csőd fenyegeti.

A bulgáriai, magyar-, a görög-, az olasz- és a görögországi válaszadók néztek szembe a leggyakrabban pénzügyi gondokkal. Legkevésbé Dániában, Hollandiában, Svédországban, Finnországban és Ausztriában okozott anyagi nehézségeket a járvány. Az utóbbi országokban a válaszadók több mint fele semmilyen pénzügyi gonddal nem szembesült: Dániában ez a válaszadók 66 százalékára, Hollandiában 57 százalékára, Finnországban 54 százalékára, Svédországban pedig 53 százalékára érvényes.

Angol nyelvű összefoglaló a közvélemény-kutatásról