„Ma azon aggódni, hogy a gépek öntudatra ébrednek és elpusztítják az emberiséget, olyan mintha éppen a Mars túlnépesedéséért aggódnánk” – hangzott el egy középiskolás diákoknak szervezett mesterséges intelligenciáról szóló előadáson. Az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott „AKG Talks” rendezvény vendég-előadója Boldog Viktor, a DXC Technology magyarországi leányvállalatának vezető munkatársa volt.
„Ma a szűk mesterséges intelligencia (narrow AI) korában élünk, aminek algoritmikus alapjai már az 1900-as évek második felében léteztek. A szűk mesterséges intelligenciának mindig egy konkrét feladata van, amit igyekszik megoldani: ilyen volt a Terminátor is, akinek egyetlen küldetéseként Sarah Connort kellett megölnie. Ilyenek a jelenlegi MI (mesterséges intelligencia) -megoldások is: sakk-program, képfelismerés, csalás-előrejelzés, érzelem-detektálás, sőt, még az önvezető autók is ide tartoznak, hiszen egyetlen feladatuk elvinni az utast A-ból B-be”- kezdte előadását a digitalizációban különösen jártas közönsége előtt a szakember.
A mesterséges intelligencia következő lehetséges – és a médiát igencsak foglalkoztató – szakasza az Artificial General Intelligence, ami már az emberekkel azonos, komplex szinten képes gondolkodni, az utána következő super intelligence pedig esetenként messze túlszárnyalhat minket, embereket. Izgalmas terület ezen a jövőn elmélkedni – ezt teszi a sci-fi irodalom is – de aggódni ma még felesleges: ez távoli jövő. A technológiában rejlő potenciál azonban hihetetlen: „Gondoljunk bele, hogy egy gép pár másodperc alatt képes elemezni páciensek tíz- vagy százezreinek leletét, összevetve tanuló adatbázisában lévő több millió – idővel akár milliárdos – lelettörténettel. Minden egyes adatmorzsát elemezve tanuló algoritmusa folyamatosan fejlődik és közelíti a százszázalékos diagnosztikai arányt – ennyi lelelettel a legtapasztaltabb orvosok sem találkoznak egész életük során” – mondta előadásában Boldog Viktor, a CSC és a Hewlett Packard Enterprise vállalati szolgáltatások üzletágának egyesüléséből két évvel ezelőtt létrejött DXC Technology magyarországi leányvállalatának a szakértője.
A mostani előadáson kiderült: nagyon sok középiskolást érdekel ez a téma, hiszen okostelefonjaik révén az AI már az ő zsebükben is ott van. Egyúttal szeretnék tudni, meddig juthat el az ő életükben a mesterséges intelligencia. A DXC szakembere szerint például ma még elképzelhetetlen, hogy egy robot diagnosztizáljon, majd mindenféle emberi kontroll nélkül azonnal meg is műtsön. Olyan kulturális változásoknak kell kísérniük az AI térhódítását, amelyekre a ma embere még nincs felkészülve. Robot-asszisztensként viszont kiegészíthetik a hús-vér ember munkáját.
Máris vannak/lesznek az életnek olyan területei, amelyeken rábízhatjuk (majd) magunkat a robotokra. Korántsem fantazmagória: az automatika által idejében jelzett hibát önvezető autónkon – például éjjel – megszüntethetik önjáró robotok, miután autónk elvezette magát a szervizbe és reggelre vissza is jön garázsunkba.
A DXC szakembere szerint a jövő ma még elképzelhetetlen szinten tervezhetővé válik: a jövőben komplex közlekedési kapcsolt rendszerek összehangoltan fognak tenni azért, hogy másodpercre pontosan érkezhessünk meg célunkba. Ha mégsem működnék tökéletesen? Nem is olyan távoli jövőben, olyan biztosítások állhatnak rendelkezésünkre, amelyekhez nem kell órákon át papírokat kitölteni és benyújtani akár postai úton, hanem a rendszerek egymás adataihoz való hozzáférése miatt, a repülőgép késése okán járó kártérítés már az eset bekövetkezte után pár másodperccel, automatikusan, emberi beavatkozás nélkül a számlánkon lehet majd.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulóit az érdekelte, hogy miért éppen ők lettek az a nemzedék, melynek életébe elérkezett a digitalizációnak ez a forradalma. A szakember szerint ennek az az oka, hogy mostanra áll annyi digitális adat és tárolási-, számítási kapacitás rendelkezésre, hogy azt a mesterségesintelligencia-algoritmusok használni tudják. Ma már olyan jelentéktelennek tetsző apróságból, mint ahogy az egeret mozgatjuk, akár betegségeket lehet előre jelezni vagy diagnosztizálni.
A mesterséges intelligencia felhasználási területe szinte végtelen: az egyik legérdekesebb potenciál az egészségügyben rejlik, hiszen a betegségek előre jelezhetősége, akár gyógyíthatósága nagymértékben megnőhet majd az MI technológia alkalmazásával.
Jelenleg a mesterséges intelligencia alkalmazásában Kína és az Egyesült Államok jár az élen. A világ legnépesebb országában azért is tud látványosan fejlődni az AI, mert a személyiségi jogokat ott rugalmasabban kezelik, mint például az ilyen kényes adatokra különösen ügyelő Európában. Így aztán a kínaiak életével kapcsolatban szinte mindenről adatokat gyűjtenek, elemeznek és európai szemmel nézve bántóan felhasználva büntető és jutalmazó rendszerben alkalmazzák. Ezáltal olyan speciális tapasztalatokat és tudást halmoznak fel, amelyek szabályozottabb országok a személyiségi jogok védelmét tiszteletben tartva nem fognak.
Általában jellemző, hogy a szabályozás lemaradva követi a digitális technológiák fejlődéséből eredő kérdéseket, ezért az etikai és jogi szabályozás korántsem teljes ezen a területen. A jogalkotókra – és a versenypiaci résztvevőkre is – óriási feladatok várnak és nagyon nagy felelősséggel jár, hogy alakítják a jövőnket.
„A mobiltelefonjaink rengeteg adatot gyűjtenek rólunk – sokkal többet, mint gondolnánk. A technológia fejlődésével egyre több és olcsóbb adatgyűjtő eszköz tükrözi le világunk digitális lenyomatát – mondta Boldog Viktor. – Egyelőre a legnagyobb adathalmozók (a Facebook, a Google és az Amazon, valamint kínai megfelelőik) csak gyűjtik, gyűjtik az adatokat a használókról, és egyre jobban ismernek minket. Ne legyenek illúzióink: a rólunk felhalmozott információk elemzésével egyre jobban férkőznek a fejünkbe. Nem véletlen, hogy ingyenesek ezek az oldalak: a figyelmünkkel és az adatainkkal fizetünk nekik és ez mindennél jobban megéri nekik.” A szakember szerint az algoritmus olyannyira ismerni fog minket, hogy egy nem túl távoli jövőben előbb fogja tudni, hogy mit fogok csinálni, mint én magam.
A diákok az előadás után szerették volna megtudni, miként lehetne tudatosan óvni digitális lábnyomukat, jól kezelni azt, hogy milyen információkat adjanak ki magukról. Érdekes beszélgetés alakult ki a mesterséges intelligencia térhódítása által létrejövő munkahelyekről is. Egy alapkérdésben előadó és hallgatóság különösen egyetértett: nincs olyan iparág, amelyikben ne hozna drasztikus változást a mesterséges intelligencia megjelenése.