Az Európai Parlamentben erősödik az az álláspont, hogy szankciókkal kell sújtani Magyarországot az EU által vallott értékek figyelmen kívül hagyása miatt – állítja a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása. Az uniós parlament ma délután szavaz a benyújtott előterjesztésekről.
A Politico úgy értesült: a testületben adott a többség ahhoz, hogy a budapesti kormányt elítélő határozat szövegében felszólítsák az EU-t, indítsa meg a sokat emlegetett hetedik cikkely alkalmazására irányuló eljárást. Az uniós alapszerződés hetedik cikke arról szól, hogy az európai értékek súlyos, módszeres megsértése esetén megfelelő konzultációs eljárás után a többi tagállam akár büntető intézkedésekkel is sújthatja az elmarasztalt tagállamot, és ezen intézkedések kiterjedhetnek az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésére is.
A hetes cikkelyre is utaló szövegváltozat melletti többség a Politico tudomása szerint úgy jöhet létre, hogy az előterjesztők – vagyis a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldpártiak és a radikális baloldaliak – mellé felsorakoznának a Fidesz európai pártcsaládjának, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Néppártnak egyes képviselői is. Ezek egyike, a luxemburgi Frank Engel azt mondta a Politico szerint: „A Parlament nem tehet úgy, mintha nem történt volna semmi. Nem maradhatunk szemtanúi annak, ahogy Magyarország a tekintélyelvűség felé csúszik el”. Ezért ő maga – mint azt bejelentette – támogatni fogja a balközép határozati indítványt, hogy intézményes nyomást gyakoroljanak Magyarországra, és új struktúrájú párbeszédet kezdeményezzenek vele.
A Politico emlékeztet arra, hogy egy másik EU-intézmény, az Európai Bizottság, amely egyfelől az új uniós előírások kezdeményezője, másfelől a már meghozott döntések végrehajtója, illetve az érvényes előírások tagállami betartásának az ellenőre, a Brüsszel és Budapest közötti egyik legfrissebb vitatémában egy hónapot adott Magyarországnak arra, hogy nemrégiben módosított felsőoktatási törvényét – amely ellehetetleníti a CEU, vagyis a Közép-európai Egyetem működését – összhangba hozza az uniós előírásokkal.
Az amerikai hírportál szerint az Európai Parlament legnagyobb létszámú képviselőcsoportját adó néppártiak továbbra is megosztottak abban a kérdésben, miként reagáljanak arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök újra meg újra megsérti az uniós előírásokat.
A The New York Times „Új Jalta és Európa újjászületése” címmel közöl véleménycikket azokról az esélyekről, amelyek Emmanuel Macron francia köztársasági elnökké választása nyomán nyílnak meg a kontinens előtt. A szerző szerint az elnökválasztást végül a legvalószínűtlenebb téma, vagyis Európa döntötte el. „Igen, 2016 politikai világának rút európai kiskacsája, amelyet Nagy-Britannia elutasított, Trump elnök pedig kigúnyolt, Emmanuel Macront Franciaország legfiatalabb elnökeként bevezette az Elysée-palotába” – írja a New York-i lap.
Emlékeztet arra, hogy Macron az egész kampány alatt erőteljesen kiállt az unió és annak fizetőeszköze, az euró mellett. Ez kockázatos volt, aligha tűnt nyerőnek az Európai Unióval való azonosulás. De végül pontosan ez, az euró és az unió volt az, amivel kapcsolatban Marine Le Pen, a Nemzeti Front jobboldali jelöltje nyilvános politikai öngyilkosságot követett el – utal a The New York Times arra, hogy Le Pen kilátásba helyezte: elnökké választása esetén kivezeti az eurót, és visszatér a frankhoz.
A francia elnökválasztás kimenetele a vezető amerikai liberális lap szerint nem kisebb következménnyel jár, mint azzal, hogy Macron, valamint Angela Merkel német kancellár lehetőséget kap az uniós gondolat megújítására. E megújulás egyes elemeit sorra véve, a New York Times kommentátora a szolidaritás elvének tartalommal való megtöltésére is kitér. Az ezzel kapcsolatos teendők között említést tesz arról, hogy az elszabadult vágtába kezdett Magyarország és Lengyelország jelenleg élvezi az unió nagyvonalú pénzügyi támogatását, miközben fittyet hány az európai értékekre.
Ugyancsak a The New York Times ismerteti a Reuters hírügynökség brüsszeli beszámolóját, amely arról szól, hogy az Európai Bizottság – kötelezettségszegési eljárás kilátásba helyezése mellett – júniusig adott haladékot Magyarországnak és Lengyelországnak az Olaszországban, illetve Görögországban összezsúfolódott menekültek áthelyezésének a megkezdésére. E két ország még egyetlen menekültet sem volt hajlandó átvállalni.