Sokkoló hatással volt és van a koronavírus-járvány 2020. tavaszi megjelenése a gazdaság számos folyamatára és szereplőjére, így a céginformációs mutatók tekintetében is sokéves rekordok dőltek meg. „A gazdaság hullámzásai jellemzően erősen megmozgatják a cégalapítási és a cégtörlési számokat, és a mostani válság jellege – a válságra adott kormányzati reakcióknak köszönhetően – a 2020-i trendek minden eddiginél sajátosabb eredményekkel jártak” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.
A cégvilágnak a válságra adott reakciói általában jóval összetettebbek annál, mint hogy a csökkenő megrendelések csődhullámhoz vezetnek. Ez jól megfigyelhető volt már a 2008–09-i válság idején is, ahogy a fizetésképtelenségi eljárások sokasodása mellett rengeteg új kényszervállalkozás jött létre – hosszú távon is magas cégfluktuációval. A koronavírus okozta tavalyi gazdasági visszaesés azonban rendkívül egyedinek bizonyult abban a tekintetben is, hogy a válság egyes gazdasági ágazatokat eltérő mértékben sújtott. Mindemellett a távolságtartási, a korlátozó vagy éppen támogató intézkedések a közigazgatás számos folyamatát is átalakították, vagy befagyasztották.
A cégalapítások száma lassú növekedésben volt a múlt években; a tavasszal azonban a koronavírus első hulláma okozta bizonytalanság egy időre minimálisra korlátozta az új cégek számát. Tavaly áprilisban csupán 1443 új vállalkozást jegyztek be, amire 30 éve, 1990 áprilisa óta nem volt példa. Éves összesítésben viszont megfordult a cégalapítások száma: decemberében már 3000-nél több volt, ami viszont hat év óta ne fordult elő. Végül is tavaly összesen 28 665 cégbejegyzés történt, csakhogy ez jórészt a kényszervállalkozás.
A tegnap véget ért esztendő elején a cégtörlések száma rendkívül magas volt, ám a koronavírus hatására a moratóriumok, illetve a kormányzati enyhítő intézkedéseknek köszönhetően az év végére meglehetősen csökkent. Novemberben és decemberben is kb. 1500 volt, az évtized rekordja lett. A tavalyi cégtörlési adat mindenekelőtt a májusi korlátozás eredménye. Összességében 29 978 cégtörlést jelentettek, hetedével kevesebbet, mint esztendővel előtte.
A megszüntetésre irányuló eljárásokon belül a már említett kényszertörlési érték zárt rekordalacsonyan, gyakorlatilag a kényszertörlés intézményének bevezetés óta nem volt ilyen alacsony, mint 2020-ban. A gazdaság állapotát valamivel jobban tükrözi a végelszámolások száma. Tavaly 12 ezer végelszámolási eljárás történt, a legtöbb az utóbbi 7 évben: a gazdasági körülmények hatására rekord számú vállalkozó döntött önszántából a vállalkozása szabályszerű megszüntetése mellett. A moratóriumoknak és a hitelezői türelemnek köszönhetően viszont az újonnan kezdődő felszámolások száma 20 éves mélypontra esett: tavaly mintegy 4300 felszámolási eljárás volt, ami a múlt két évtizededben különösen kevésnek számít.
A viszonylagosan kiegyenlítődött cégalapításoknak és a cégtörléseknek köszönhetően tavaly lényegében stagnált a hazai cégbázis: jelenleg kereken 515 ezer a működő vállalkozás. A moratóriumok megszűntével és a kényszertörlések várható újrakezdődésével nagy cégtörlési hullám valószínűsíthető. Ha a múlt évek cégalapítási irányzata is folytatódik, akkor viszont a hazai cégszám 2021-ben iskiegyenlített maradhat.
A gazdaság különböző ágazatait vizsgálvánkiderül: a vendéglátásban 1550 cégbejegyzés történt, mintegy százzal kevesebb, mint az előző években; a cégtörlések száma viszont 1420 volt. Ám miután ezt az ágazatot érintette a legsúlyosabban a 2020-i válság, így ezek az értékek még pozitívnak is tekinthetők a körülményekhez képest. A vendéglátás kétségtelenül kritikus helyzetben van, de koránsem általában. Egyes területeken az éttermek – például az agglomerációkban megnőtt fogyasztásnak vagy az online ételrendelések növekedésének köszönhetően megvetették a lábukat; ennek ellenére sok hagyományos étterem, szálloda súlyos gondokkal küszködik.
Az informaitkai és távközlési ágazat eddig viszonylag jól megúszta a koronavírust. A cégalapítások száma is növekszik: tavaly 1664 történt. Összességében viszont ebben az ágazatban sem zárta mindenki sikeresen az évet. Kimagasló volt a végelszámolások száma, miután itt is sokan döntöttek az üzlet bezárása mellett. Végül is több volt a megszűnő, mint a frissen nyitó vállalkozás.
Az építőiparban 5700 céget alapítottak és 3200-at töröltek tavaly. Az ágazatot eleve késve érintette a koronavírus-járvány hosszú idejű építőipari beruházásoknak köszönhetően, továbbá a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések is jó hatással voltak. Ezzel együtt a szektor helyzete távolról sem problémamentes: a beszállítói láncok gondjai és a függés az EU-s költségvetéstől miatt sok a bizonytalanság. Az építőipar nagyban függ attól, sikerül-e elegendő nagy beruházásokat „elcsípnie”, hogy munkát, megbízatást szerezzen a kieső önkormányzatiak helyett, továbbá megrendelésekké változnak-e a kormányzati intézkedések.
A dinamikusan fejlődő ágazatok között foglalkozni kell még az energiagazdálkodással is (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás). A múlt években (tehát tavaly is) arányaiban ebben az ágazatban jegyezték be a legtöbb céget. Jelenleg 2600 vállalkozás működik, tizede tavaly alakult, és csak 80-at töröltek.
A koronavírus-járvány hosszú távú gazdasági hatásait egyelőre nehéz felmérni, az viszont már most biztosra vehető, hogy 2021-ben a cégalapítások és -törlések növekedni fognak, miközben a meglévő szereplők közötti verseny is átalakulhat, miáltal az idén sok új kihívással kell megküzdeniük a vállalkozásoknak.
Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) szerint tavaly Zala, Tolna és Vas megyében érte el a legjobb értékeket; a legmagasabb fluktuáció Budapesten, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.