A február végén közzétett eredmények szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az előadó-művészeti képzési kategóriában a világ első száz egyeteme között szerepel. A világ talán legismertebb felsőoktatási rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég készíti, amely a napokban a szakterületi rangsorokat tette közzé. (Nyitó képünkön a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; foto: Rudolf Klein)
A 2019-i QS-rangsor összesen negyvennyolc képzési területen listázza a világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is. A közép- és kelet-európai művészeti egyetemek közül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett mindössze két iskola van az első 100-ban: az Észt Zene- és Színiakadémia és a moszkvai Bolsoj Balettintézet. A QS hagyományosan az 50. helytől már csak csoportos sorrendet közöl.
Az idén 10 magyar egyetem iratkozhatott fel e friss szakterületi rangsorokra. Az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb magyar helyezést, a 340. helyen áll.
A QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe:
- az intézmény hírnevét, tekintélyét a tudományos szférában. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak a többi között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos tevékenységek, amelyek egyik fokmérője, hogy a Zeneakadémia kutató munkatársai rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak, pl. az Egyesült Államok-beli Bard College-ban és más rangos intézményeknél. A Liszt Múzeum kutatói vezető szerepet töltenek be a nemzetközi Liszt-emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában. (Az egyetemek oktatói és kutatói minőségét 80 ezer területi szakember megkérdezésével értékelték, az össz-pontszám 40%-a múlott az eredményen.)
- az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát. A Zeneakadémia kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat pl. a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében. A QS-listák készítői 66 millió idézetet néztek át 13 millió tudományos dolgozat nyomán, és 20%-kal súlyozták az összes pontszámban az eredményt.
- az egyetemi kar–hallgató arányt: vagyis fontos szempontként szerepel, hogy hány diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik az órákon. Ez az arány az intézmények besorolásakor az összes pontszám ötöde.
- a munkáltatói véleményeket – azon munkáltatók véleményét az egyetemről, akik az onnan kikerülő végzetteket foglalkoztatják. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei „munkaerő-piacon”, a világ legnagyobb koncerttermeiben is kapnak lehetőséget, nemzetközi jelenlétük elvitathatatlan. Példaképpen említhető, hogy a Bécsi Filharmonikusok csellószólamának mindhárom magyar vezetője a Zeneakadémián tanult. Az összes pontszám tizedét érte ez a jellemző, 40 ezer munkáltató megkérdezése alapján.)
- az intézmény nemzetközi nyitottságát, a külföldi hallgatók, illetve oktatók arányát – ez esetben a Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi hallgatók nagy száma és a nemzetközi együttműködések játszhattak fontos szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20%-ot, ebben Magyarországon csak a Semmelweis Egyetem teljesít jobban.