Kik vannak otthon a Szentföldön?

Ezeréves tyúktojást találtak a Földközi-tenger Izraelhez tartozó déli partszakaszánál. A Javnében folyó ásatások közben bukkantak az egész világon rendkívül ritkának számító leletre. A tojást a bizánci korra (i. sz. 4–7. század) visszanyúló ipari területen, egy ősi zsidó településen, egy iszlámkori üstben találták. Azért maradt meg kiváló állapotban, mert puha hulladékba ágyazódott. (A kép forrása: neokohn.hu) 

Perry Galnak, a kutatás vezetőjének magyarázata szerint ezen a területen mintegy 2300 éve, a hellén és római kor óta tartanak baromfit – tojás- és húsfogyasztás céljából. A leletek elemzéséből kiderült: a 7. századból valók. Az pedig történelmi tény, hogy az arabok éppen abban az időszakban, négy évvel Mohamed próféta halála után (632) hódították meg azt a területet, amit a Szentföldnek tekintünk, uralmuk pedig több mint négy évszázadon át tartott. az idő alatt kalifáik először Damaszkuszból, majd Bagdadból és Egyiptomból gyakorolták a hatalmat.

Íme: a „tyúk és tojás vita” meglepően új, történelmi, vallástörténeti megvilágításban: kik, mikor ettek a Szentföldön csirkét, túkot, tojást? Akkádok, arabok, zsidók és mások – sémik vagy nem sémik? Más vallásűak, más nemzetiségűek?

Vagyis: a kérdések kérdése az, hogy ki van és ki nincs otthon ma a Szentföldön? A válasz józan megfontolással csak egy lehet: a 21. századból nézve mindegyikük őshonos! Ahogyan Árpád Ázsiából ideszakadt magyarjaiként is itthon vagyunk mi a Kárpát-medencében – együtt mindazokkal, akik már előttünk itt éltek.

Más kiindulópont nem lehet, mint ennek a tudomásulvétele, hogy békesség legyen végre az olajfák alatt. Bárki legyen is a miniszterelnöke Izraelnek és vezetője a palesztinok szervezeteinek…