Victor Vasarely segítségével jutott ki aatoth – magyar nevén tóth István Ferencként ismert – 1978-ban, 24 évesen Párizsba, ahol a képzőművészeti főiskolán végezte tanulmányait.
Alkotásait első, 1981-i egyéni kiállítása óta a világ számos pontján, Budapesttől Bangkokig bemutatták már, és a többi között magyar, francia, amerikai, mongol, kubai és kínai közgyűjtemények vásárolták meg. Évente 4–5 kiállítás szerte a világban, galériák és gyűjtők őrzik munkáit.
Sikeres, divatos, időről időre megújuló? Talán így is lehetne jellemezni a művészt, de ennél egyszerűbb a megoldás: felzaklat és foglyul ejt.
Manapság a Párizs–Budapest–Rairakhdhammatchart (Thaiföld) háromszögben mozogva él, alkot. Közel tíz éve, hogy magával ragadta, felkavarta, elvarázsolta a természet csodája, amelyet felhabzsol, elpusztít az ember. Valahogyan mindig úton volt, bejárta a világot. Hosszabb utakat tett Németországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában. Bár az ott szerzett tapasztalatok is beépültek munkáiba, művészetére a legnagyobb befolyást Mongólia megismerése gyakorolta. Azután pedig sok éve már Thaiföld a második otthona, ahol műtermet is épített a thai–burmai határ közelében, távol a 21. századi civilizációtól.
Korai festményeinek komor színeit a 90-es évek elején a vörös-korszak váltotta fel. Alkotásaival többnyire az aktualitásokra reagál, metsző gúnnyal kritizálja korának emberét és társadalmát. Minden képe pengeéles poén, amelyen végülis nincsen kedvünk nevetni, viszont magunkkal visszük az érzést, a gondolatot, amire enélkül fel sem figyeltünk volna.
Tíz évvel ezelőtt személyes élménye lett a körülötte elterülő őserdő pusztulása, azóta foglalkozik környezetvédelemmel. A mezőgazdasági területekké, olajpálma- és ananászligetekké átalakított dzsungel hajótöröttjeként kezdett hozzá Fekete ültetvény című sorozatához. Azóta a pusztítás már mindenki számára érzékelhető, világméretű problémává vált.
Üres szavak
Az eleinte szatirikus optikáján keresztül felvillantott társadalmi és politikai kérdések helyét 2008-tól a környezetvédelem problémái vették át. Baltanyélből visszanövő erdő, fűrészre festett tájképek; szimbólumok egy esetleges fordulat lehetőségre, remény a pusztítás megállítására. A thaiföldi műteremben 50 tájképen idéz meg egy paradicsomi hangulatot, melynek ugyanakkor egy kalligrafikus „fordítást” is ad. Vagy: láthatjuk a 24 ásófejre festet tájképet, amely egészen különleges érzéseket kelt a nézőben.
A budai Várfok Galériában most megnyílt kiállításra egy installációval is készült, „Üres szavak” címmel. Talán még nem (nagyon) késő, hogy a kiáltás messzire hallatszék, és a műalkotás ereje legyőzze az üres szavakat.