A trianoni döntés utáni Románia uralkodója új címert készíttetett országának, amelynek híven tükröznie kellett az – Erdéllyel is megnagyobbodott – állam történelmi és területi motívumait. Román heraldikusok próbálkozásait elvetve a király végül egy magyar címerszakértőt bízott meg a feladattal… (Nyitó kép: Keöpeczi Sebestyén József rajzolta meg Románia címerét.)
Sebestyén József (1878–1964) a Kolozs megyei Széken született, apja ott volt „vezértanító”, később Magyarnemegyére, majd Nagysajóra, végül Besztercére került. Az ifjú Sebestyén ott folytatta iskoláit, ahol apja éppen tanított, majd rövid ideig a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét vendégdiákként látogatta. Első címertani jelentkezését a Genealógiai Füzetek című, Kolozsváron kiadott családtörténeti lapból ismerjük. A folyóiratnak az első világháború kitörése miatti megszűnte után Budapestre költözött. A Magyar Királyi Országos Levéltárban vállalt alkalmi feladatokat, mint „az országos levéltár megbízott címerfestője”. E minőségében őt érte a megtiszteltetés, hogy a Magyar Királyság új középcímerét és pecsétjét megrajzolja.
A világháborúban Sebestyén hadnagyi rangban a Székely Hadosztály tisztje lett. Az alakulat 1919. április 26-i fegyverletétele után Sebestyént mintegy hatszáz tiszttársával együtt a brassói Fellegvárba internálták. Szabadulásakor – nem érzelmi okokból (kisbetűs keöpeczi előneve miatt), hanem gyakorlati megfontolásból – a háromszéki Köpecet választotta kényszerlakhelyül. Nemesi előnevét művésznévvé változtatta: Keöpeczi Sebestyén József.
Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1921-ben kapta feladatul, hogy a megnagyobbodott Románia címerét megalkossa. Az előtte megbízott rajzoló a bukaresti természetrajzi múzeumban kitömött sasokat igyekezett lemásolni, a címerbizottság ezzel nem értett egyet, ezután Ferdinánd király kapva kapott Alexandru Tzigara-Samurcaş művészettörténész ajánlatán és engedélyezte, hogy az „erdélyi Köpecen élő Sebestyén József címertani szakértő” oldja meg a feladatot. Sebestyén megbeszélte a feladatot a királlyal, majd az I. Károly Egyetemi Alapítvány egyik termében több vázlatot készített, s azok közül került ki a végleges terv. (Az I. Károly Egyetemi Alapítvány – Fundatiunea Universitara Carol I – székhelye Bukarestben egy egész palota. Ez ma a Bukaresti Egyetemi Könyvtár.)
Az államcímert szabályozó törvény 3. cikkelyével megalakították a Heraldikai Konzultatív Bizottságot. Sebestyén, akit a testület előadójává nevezett ki az uralkodó, ezt követően megrendelést kapott királyi, királynéi, trónörökösi, királyi hercegi zászlókra is. Tevékenységéért a Román Királyi Koronarend tisztikeresztjével tüntették ki.
A Sebestyén-tervezte címer 1921–47 között volt érvényben, utána a népköztársaság, majd a szocialista köztársaság címere vette át a helyét…
A Ceausescu-rendszert megdöntő 1989-i forradalmat követően az ország neve mellől kimaradt az államforma megjelölése. 1992-ben elfogadták Románia új címerét, ami lényegében megegyezett a Sebestyén-félével, csupán a koronát és a volt uralkodóház, a Hohenzollern-család ezüsttel és feketével négyelt szívpajzsát távolították el róla. 2016-ban a román királyi acélkoronát felhelyezték a „román sas” fejére (egykor az nem ott szerepelt, hanem a pajzson, a sason fiktív királyi aranykorona volt).
A köpeci református templom déli bővítésének kazettás mennyezetét Sebestyén alakította végleges formájára.
Az acélkorona az ország függetlenségének és szuverenitásának jelképe, az ún. „függetlenség” háborúban (1877–78-i török–orosz háború) hadizsákmányként szerzett török ágyú anyagából készült. Megfigyelők szerint 2016-ban politikai okokból, kampánycélból került bele a modern Románia címerébe… Keöpeczi Sebestyén József rengeteg címert festett, tudományos értekezések sorát közölte azokról. Márton Áronnak, Erdély római katolikus püspökének is ő tervezett címert. A köpeci református templom déli bővítésének kazettás mennyezetét Sebestyén alakította végleges formájára.
Kolozsvárott hunyt el, a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. A címerművész, heraldikus nevét vette fel az 1992-ben Sepsiszentgyörgyön alakult Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, az Olt-parti városban utcát is neveztek el róla.
Nagyon köszönöm dr. Szekeres Attila István segítségét és fotóit!