Jó befektetés a balatoni nyaraló?

A koronavírus járvány következtében megváltozott utazási szokások miatt egy Balaton-parti nyaraló a nyári szabadság zavartalan eltöltése mellett kecsegtető befektetési lehetőségként is szóba jöhet. A belföldi turizmus térnyerése és a látványos értéknövekedés (inkább spekulációs áremelés – a szerk.) miatt érdemes megfontolni a befektetési célú nyaralóingatlan-vásárlást. (A nyitó képen: kedves nyaralóház Fonyódon; a kép forrása: szallas.hu)

Az átlagnál jóval drágább lakópark- és társasház-építések hatására Somogy megyében harmadával nőttek az árak tavaly az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint.

Mint minden ingatlan, akként a nyaralók esetében sem a vételár kifizetése az adásvétel egyetlen költsége. A hozadékos egyszeri kiadások, az ingatlanszerzési illeték, ügyvédi díj, földhivatali ügyintézés díja mellett nyaraló esetén a fenntartás költségeivel is számolni kell. A közművek díjait, illetve társasház esetén a közös költséget akkor is fizetni kell, ha senki sem tartózkodik az ingatlanban, ami egy nyaraló esetében az év nagy részére igaz, még akkor is, ha minden hétvégét és a teljes szabadságot is ott töltik a tulajdonosok. Bérbeadás esetén már jobb a helyzet, de az őszi és téli hónapok nagy valószínűséggel akkor is csak kiadással járnak.

Ha kert is van az ingatlanhoz, tovább költséggel jár a „nyaraló” fenntartása, hisz’ a tulajdonos aligha tud rendszeresen megjelenni a birtokán, hogy a környezetét is rendben tartsa. A nyaralók esetében a biztosítás is drágább a hagyományos lakásbiztosításhoz képest.

Célszerű tanulmányozni a tulajdoni lapon az ingatlan besorolását, mert ha nem lakóház, hanem nyaraló, hétvégi ház, vagy gazdasági épület, akkor az esetleges bővítés vagy a vásárláshoz szükséges hitelfelvétel esetén is gondot okozhat. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőség mértékét, és azt, hogy a bankok a vételár mekkora részére hajlandóak hitelt nyújtani.

A nyaraló célú ingatlanok esetében szintén fontos szem előtt tartani azt, hogy CSOK nem vehető igénybe, ekként finanszírozásuk elsősorban piaci hitelből oldható meg. Bérbeadott ingatlan esetében további költség az üzemeltetés.

A nyaralóingatlanok is két módon termelhetnek hasznot tulajdonosuknak, rövid vagy hosszú távú bérbeadással, valamint az ingatlan vételárához mért értéknövekedéssel.

Ha a bérbeadás helyett pusztán az értéknövekedésre alapozza a befektető/tulajdonos a számítását, akkor nincs más dolga, mint a vásárlás után hátradőlni, és évek múlva eladni a nyaralóingatlant – feltéve, ha az árak növekednek. (Sajnos, ebben bárki biztos lehet…) Fontos tudnivaló: az értékesítésből származó bevételt (a vételi és eladási ár különbözetét) 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, ha a vásárlás utáni öt éven belül értékesítik újra az ingatlant.

Célszerű mérlegelni, hogy alkalmas-e az ingatlan rövid távú kiadás céljára vagy ebből a célból át kell alakítani? Vonzó-e a fekvése vonzó-e a leendő vendégek számára? Mekkora éves hozamot szeretne elérni a tulajdonos és ehhez képest mennyi pénzért lehet kiadni reálisan az ingatlant, illetve mekkora vendégforgalomra lehet számítani a szezonban?