Kohéziós százmilliárdok híján a közberuházások fele sem valósulhatott volna meg

A Bizottság ma közzétette a hetedik kohéziós jelentést. A dokumentum tájékoztat az uniós régiókról, levonja a válság idején nyújtott kohéziós támogatásokkal kapcsolatos tanulságokat, és felvázolja a kohéziós politika 2020 utáni időszakra vonatkozó jövőképét.

A jelentés megállapítja: az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, a tagállamok között és a tagállamokon belül azonban továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Az EU-ban a közberuházások még mindig nem érik el a válság előtti szintet, a tagállamok pedig a jelenleginél is több támogatást kérnek ahhoz, hogy megbirkózzanak a digitális forradalom, a globalizáció, a demográfiai változások, a társadalmi kohézió, a gazdasági konvergencia és az éghajlatváltozás kapcsán adódó kihívásokkal.

A jelentés nem előlegezi meg a Bizottság végleges javaslatát, ugyanakkor újabb szempontokat kínál a 2020 utáni kohéziós politika kialakítását szolgáló munkához. Olyan, uniós szintű kohéziós politika kidolgozását szorgalmazza, amely három fő célt szolgál: a globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázását, a „senkit sem szabad hátrahagyni” elv érvényre juttatását és a strukturális reformok támogatását.

# A globalizáció kiaknázása: A régióknak korszerűsíteniük kell gazdaságukat és értéket kell teremteniük. További beruházásokra van szükség az innováció, a digitalizálás és a dekarbonizáció területén.

A magyarországi régiók a regionális innovációs eredménytábla tanúsága szerint a mérsékelten innovatív térségek közé tartoznak az unión belül.

# Senkit sem szabad hátrahagyni: Egyes régiókban óriási gond a tömeges elvándorlás, sok város számára viszont épp az újonnan érkezők – köztük a migránsok – odaáramlása a kihívás. Bár az uniós foglalkoztatási arány ismét magas szintre emelkedett, a munkanélküliségi ráta – különösen a fiatalok körében – még mindig meghaladja a válság előtti szintet.

Magyarországon a munkanélküliek aránya Nyugat-Dunántúlon (2,7%), Közép-Dunántúlon (3%) és Közép-Magyarországon (3,8%) a legalacsonyabb, és az Észak-Alföldön a legmagasabb (9,3%).

# A strukturális reformok támogatása: A közigazgatás fejlesztése elengedhetetlenül fontos, ha ösztönözni akarjuk a versenyképességet és a növekedést, és ha maximalizálni kívánjuk a beruházások hatását. A kormányzás minőségére vonatkozó európai index, mely azt mutatja, milyennek ítélik a lakosok a térségükben a közintézmények és a szabályozás színvonalát,

Magyarország valamennyi régiója esetében az uniós átlag alatt mozog.

A kohéziós politika a múlt két évtizedben valamennyi uniós régióban kézzelfogható eredményeket hozott, és tetemes beruházási forrás volt. Különösen igaz ez

Magyarország esetében, ahol a kohéziós politika keretében rendelkezésre bocsátott források becslések szerint a közberuházások mintegy 55%-ára rúgtak 2015–17-ben.

A teljes közlemény itt olvasható.

· Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról (interaktív térképekkel)

· Kérdések és válaszok a jelentés kapcsán

· Tájékoztató: kohézió az EU-ban

· Tájékoztató: a kohéziós politika eredményei