|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) üdvözli, hogy a kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. A jogvédő szervezet azonban figyelmeztet: a kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem végrehajtásuk hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – a TASZ mindent el fog követni, hogy ezt számon kérje az illetékes szerveken. A TASZ civil sikerként értékeli, hogy miután két és fél éve – szakmai szervekkel, szakértőkkel közösen – küzd azért, hogy a kormány foglalkozzék a kórházi fertőzések problémájával és érdemben tegyen is ellenük, úgy tűnik föl, az végre valóban komolyan veszi a problémát. Erre utal, hogy múlt pénteken (lehetetlenül rövid, hétfőig tartó véleményezési határidővel ugyan, de) megjelent az EMMI honlapján a miniszter által beharangozott rendelet tervezete, ami a kórházi fertőzésekkel foglalkozik. Ezzel párhuzamosan plakátkampány is indult, ami a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. A TASZ szerint a tervezetben a kormány számos előremutató rendelkezést rögzített. Kezdve az olyan gyakorlati intézkedésekkel – amelyeket szakmai szervezetek már régóta hangoztatnak –, hogy lehetővé kell tenni a kézfertőtlenítést, egészen addig, hogy a rendelet némileg átrendezi a jogszabályok megtartását ellenőrző és adott esetben szankcionáló hatóságok hatásköreit. Noha ezek hasznos intézkedéseknek látszanak, a probléma gyökere a TASZ szerint nem ez. A kézmosás nem azért nem volt eddig lehetséges az egészségügyi intézményekben, mert nem írta elő jogszabály, hanem mert nincs szappan, kézfertőtlenítő. Hasonlóképp: a hatóságoknak már most is számtalan módjuk lenne arra, hogy fellépjenek a mulasztó szervekkel és intézményekkel szemben, a hatáskörük kibővítése önmagában nem orvosolja az eddigi tétlenkedésüket. Az egészségügy működésének feltételeit már most is részletes szabályok rögzítik, de azt, hogy ezeket a szabályokat megtartják-e az intézmények, a TASZ minden értesülése szerint csak felszínesen ellenőrzik az állami hatóságok. Arra pedig épp a TASZ adatigénylése derített fényt, hogy most érdemi következmény nem követi a szabálytalanságokat. A jogvédő szervezet hangsúlyozza, hogy a cél nem az intézmények és az egészségügyi dolgozók szankcionálása, hanem az, hogy az egészségügyi intézmények képesek legyenek betartani a szabályokat, amihez szintén az államnak kellene megadnia a megfelelő anyagi és szakmai támogatást. Ezt követően viszont szigorúan számon kellene kérni az előírások megtartását. A rendelettervezetből ugyanakkor nem derül ki az, hogy az állam többletforrásokat rendelne a bevezetendő többletkötelezettségekhez, mint ahogy az sem, hogy hogyan biztosítható az új előírások teljesítéséhez szükséges megnövekedett emberi erőforrás. „A TASZ-hoz érkező jogsegélykérések gyakran kitérnek a lehetetlen kórházi állapotokra, hogy nem működik a wc, hogy nem lehet kezet mosni, mert nincs szappan, kézfertőtlenítő, kéztörlő – mondta Asbóth Márton, a TASZ magánszféra-projektjének vezetője. – Egy ilyen tájékoztató kampány, mint a mostani, ami a kézfertőtlenítés fontosságára hív fel, csak akkor vehető komolyan, ha a kormány ténylegesen meg is teremti a lehetőséget a kézmosásra – nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók számára is. Ugyanez igaz a rendelettervezetre: azt várjuk, hogy végre valódi intézkedéseket tegyen a kormány a kórházi fertőzések ellen, a szabályok betartását pedig kényszerítse ki. A sort kezdhetné az őszinte beszéddel, a nyilvánosság tájékoztatásával, azzal, hogy legalább az általunk jogerősen kiperelt adatokat nyilvánosságra hozza végre. Hiányoljuk a rendelettervezetből a közvélemény tájékoztatását, a kórházi fertőzésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát előíró rendelkezéseket. A kormánynak nemcsak szakmai okok miatt kellene haladéktalanul lépnie, hanem azért is, hogy mindannyian nagyobb biztonságban érezhessük magunkat, amikor kórházba kerülünk” – tette hozzá Asbóth Márton. |