Az Európai Bizottság ma közzétette 2018. évi jelentését a veszélyes termékek biztonsági riasztási rendszeréről, a „Safety Gate” (előző nevén RAPEX) rendszerről. A jelentés megállapítja: 2018-ban a hatóságok 2257 esetben riasztották egymást veszélyes termékekkel kapcsolatban. A legtöbb riasztást Németország (362), Franciaország (249) és Magyarország (172) adta ki a tavalyi év folyamán.
Uniós szinten a játékok tartoztak a legtöbbször bejelentett termékek kategóriájába (31%), őket második helyen a gépjárművek (19%), harmadik helyen pedig a ruházati, textil- és divatárucikkek (10%) követték.
Magyarország esetében is a játékok kapcsán adták ki a legtöbb értesítést (34%), viszont itt a ruházati, textil- és divatárucikkek álltak a lista második helyén (19%), melyeket a világítóberendezések követtek (13%).
A rendszerben jelentett veszélyes termékek több mint fele Kínából érkezett az EU területére. A kínai hatóságokkal a termékbiztonság területén folytatott együttműködés továbbra is elsőséget élvez, de az eredmények vegyesek. A Bizottság ezért tovább dolgozik az illetékes kínai hatóságokkal a kérdésben.
A leggyakrabban jelzett kockázatok: 2018-ban az Unióban a sérülések és a vegyi kockázatok voltak (mindkét esetben az összes bejelentés 25%-a), melyeket a gyermekek megfulladásának veszélye követte (18%).
Magyarország esetében másként alakult a leggyakoribb kockázatok sorrendje: első helyen az áramütés veszélye (26%), második helyen pedig a fulladásveszély (23%) szerepelt, melyeket a tűzveszély követett (15%).
A rendszerben 2018-ben kiadott 2257 riasztás több mint 4000 tagállami intézkedést eredményezett, köztük pl. az értékesítés tilalmát, a termék kereskedelmi forgalomból való kivonását vagy a behozatal elutasítását, ami azt jelzi, hogy a hatóságok mindent megtettek azért, hogy a piacot biztonságosabbá tegyék a fogyasztók számára. A termékvisszahívás az egyik leggyakoribb intézkedés a veszélyes termékek miatti kockázatok csökkentésére, azonban a fogyasztóktól sikeresen visszahívott termékek aránya továbbra is alacsony szintű. A témában végzett új felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók egyharmada tudatosan folytatja a visszahívott termékek használatát, ami arra enged következtetni, hogy a termék-visszahívási értesítések nem feltétlenül gyakorolnak kellő hatást a fogyasztókra, illetve hogy nem sikerült elég hatékonyan tudatosítani a fogyasztókban a kockázatokat.
- 2018. évi jelentés a veszélyes termékek riasztási rendszeréről
- 2018. évi tájékoztató a rendszerről
- Tájékoztató a rendszer általános működéséről
- Keresés a rendszerben közzétett riasztások körében
- Safety Gate
A környezetvédelmi politikák megvalósításának újabb felülvizsgálata
Európa ambíciózus jogszabályokat és szakpolitikákat fogadott el a levegő és a víz védelme, a körforgásos gazdaság előmozdítása, az újrahasznosítási arányok növelése és a természet védelme érdekében. Ezek végrehajtása kulcsfontosságú a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához. Az Európai Bizottság ezért megkezdte a környezetvédelmi politikák megvalósításának felülvizsgálatát (EIR), amely a nem megfelelő végrehajtás okainak azonosítása révén segít az országoknak felszámolni a környezetvédelmi integráció útjában álló rendszerszintű akadályokat. Az EIR-ben rendszeresen végeznek elemzéseket, párbeszédet folytatnak és szakértői támogatást nyújtanak.
EIR 2019 Magyarország: főbb sikerek
- Sikerült bizonyos mértékű előrehaladást elérni a körforgásos gazdaságra történő átállásban.
- Ami a természetvédelmi területek védelmét illeti, nőtt a Natura 2000 területekre vonatkozó területkezelési tervek száma.
- Annak ellenére, hogy növekedett a nyomon követés mértéke a felszíni víztestek kémiai állapotát illetően, további fejlesztésekre van szükség. Számottevően nőtt a jó kémiai állapotú felszíni víztestek aránya: az első és a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv közötti időszakban a kezdeti 3%-os arány 46%-ra nőtt, és jelentősen csökkent az ismeretlen állapotú felszíni víztestek aránya is: 94%-ról 47%-ra.
- A fürdővizek állapota továbbra is jó: 2017-ben az összes fürdővíz (257) 70,8%-a kiváló minőségű, 13,2%-a jó minőségű és 2,7%-a elégséges minőségű volt (2016-os adatok: 70,8%, 11,5% és 1,2%).
EIR 2019 Magyarország: főbb kihívások
Hulladékgazdálkodás A települési hulladék újrahasznosítási aránya kismértékben növekedett, a lerakóba kerülő hulladék mennyisége pedig kismértékben csökkent. A Bizottság 2018-i korai előrejelző jelentése szerint azonban fennáll a kockázata annak, hogy Magyarország nem teljesíti az újra feldolgozott települési hulladékra vonatkozó évi 50%-os célt 2020-ra.
Levegőminőség A kibocsátások 1990 és 2016 közötti csökkenése ellenére 2017-ben a levegő minősége számos levegőminőségi zónában túllépte a vonatkozó előírásokat a nitrogén-dioxid (NO2) és a részecskekoncentráció (PM10) tekintetében. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a levegőszennyezés 2015-ben megközelítőleg 14 600 idő előtti halálesetet okozott Magyarországon. Magyarország legsürgősebb feladata a magán-háztartásokban a szilárd tüzelőanyagok égetéséből származó részecskekibocsátás csökkentése, valamint rövid távú intézkedések bevezetése a városi területeken közlekedő járművek kibocsátásainak csökkentésére.
Természetvédelem 2018-ban 325 Natura 2000 területre (a teljes terület 61,9%-ára) vonatkozóan vezettek be területkezelési terveket. A tervek száma 2017-ben 45-tel nőtt, és további 116 terv áll elfogadás előtt vagy előkészítés alatt. A nemzeti jogszabályok értelmében azonban ezek a tervek nem kötelező érvényűek, ami bizonytalanná teszi a végrehajtásukat.
- Környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata 2019 – adatlap
- Környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata 2019 – országjelentés
Uniós biztosok közös nyilatkozata a nemzetközi romanap alkalmából
Április 8-án ünnepeljük a nemzetközi romanapot. Ebből az alkalomból Frans Timmermans első alelnök, valamint Johannes Hahn, Marianne Thyssen, Vĕra Jourová és Corina Creţu biztosok közös nyilatkozatot adtak ki. Nyilatkozatukban megállapítják, hogy a nemzetközi roma nap jó alkalom annak áttekintésére, hogy milyen lépések történtek uniós és nemzeti szinten a romák integrációjának javítása érdekében. A tagállamok munkáját 2011 óta a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere vezérli, és uniós források is rendelkezésre állnak a romák integrációjának támogatására. Ez a stratégia kezdi meghozni gyümölcsét; némi javulás tapasztalható, különösen az oktatás területén.
Mindazonáltal hosszú út áll még előttünk addig, amíg elérjük, hogy a roma közösségek teljes mértékben ki tudják aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Az Európai Bizottság arra ösztönzi az uniós tagállamokat, valamint az unióhoz csatlakozni kívánó partnereit, hogy tegyenek eleget kötelezettségvállalásaiknak, és fokozzák a megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint támogassák a romák politikai szerepvállalását és képviseletét a politikai életben, illetve a gazdaságainkban és társadalmainkban. Ők is hozzátartoznak az identitásunkhoz.
Az évszázadok óta tartó marginalizálódásnak csak egész Európára kiterjedő együttműködéssel vethetünk véget. A politikusok feladata – a nemzeti szinttől a helyi szintig –, hogy javítsák a roma és nem roma közösségek közötti bizalmat, valamint biztosítsák, hogy a romák ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel rendelkezzenek, mint a többi európai polgár.