Különleges kiadvánnyal tette emlékezetessé Bálint György 100. születésnapjának évét a Kossuth Kiadó. A négyezer példányban megjelent Kertésznapló minden egyes darabja más-más borítóval készült. Nincs közöttük két egyforma!
Az ország Bálint gazdája nemcsak magas kort ért meg, hanem ritka bölcs, kiegyensúlyozott ember. Ő ezt annak tulajdonítja, hogy hároméves kora óta kutatja és ismeri a természet titkait. Földbirtokos apja arra tanította, hogy becsülje a termőföldet, amelyet – ahogyan a könyvbemutatón fogalmazott – „szentségként” tisztel. S másokat is erre int. A kisgyermek játszóhelyeinek egyike a homokozó, ahol – dagasztva a sarat – barátságot köt a talajjal. Az ember – vallja Bálint György – ösztönösen ragaszkodik a természethez, ezért is vált egyik kedvelt időtöltésévé a kertészkedés.
A nemzet kertésze néhány éve egy interjúban megosztotta titkos vágyát: örülne, ha minél többen kertészkednének. Ma úgy látja: egyre többen fogadják meg a tanácsát. Csak az a baj – fűzi hozzá Bálint gazda –, hogy a kertészkedők türelmetlen emberek. Rögtön látni akarják az eredményt. Holott – akárcsak a gyereknevelésben – a gondozás nem azonnal hozza meg a gyümölcsét.
Érdemes a Kertésznaplót nemcsak forgatni, lapozgatni, hanem (persze azoknak, akiknek van kertjük) az üres oldalakra beleírni a tapasztalatokat, vagy előjegyezni a teendőket. Most ősszel például érdemes gyümölcsfákat ültetni, de ha hallgatunk Bálint Györgyre, „törpe alanyra szemzettet” választunk, mert ezeket a fajtákat „termő korukban is a földön állva lehet megmetszeni, megpermetezni és gyümölcsét betakarítani”.
A kötet szerzője egész életét a növények társaságában töltötte el: „de számomra az ültetés most is felemelő, kultikus esemény! Önöknek is azt javaslom, hogy az elültetett csemete mellett álljanak meg néhány percre és képzeljék el, hogy milyen lesz ez a növény tíz év múlva”. Gyuri bácsi is ezt teszi: „megállok az újszülött csemete mellett, és egy percre leveszem a képzeletbeli kalapomat a Természet nagysága előtt!”
Magyarországon ma egymillió kiskertet művelnek, de érdemes volna minden talpalatnyi földet megművelni – világszerte, mert ezzel sok-sok ember válhatna önellátóvá, az éhezők, vagy nélkülözők, éhezők pedig megfelelő élelemhez.
Bálint gazda kifogyhatatlan a jótanácsokból. Nemcsak a növények, hanem az állatok barátja, ezért félti a madarakat a közelítő hideg időtől. Nem elég etetőket és itatókat kihelyezni a számukra, utóbbiakat a fagyos napokon ellenőrizni kell, nehogy befagyjanak.
Azok is haszonnal forgathatják a Kertésznaplót, akik zöldséget/gyümölcsöt szeretnének tartósítani, avagy főzőtudományukat akarják gyarapítani. A kötet bemutatóján azonban a kerté volt a főszerep. A százesztendős szerző érvek sorát állította hadrendbe annak alátámasztására, hogy miért is érdemes gereblyét, ásót, metszőollót kézbe vennünk. „Elhízás ellen is jó a kert – tette hozzá huncut mosollyal –. De nem nézek se jobbra, se balra, nehogy bárkit is megsértsek…”
A Kertésznapló borítója sajátos számítógépes programmal készült. Nyolc képet válogattak ki a tervezők: ezeket kombinálva, permutálva nyomtatták ki a négyezer, egymástól teljesen elütő címlapot. A kötetbe bejegyezhetjük a saját kertünkre vonatkozó tudnivalókat, az elvégzett munkákat és a teendőinket.