A külföldi támogatást élvező civil szervezetek központi ellenőrzését célzó jogszabályt kifogásolva az Európai Bizottság 30 napos határidőt szabott a magyar kormánynak arra, hogy kifogásai alapján intézkedjék, különben kötelezettségszegési eljárás miatt az Európai Bírósághoz fordul – tudósított a Reuters alapján a többi között az US News and World Report, a Times of India, az AP hírügynökség alapján pedig a The Washington Post.
Hasonló procedúra kezdődött el az új oktatási törvény esetében is, és a brüsszeli tudósítás hangsúlyozza, hogy mindezek a Soros és alapítványai, valamint a filantróp magyarországi tevékenysége ellen irányuló orbáni kezdeményezések. A bizottság véleménye szerint a nyáron elfogadott törvény a sérti az egyesülés szabadságát, a személyiségi jogokat épp úgy, mint a tőke szabad áramlásának jogát. A cikk emlékeztet, hogy amikor Soros dicsérte a CEU kapcsán is kitört tüntetések alkalmával a magyarok kitartását és ellenállását, hogy szembe mernek szállni a korrupcióval s az Orbán teremtette maffiaállammal, akkor Orbán ezt Soros által hirdetett hadüzenetnek tekintette, és ő is azzal vádolta meg a magyar származású milliárdost, hogy maffiarendszert működtet az egész világon.
Szintén a Reuters foglalkozott Angela Merkel gyenge szereplése kapcsán azzal, hogy az euro-szkeptikus keleti blokk véleményére nem ártana odafigyelnie a kancellárnak, hisz’ a párt 1949 óta legrosszabb szereplése ezek mellőzése miatt következett be. A cikk a varsói, prágai, budapesti és pozsonyi tudósítók beszámolójára építve megállapítja: Merkelnek új szövetségeseket kell keresnie a kormányalakításhoz, és ez egyben azzal is jár, hogy változtatnia kell például a menekültügyben kialakított politikáján – igazodva a vele szembenállókhoz és enyhíteni a lengyelekre, magyarokra és szlovákokra gyakorolt nyomást – véli a lengyel külügyminiszter.
Stuttgartban német törvényhozókkal találkozva Szijjártó Péter már a múlt héten utalt arra, az unió külső határainak védelme és megerősítése fontos feladat. Magyar politológus véleményét idézve a cikk feltételezi, hogy Orbánnak nem célja az uniós reformok további megakasztása, és igyekszik elkerülni minden olyan helyzetet, amelyben feketén-fehéren igennel vagy nemmel kellene válaszolnia. Hiszen Merkelhez hasonlóan ő is az újraválasztásáért küzd. Az érintett országok véleményével szemben azonban elemzők szerint a körvonalazódó Merkel–Macron-páros úgy akar az unión belüli megosztottságon felülkerekedni, hogy a szlovákokkal és a csehekkel szorosabb szövetségre lépve megbontja a Visegrádi Négyek egységét. Így számon tudja kérni Magyarországtól és Lengyelországtól az uniós alapelvek megtartását, tehát a nyomás nemhogy mérséklődnék, hanem inkább nőne, sőt, épp a német belpolitikai koalíciós kényszer miatt több menekültet kell majd befogadniuk az ezt eddig ellenző országoknak.
Mintegy erre a témára rezonálva a Deutsche Welle menekültügy kapcsán Kovács Zoltán kormányszóvivőt interjúvolta meg. Aki megerősíti, Magyarország nem adja fel a szuverenitásáért folytatott harcot, és Brüsszel és bürokratái tanulhatnának a Brexitből, mivelhogy a Brüsszel és London viszonya nem az ok, hanem a probléma következménye volt.
„Nem kinyilatkozni, hanem tanulni jöttem Erdélybe az RMDSZ következetes, kompromisszumokra fogékony politikájától például ” – mondta Karácsony Gergely, a magyarországi Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje Kolozsvárott – olvasható az Új Magyar Szó online kiadásában. Karácsony rossz megoldásnak találja, hogy a lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarok magyarországi listákra szavazhatnak, ezért ő speciális, önálló választókerület létrehozását javasolta, ahol nem pártok, hanem személyek indulhatnak a megmérettetésen, és kapnak egy vagy több mandátumot. A cél, hogy ne Magyarországról diktált lehetőségek közül lehessen választani, hanem saját, kiválasztott személy közül.
Erős nemzet párbeszédet folytat, nem pedig szájba veri a magyarokat – idézi az erdélyi Krónika Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét a törvényhozásban elbukott módosítója okán. Tartalom nélküli hamis állítás az, hogy Románia modellértékű ország lenne a kisebbségek helyzetének rendezése területén – állapította meg Kelemen. A bukaresti képviselőház érdemi vita nélkül elvetette a magyar frakció törvényjavaslatát, amely bővítené a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. Ehelyett 20 százalékról 10-re szeretnék a honatyák csökkenteni, de Kelemen a 15-ös kompromisszumba se menne bele.