Kötelezettségszegés újfent: Budapest új menekültügyi eljárása sérti az uniós jogot

A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat.

Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
 

  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy az uniós joggal összhangban tegye lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést

    Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós menekültügyi jogszabályok helytelen alkalmazása miatt. A Bizottság úgy véli, hogy a koronavírus-járványra tett magyarországi válaszlépések keretében bevezetett új menekültügyi eljárások sértik az uniós jogot, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv rendelkezéseit. Az új eljárások szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először az Európai Unió területén kívül található valamely magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, majd egy különleges beutazási engedélyt kell kapniuk e célra.
  • A Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv – az EU Alapjogi Chartája fényében értelmezett – rendelkezéseivel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelemért folyamodjanak. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság felszólító levelére. Ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.
     
  • Kiberbiztonság: Magyarország tegyen eleget az alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőkkel kapcsolatos kötelezettségeinek

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, valamint Belgiumnak és Romániának is, mivel e három tagállam nem tájékoztatta a Bizottságot az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosításával kapcsolatos információkról. A Bizottságnak a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvben foglaltaknak megfelelően azért van szüksége ezekre az információkra, hogy értékelni tudja a különböző tagállamok által az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosítása során alkalmazott megközelítések következetességét. Az információk benyújtásának határideje 2018. november 9. volt. Magyarországnak be kell jelentenie a közlekedési ágazat számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó azon szereplőket, amelyek még mindig hiányoznak. Az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.
     
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy teljes mértékben ültesse át az elektronikus számlázásra vonatkozó új szabályokat

    Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazására vonatkozó uniós szabályok nemzeti jogba való átültetésével kapcsolatban. Az e-számlázás célja, hogy biztosítsa a vállalatok elektronikus számláinak és kifizetéseinek időben történő és automatikus feldolgozását, és megkönnyítse a vállalatok számára, hogy szerződéseiket bármely tagállamban kezeljék. A tagállamoknak 2019. április 18-ig kellett közölniük az elektronikus számlázásról szóló irányelvet átültető nemzeti intézkedéseiket. A kötelezettségszegési eljárás célja, hogy az átültetett nemzeti intézkedések az elektronikus számlázásról szóló irányelv teljes hatályát lefedjék. Magyarországnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.