Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen

A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.

Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma két indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyekben felkéri az országot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat.

Az Európai Bizottság egyrészt felszólítja Magyarországot, hogy maradéktalanul tegyen eleget a harmadik energiaügyi csomag követelményeinek…
 
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot a villamosenergia-irányelv (2009/72/EK irányelv) és a gázirányelv (2009/73/EK irányelv) megfelelő végrehajtására és alkalmazására. Az irányelvek a harmadik energiaügyi csomag részét képezik és tartalmazzák az energiapiacok megfelelő működését biztosító kulcsfontosságú jogi rendelkezéseket, ezen belül az átviteli hálózatok üzemeltetőinek az energiatermelőktől és a szolgáltatóktól való szétválasztására, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének és jogköreinek megerősítésére, valamint a fogyasztók számára előnyökkel járó intézkedésekre vonatkozó szabályozásokat. Ez ügyben a Bizottság már 2016 decemberében indokolással ellátott véleményt bocsátott ki Magyarországnak. Az abban megfogalmazott aggodalmakon túl a Bizottság most megállapította, hogy Magyarország a közelmúltban olyan módosításokat fogadott el az energiaügyi jogszabályokban, amelyek veszélyeztetik a piaci szereplők azon jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérjék.
 
…másrészt a Bizottság felszólítást küld Magyarországnak, hogy maradéktalanul ültesse át a szülési szabadságról szóló irányelvet
 
Az Európai Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy helyesen és maradéktalanul hajtsa végre a foglalkoztatás és munkavégzés területén a férfiak és nők között alkalmazandó egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jogszabályt (2006/54/EK irányelv), valamint a szülési szabadságról szóló irányelvet (92/85/EGK tanácsi irányelv). Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv értelmében az uniós országok csak szigorú feltételek mellett engedélyezhetnek a nemek alapján való eltérő bánásmódot. A magyar jog azonban az irányelv által engedélyezettnél jóval tágabb mértékű eltérést állapít meg a nemen alapuló megkülönböztetés tilalmától. A szülési szabadságról szóló irányelv leszögezi, hogy a munkaadók kötelesek úgy módosítani a várandós vagy szoptató munkavállalók munkafeltételeit, hogy azok ne veszélyeztethessék egészségüket vagy biztonságukat. A magyar jog azonban nem rendelkezik e kötelezettségről egyértelműen és általános érvénnyel. A Bizottság a kérdésekkel kapcsolatban már 2016 szeptemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, de a magyar hatóságok által adott válasz egyelőre nem oldotta meg sikeresen a két problémát.
 
Magyarországnak mindkét ügyben két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedésekről; ezt követően a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. (A teljes közlemény itt olvasható.)