(Írta: Eva Quadbeck/RND) Európában az emberek szeretnek a régi hatalmi struktúrákban gondolkodni: nyugaton ott van az USA, keleten Oroszország, és valahol a kettő között ott vagyunk mi, európaiak. Amit gyakran elhallgatnak: Függetlenül attól, hogy mi történik az Atlanti-óceán mindkét oldalán, Ázsia is óriási jelentőségre tett szert a világpolitikában – különösen Kína. (A nyitó képen: Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin; foto: IMAGO/SNA)
Így amikor Hszi Csin-ping kínai elnök meglátogatja orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, ahogyan azt ezekben a napokban tesz, annak rendkívül jelentős nemzetközi következményei lehetnek. Két nagyhatalom vezetője találkozik tárgyalásra, méghozzá geopolitikailag feszült időkben. Vajon Hszi képes lesz-e meggyőzni Moszkvát, hogy vessen véget az Ukrajna elleni agressziós háborúnak? Vagy épp ellenkezőleg: Peking megszondázza, milyen következményei lehetnek egy Tajvan elleni támadásnak?
A várakozások enyhén szólva is csappantak, mióta Hszi viszonzott meghívást intézett Putyinhoz Pekingbe, és ezzel közvetve figyelmen kívül hagyta az orosz elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot.
Bár a két államfőnek korántsem ez az első találkozója, a nemzetközi közösség mégis nagy figyelemmel kíséri ezt a találkozót. Ázsiát sokáig elsősorban hatalmas gazdasági piacnak és alacsony bérű régiónak tekintették itthon. Egyre több jel utal arra, hogy a jövőben a világpolitika is áthelyezi a hangsúlyt az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra.
Hszi háromnapos moszkvai látogatása ismét megmutatja, hogy az EU-nak milyen sürgősen függetlenné kell válnia Kínától – írja Eva Quadbeck, az RND főszerkesztője. De még a német kormányban sincs egyetértés az ennek elérését célzó stratégiáról. „Ha a dolgok így mennek tovább, Kína lesz a győztese Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának” – véli Quadbeck.