Kiemelkedően gazdag programkínálat a külföldi magyar intézetekben

Bécsben az Újrafestett valóság 2.0 című tárlat január 23-tól február 6-ig tekinthető meg a magyar nagykövetségen. A kiállítás első alkalommal 2012 őszén, a Magyar Nemzeti Galéria esélyegyenlőségi programja részeként valósult meg, melyet a Balassi Intézet támogatásának köszönhetően tavaly és az idén is európai nagyvárosokban mutattak, illetve mutatnak be. A tárlat a fogyatékkal élők és ép kortársaik képzőművészeti alkotásait kínálja. A kiállítás koncepciójának egyik fontos eleme, hogy a látogatók számára nem derül ki, mely alkotó él fogyatékkal, és melyik nem. Az 

osztrák kiállító művészek: Andrea Bauer, Jürgen Vanek, Faek Rasul. A magyarok: Fürjesi Csaba, Gyarmati Zsolt, Hervé-Lóránth Ervin, Fark László, Kalmár Zsuzsa, Zilahi Ica.

Berlinben az idei transmediale külső programjai közé a Waschmaschine Gruppe (Füsün Ipek és Liptay Bálint) Gratis című munkája is bejutott. A páros az utcán vagy a bolhapiacon talált, hol működő, hol kidobott tárgyakat integrál installációkba: ócskavasból szobor, üvegből szőnyeg, utcai zajból zene lesz. A használati tárgyak funkciójuk átalakulásával művészi önkifejezést segítő eszközzé válnak, melyeken keresztül a Waschmaschine Gruppe saját szemszögéből mutathatja be a városi környezetünk megszokott jelenségeit ritka érdekességekként.

A Bukaresti Magyar Intézet a magyar kultúra napját Plugor Sándor-emlékkiállítással és Szilágyi Domokos Öregek könyve című alkotásának színpadi előadásával ünnepelte január 17-én. Miklóssy Mária képzőművész, a Plugor- emlékkiállítás kurátora, a neves grafikus életművét méltatta. Ezt követőn az est többi meghívottjával, Nagy Máriával és Mihaela Panainte rendezővel Szilágyi Domokos Öregek könyvének születéséről, a grafikus és a költő kapcsolatáról, a könyv színre viteléről, illetve a rajz, a vers és a színházi előadás találkozásáról beszélt. A Plugor Sándor által 1960–64 között készített, emberi sorsokat, életérzéseket ábrázoló grafikák ihlette Szilágyi Domokos verssorokat, az Öregek könyvét a kolozsvári Sala Mică Független Színház rendezője, Mihaela Panainte vitte színre. A vers 699 sorát Harsányi Attila, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze adta elő, ő néhány éve romániai független színházak produkcióiban is szerepel. Szilágyi Domokos Öregek könyvét László Noémi fordításának köszönhetően a román közönség is teljességében élvezheti.

A Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ a magyar kultúra napjáról január 24-én a Petőfi könyvklub részeként ismeretterjesztő előadással emlékezik meg. Az előadáson szó lesz a Himnusz keletkezésének történelmi korszakáról, a reformkorról, Kölcsey Ferencről. A Himnusz magyarul és angolul is elhangzik (hindi nyelvű fordítás, sajnos, még nem készült), továbbá felcsendül a megzenésített változat, méltatva Erkel Ferenc zeneszerző munkásságát is. 

A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban Süle László magyar zongoraművész és zeneszerző január 22-én Hannu Rantanen jazzbőgőssel ad koncertet. A koncerten Süle At The Gate Of The Fall című szerzeménye köré épülő hosszabb improvizációt hallhatnak a vendégek. A két művész együttműködése 1991-ben kezdődött, akkor jelent meg Süle László zenekarának első lemeze Silence Fiction címmel. Hannu Rantanen Süle három további lemezén is közreműködött. A magyar zongoraművész, zeneszerző és zongoratanár 25 éve él Finnországban, a Metropolia Szakfőiskolán zongorát, zenetörténetet, didaktikát és zeneszerzést tanít. Számos lemeze jelent meg saját és más szerzők műveivel, több jazz-formációban és klasszikus kamaraegyüttesben játszott.

A Londoni Magyar Kulturális Központ a József Attila-díjas Sárközi Mátyás legújabb könyvének bemutatójával ünnepli a magyar kultúra napját január 22-én. Az ’56-i menekültnemzedék angliai beilleszkedéséről, pályakezdéséről és ismerősök sorsáról, valamint saját gyermekkoráról és a háború előtti pezsgő magyar irodalmi életről az íróval Tarján Tamás irodalomtörténész beszélget. Sárközi Mátyás Tamperdü című művét a szerző népszerű levelezésmemoárja, a Levelek Zugligetből újraolvasása hívta életre. Ez a történet is a legendás irodalmi személyiség, Sárközi Márta Budapestről küldött levelei köré szerveződik. Mozgalmas családtörténetet, kor- és mentalitás-történetet nyújtva, kellemesen előadott, intimitásokkal is szolgáló szituációk és jól megrajzolt portrék sorával. Az 56-i  menekültnemzedék angliai beilleszkedése mellett szól a gyermekkorról, az üldöztetésről is. A sokféle színtéren (Budapest, London, München, olykor Amerika) a többféle eltűnt időben (a századelőtől a forradalom előtti és utáni időkig) zajló történetet a múlt felidézésének folyama egységesíti, az iróniát sem nélkülöző, mégis megértő, szeretetteljes emlékezésé.

Moszkvában Vörös Rozália festő- és  iparművész és Redő Ferenc festő- és grafikusművész gobelin-munkáiból nyílik kiállítás. A kiállításon közreműködnek a moszkvai Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei.

A New York-i Balassi Intézet a magyar kultúra napja alkalmából a helyi Magyar Házzal és a New York környéki magyar szervezetekkel együtt ünnepel ma a Carnegie Hall-ban The Music Of Karl Jenkins: A 70th Birthday Celebration rendezvényen a Dunaújvárosi Egyesített Kórus koncertjével és fogadással. A New York-i magyarság tegnap koncerttel köszöntötte Karl Jenkinst, A walesi bárdok zeneszerzőjét is. Az esten a zeneszerző mellett a Balassi Intézet vendége volt a Walesből érkezett küldöttség, a Distinguished Concert International New York képviselői, a kórus és a New York környéki magyar közösség. A Dunújvárosi Egyesített Kórus hetven tagja magyar zeneszerzők műveiből és népdalokból adott elő válogatást, John Asquith a Walesi Nemzeti Opera korrepetitora szavalta el Arany János: The Bards of Wales című balladáját – in memoriam Zollman Péter (műfordító 1931–2013).

A Párizsi Collegium Hungaricumban január 22-én este nyolc órától látható Hubay Miklós Elnémulás című darabja a debreceni Csokonai Színház előadásában. Az előadást Árkosi Árpád rendezte. A 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas drámaíró a nyelv halálát, egy kultúra továbbadásának lehetőségét vizsgálja. A mű alapötletéről így beszélt egy 2007-ben, a kecskeméti Forrásnak adott interjújában : „Jean-Luc Moreau, francia filológus barátom, hogy a finnugor nyelvek ismeretében minél jobban el tudjon mélyedni, még bölcsészhallgató korában orosz ösztöndíjjal kikerült a Szovjetunióba. A kollégiumban, ahol lakott, finnugor nyelvet beszélő diákoktól tudomást szerzett arról, hogy egy már régen kihaltnak hitt finnugor nép töredékét kitelepítették valahová a kínai határ mellé. Ennek utánajárva találkozott Moreau a kammasz nép utolsó képviselőjével, Clavdia Plotnikova asszonnyal, aki beszédét hallva azt hihette, hogy egy másik túlélővel van dolga, pedig Jean-Luc Moreau a kammasz nyelvet a párizsi könyvtárban tanulta meg. Az, hogy egy kihalás határán lévő nyelvet már olyan dialógusban beszéljenek, amelyben az egyiknek anyanyelve, a másiknak pedig tanult nyelve, és már csak ők ketten beszélik, értik – rajtuk kívül talán csak még az Úristen, akihez a túlélő asszony nap mint nap anyanyelvén imádkozik –, páratlan, megrendítő élmény lehetett. Ez ültette belém a gondolatot, hogy jó lenne egyszer egy dráma hősének nem egy élő embert tenni meg, hanem egy nép kollektív műremekét. Azt a nyelvet, amelyet pár ezer vagy tízezer év alatt megalkotott – és ezt elvinni a tragikus végletek pillanatáig, mintha ott lennénk a nyelv halálos ágyánál.”

A Pozsonyi Magyar Intézetben Fény – tér címmel fotókiállítás nyílik a Soproni Fotóművészeti Kör munkáiból. A kör 2001-ben azzal a céllal jött létre, hogy egyedi látásmódú és gondolatiságú fotográfiákat mutasson be. A fotográfusok elsősorban ne az önmagáért szépet és idilli pillanatot keressék a képeiken, hanem saját érzéseiket, gondolataikat vetítsék ki, egyedi képi világot kialakítva.

A Római Magyar Akadémián január 24-én 11  nyílik meg A halál árnyékának völgyében című kortárs képzőművészeti kiállítás. A tárlat kurárora: dr. Németh Pál és Fracesca Pietracci. Az eseményen fellép: Papp Sebő, Simon Szabolcs, Georges De Canino, Justin Peyser, Eva Fischer, Adriano Mordenti.
A kiállítás a magyar és olasz zsidó identitású, kortárs művészek alkotásaival szeretne emléket állítani a genocídium áldozatainak, illetve bemutatni, miként jelenik meg ez a tragikus téma a kortárs művészetben. A program szorosan kapcsolódik az idei holokauszt-emlékprogramhoz. A rendezvény időpontjának kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy Olaszországban január 27-én, a shoá nemzetközi emléknapján emlékeznek a II. világháború zsidó áldozataira. A kiállítás a Római Zsidó Közösség védnökségével valósul meg, melynek képviselői is jelen lesznek az ünnepélyes megnyitón. Már a kiállítás megvalósulása is kultúrapolitikai sikernek számít, hiszen tavaly pont Rómában tartottak a magyar antiszemitizmus erősödése elleni demonstrációt.
Sass Sylvia operaénekes évente tart fiatal operaénekeseknek egyhetes mesterkurzust a Római Magyar Akadémián. A legutóbbi zárkoncertje január 24-én lesz. A résztvevők az idén is különböző országok tehetséges képviselői: Aleksandra Buczek, Malie Boudin, Riccardo Certi, Eric Herrero, Marina Jaimes, Aurore Noyel, Richard Rittelmann. A koncert programja meglepetés.

A Tallinni Magyar Intézet a magyar kultúra napjáról rendhagyó módon, irodalmi témával megtűzdelt magyar gasztronómiai eseménnyel emlékezik meg Tartu városában. A rendezvény célközönségét elsősorban a Tartui Egyetem magyar szakos hallgatói alkotják, de természetesen minden résztvevőt örömmel várnak. A sütés-főzés közötti szünetekben az intézet munkatársai bemutatják a Magyar Intézet tevékenységét és előadást tartanak Vörösmarty Mihály Szózatának esetleges hatásáról a finn és azon keresztül az észt himnusz születésére.

A magyar kultúra napja alkalmából a Balassi Intézet Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és a Bod Péter Megyei Könyvtár január 21-én Kőesés, fényhullás címmel ünnepi rendezvényt tart, amelynek meghívottja a magyar irodalom két kiemelkedő jelentőségű alakja: Szilágyi István író ésKirály László költő. A vendégek beszélgetőtársa: Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese.

A Stuttgarti Magyar Intézet galériájában a potsdami Deutsches Kulturforum östliches Europa e.V.-tól kölcsönzött Aspekte des ungarischen Historismus. Deutsch-ungarische Wechselbeziehungen in der Architektur című, a magyar historizmusról szóló kiállítása lesz látható. Az intézet új sorozatba kezd: irodalmi, zenei program részeként a stuttgarti egyetemeken, főiskolán, zeneakadémián tanuló, illetve művészi ösztöndíjjal Stuttgartban tartózkodó, ifjú magyar tehetségek mutatkoznak be egy-egy rövid műsorral. Közreműködik: Nagy Ákos (dob, vibrafon), Németh Klaudia (gitár), Tóth Emese (zongora) és Tóth Kinga (Schloss Solitude-ösztöndíjas költő.

A Szófiai Magyar Intézet a magyar kultúra napja alkalmából két eseményt szervez. Január 21-én Sztara Zagorában a megyei könyvtárban Doncsev Toso igazgató tart előadást A magyar szépirodalom Bulgáriában címmel. Egyúttal átad a könyvtárnak egy könyvcsomagot magyar írók bolgárra fordított műveiből. Január 22-én a Szófiai Magyar Intézetben alternatív színházi előadást mutatnak be Madách Imre Az ember tragédiája című művéből Mariella Sztancseva, Todor Dimitrov és Ivanova Krisztina színművész játékával.

A Varsói Magyar Intézetben Szűcs Péter (klarinét) és Gulyás Anna (tánc) kortárs zenei előadást adnak. A két magyar művész Mauricio Kagel zenés színházát megidéző klarinét–tánc-duót alkot. Az előadás érdekes hangzású kompozíciókra épül, melyekhez megtervezett koreográfia társul. A szabad improvizáció mellett olyan szerzők darabjai szólalnak meg, mint Kedves Csanád (Veranderende Interferenties), Luciano Berio (Lied), Wayne Siegel (Jackdaw). Annak ellenére, hogy hazánk kontinentális éghajlatú ország, olyan várossal is büszkélkedhet, ahol a mediterrán klíma és az ezt megidéző sokszínű kulturális hagyomány a jellemző. Bemutatkozik Pécs, a magyar kultúra egyik központja és a Jelenkor, a városhoz kötődő rangos magyar irodalmi-művészeti folyóirat. A találkozón részt vesz Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője és Takáts József kritikus, irodalomtörténész. Bemutatják egyúttal a Tekstualia című lengyel tudományos-irodalmi folyóirat legújabb, tematikus magyar számát is.

A Zágrábi Magyar Intézet a magyar kultúra napja alkalmából irodalmi estet szervez. Pilinszky János verseit Gyurity István és Vidákovics Szláven színművész adja elő magyarul és horvátul.