Közeledik Trócsányi megszorongatásának napja

Nem kis vegzálásnak lesznek kitéve az EU-s bizottsági elnök által javasolt magyar és román uniós biztosok – értesült a Politico, amely szerint Trócsányi László, akit bővítési biztosnak jelöltek, ugyancsak kínos kérdéseket fog kapni az uniós meghallgatáson.

A ma kezdődő meghallgatások másik nagy elszenvedője a román Rovana Plumb lesz. Tőle például azt szeretnék megtudni, miért nem tüntette fel egymillió eurós hitelét a vagyonnyilatkozatában, mit lakásvásárlásra fordított.

Trócsányitól elsősorban jogi tanácsadó cégére fognak rákérdezni, azaz igyekeznek alaposan átvilágítani, mert a magyar jogállami normák lebontásából alaposan kivette részét Trócsányi egykori vállalkozása is.

Magyarország nem akadályozza Ukrajna NATO-csatlakozásának előkészületeit azzal, hogy blokkolja a magas rangú NATO–Ukrajna vegyes bizottsági üléseket – ezt Íjgyártó István, kijevi magyar nagykövet mondta egy kerekasztal beszélgetésen, amiről az Ukrinform tudósított.

Hangsúlyozta, hogy ez a téves nézet terjedt el az ukrán és egyes magyarországi sajtótermékekben, holott tisztán kellene látni. Magyarország csak a vegyes bizottság üléseit akadályozza, de nem Ukrajna NATO-tagságának a lehetőségét. A kerekasztal megszervezésének szándéka azonban egészen más lehetett, mert a címe így hangzott: Magyarország és Ukrajna: egymás megértésének az útján. A NATO–Ukrajna Bizottságot egyébként még 1997-ben hozták létre, s nem sűrűn, évente általában kétszer ül össze, ha arra lehetőség adódik.

A BBC Four csatornán tegnap este sugározták azt a dokumentumfilmet, amelyből megtudható, miként lett jó barát „a Mozi Mogulja” és Winston Churchill. Továbbá azt is, miként sikerült rábírni az amerikaiakat arra, hogy csatlakozzanak a nácik elleni közös harchoz – írja a The Jewish Chronicle. Ez a mozi-mogul pedig ki más lehetne, mint a legendás Alexander Korda, akire először csak azért figyelt fel a brit kormányfő, mert nagy filmrajongó volt. Életrajzírója szerint egyetlen miniszterelnök sem tartotta olyan nagyra a filmművészetet, mint ő, aki politikai üzenetek átadásának a lehetőségét is látta benne. Kordát a titkosszolgálat küldte el Hollywoodba – úgymond kikémlelni azt, Amerikát miként lehetne belerángatni a háborúba.

A Pusztatúrpásztón született Korda maga is megtapasztalta, zsidó lévén, milyen üldöztetésnek van kitéve ez a kisebbség, és ezért sem volt nehéz a küldetésre rábeszélni őt. Először is Churchill mellett filmes tanácsadó és film-forgatókönyvíró is lett. A Lady Hamilton (That Hamilton Woman) című, 1941-ben készült film ennek a baráti kapcsolatnak köszönhetően született meg, amit kivittek Amerikába is azért, hogy ráébresszék az amerikaiakat a szövetséges hatalmakkal való együttműködésre a nácik ellen. A film üzenete az volt, nincs más választás, mint Hitlert legyőzni.

A Bloomberg amerikai hírügynökség Sarudról közöl helyszíni beszámolót, ahová Indiából hívtak meg munkásokat a munkaerőhiány miatt a helyi tejfeldolgozó üzembe dolgozni. Egyikük elmesélte, a helybéliek gyűlölték, tojásokkal is dobálták, terroristának kiáltották ki, sőt még azt is állították róla, hogy megmérgezi majd a tejet, hogy így álljon bosszút a magyarokon. Mára megszűnt az ellenséges hangulatel, miután a helybéliek rájöttek: törvénytisztelő és dolgozni jött Magyarországra. Orbán Viktor legszívesebben rejtegetné őket, már csak azért is, mert behívásuk összeegyeztethetetlen a kormányfő migrációs politikájával. Ezzel együtt tavaly 46 500 munkavállalási engedélyt osztottak ki külföldieknek. Miután kifogytak az ukrán és belorusz munkások, a kormány kénytelen volt Vietnamból, Indiából, Mongóliából importálni munkaerőt.

Mindezek hátterében persze Orbán szigorú migrációs politikája áll, illetve az, hogy egyre több fiatal menekül el az országból és próbál szerencsét Nyugaton. A rácalmási Hankook Tire Magyarország Kft. szintén munkaerőhiánnyal küszködik, például azért késlelteti az újabb üzem létesítését, s így is a 3000 munkásából 200 ukrán vagy mongol.

A cikk körbejárja a térséget, s a Visegrádi Négyek államfői, kormányfői is hasonló mentalitással inkább hagyják az idegengyűlöletből táplált migrációs politika érvényre juttatását, mint befogadni idegeneket. A helyiek azonban kezdenek ráébredni a valóságra, mert bár azt hallják-olvassák a médiában, hogy a migránsok megerőszakolják a nőket, asszonyokat, de ők nem tapasztalják ezt a maguk környezetében. Egyúttal – igaz, csak magukban – azt kérdik: mit szólnának ahhoz, ha hasonlóan ítélkeznének a kivándorolt magyarok felett az adott országban?