Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen – miért nem szedik már össze magukat Orbánék?

A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások szolgálatában maradéktalanul alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha így nem sikerül, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság ma a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:

  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy hajtsa végre az uniós bíróság ítéletét a nemzetközi védelem megadására és a kiutasításra vonatkozó eljárásokban
  • A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem teljesítette az Európai Unió Bíróságának 2020. december 17-i ítéletében foglaltakat. A bíróság kimondta: a nemzetközi védelem biztosításának, illetve az EU területén tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének tekintetében Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő eljárási kötelezettségeit. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv vonatkozó rendelkezései tekintetében. A Bizottság ezért nyomatékosan felszólítja Magyarországot, hogy hozzon meg és hajtson végre minden, a helyzet orvoslásához szükséges intézkedést. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Ha Magyarország nem oszlatja el ezeket az aggályokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy ismét az EU Bírósága elé terjeszti az ügyet, ezúttal pénzügyi szankciók meghozatalát javasolva.
     
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy teljes körűen hajtsa végre a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel az nem ültette át maradéktalanul a nemzeti jogba a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amely az egész EU-ban közös eljárási garanciákat határoz meg a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása tekintetében. A ma kiadott, indokolással ellátott véleményt megelőzően a Bizottság 2015 szeptemberében küldött felszólító levelet Magyarországnak a személyes meghallgatásra, az orvosi szűrővizsgálatokra, valamint a kísérő nélküli gyermekek és tizenévesek számára nyújtandó garanciákra vonatkozó rendelkezések ügyében. Az új felszólító levél olyan további, a menedékjog iránti kérelmek vizsgálatát érintő rendelkezésekre tér ki, amelyeket későbbi határidővel kellett átültetni. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az irányelv teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről.
     
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy módosítsa az oktatásban és szakképzésben alkalmazott hátrányos megkülönböztetést szankcionáló jogszabályait

    A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért a magyar jogszabályok nem felelnek meg teljes körűen a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós szabályoknak. A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek. Ezek az irányelvek előírják, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen, ezenfelül pedig olyan záradékot tartalmaznak, mely tiltja a védelem szintjének csökkentését, ami azt jelenti, hogy az irányelvek végrehajtása során nem csökkenhet a megkülönböztetést elszenvedők védelmének szintje. 2020 júliusában Magyarország módosította a magyar szankciórendszert, arra kötelezve a bíróságokat, hogy az oktatás és szakképzés terén elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért megítélendő sérelemdíjat oktatási-képzési szolgáltatásként állapítsák meg, ne pedig egyösszegű pénzbeli kártérítés formájában. A Bizottság álláspontja szerint az új szankciórendszer nem felel meg az irányelvekben meghatározott követelményeknek. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére a hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.
     
  • A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az uniós elektronikus hírközlési szabályok megszegése miatt

    A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, miután a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét. A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására és visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben lefektetett uniós távközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó eleme az arányosság elve és a meg nem különböztetés elve. A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, és két hónapot ad számára, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
     
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy fejezze be az ötödik pénzmosási irányelv átültetését

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az 5. pénzmosási irányelv nemzeti jogba történő hiányos átültetése miatt. Magyarország nem ültetett át bizonyos uniós szabályokat, például a nem névre szóló számlákra, a hatékony szankciókra, a tényleges tulajdonosok kilétére vonatkozó információkhoz való hozzáférésre, valamint az illetékes hatóságok közötti információcserét szabályozó feltételekre vonatkozóan. A tagállamoknak 2020. január 10-ig át kellett ültetniük a nemzeti jogukba az ötödik pénzmosási irányelv szabályait. Ha Magyarország két hónapon belül nem hangolja össze nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az EU Bírósága elé terjeszti.
     
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget az uniós energiahatékonysági szabályoknak

    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyar- és Görögországnak, amelyben felszólítja a két tagállamot az uniós energiahatékonysági szabályok helyes végrehajtására. Az energiahatékonysági irányelv, mely létrehozza az energiahatékonyság Unión belüli előmozdítását célzó intézkedések közös keretrendszerét, arra irányul, hogy az unió teljesíteni tudja az energiahatékonyság javítására irányuló uniós célt, és a jövőben további előrehaladást érjen el az energiahatékonyságban. A Bizottság hiányosságokat tárt fel elsősorban a közintézmények épületei, a végfelhasználási energiamegtakarítás kiszámítása, a fűtési és hűtési rendszerek, valamint az érdekellentétek tekintetében. Magyar- és Görögországnak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti.
     
  • A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályozás kapcsán

    A Bizottság felszólító levelet küld – további négy tagállam mellett – Magyarországnak az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. A 2004. január 1-je óta működő európai elfogatóparancs egyszerűsített eljárásokról rendelkezik a tagállamok közötti átadás tekintetében: ha valamelyik tagállam bírája elfogatóparancsot bocsát ki egy súlyos bűncselekményt elkövető gyanúsított letartóztatására és fogva tartására, az elfogatóparancs az EU egész területén érvényes. Az európai elfogatóparancs megfelelő működésének biztosításához elengedhetetlen, hogy mindegyik tagállam teljes körűen és megfelelően átültesse nemzeti jogába a kerethatározat valamennyi rendelkezését. A Bizottság számos megfelelőségi problémát állapított meg az érintett tagállamok esetében. Ezek egyes cikkek nem megfelelő vagy hiányos átültetését jelentik, különös tekintettel a végrehajtás megtagadásának eseteire. Az öt érintett tagállamnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy egyértelművé tegye, milyen intézkedéseket kíván hozni az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat helyes és teljes körű végrehajtása érdekében.
  • A fenti, valamint a más tagállamokra vonatkozó bizottsági döntésekről szóló részletes közlemény itt olvasható.

    A Bizottság a szennyvízkezelés ügyében keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán

    Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy az uniós bíróság elé idézi Magyarországot, amiért az nem teljesíti a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti kötelezettségeit. Az irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a városi agglomerációk megfelelően gyűjtsék össze és kezeljék a településen keletkező szennyvizet, és ezáltal kiküszöböljék vagy csökkentsék azok nemkívánatos hatásait. Az uniós előírások teljes körű végrehajtása igen fontos az emberi egészség és a természeti környezet hatékony védelme szempontjából. Magyarország 22 agglomerációja továbbra sem felel meg az irányelv előírásainak, mivel nem biztosít minden lakos számára települési szennyvíz gyűjtésére szolgáló rendszert vagy olyan alternatív megoldást, mely azonos mértékben kíméli a környezetet. Megfelelő gyűjtés hiányában a szennyvizet nem lehet az uniós jog által megkövetelt módon kezelni. Emellett Magyarország öt másik agglomeráció esetében sem szavatol szigorúbb követelményeket kielégítő tisztítást. Jóllehet a magyar hatóságok szorosan együttműködnek a Bizottsággal, a fent említett agglomerációkban alacsony azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek rácsatlakoztak már megépített gyűjtőrendszerekre, ugyanakkor pedig magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek egyedi rendszereket vagy más megfelelő rendszereket alkalmaznak. A Bizottság megítélése szerint ezért a hatóságok nem bizonyították hitelt érdemlően, hogy a kérdéses agglomerációk megfelelnek az irányelv előírásainak.
    Az erről szóló közlemény itt olvasható.