Május 25-én jelentették be, hogy a kormány létrehozza a rezsi- és honvédelmi alapot, melynek célja, hogy fedezetet képezzenek a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeire. E két alap forrását a kormány néhány „extraprofitra” szert tevő ágazat megadóztatásával teremtené elő.
Habár több részlet már ismertté vált az ágazati különadókról, a hivatalos jogszabályt csak a múlt hétvégén hirdették ki a Magyar Közlönyben. A jó száz évvel ezelőtt alapított független könyvvizsgáló, adó- és tanácsadó cégek 138 országban – ekként hazánkban is – összesen több mint 58 ezer munkatárssal jelen lévő szervezet, a Grant Thornton szakemberei a jogszabály legfontosabb részleteit ismertetik.
Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások
A pénzügyi szervezetek jelenleg is a mérlegfőösszegük alapján fizetik a pénzügyi szervezetek különadóját. A kihirdetett kormányrendelet alapján a hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmények – a már eddig is hatályban lévő adóterheiken felül – 2022-ben 10%, 2023-ban pedig 8% különadó fizetésére kötelezettek. A különadó alapja mindkét esetben az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, melyet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint kell kiszámítani.
Kőolajtermék-előállítók
A kőolajtermék-előállítók a 2022-i és a 2023. adóévre különadó megfizetésére kötelezettek, melynek alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
A különadó mértéke az adóalap 25%-a, amit első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődött, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni.
Megújuló villamos energia termelése
A KÁT- és/vagy a METÁR-rendeletek hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelő, valamint a METÁR- rendelet hatálya alá tartozó, zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő különadó megfizetésére kötelezett, ha a KÁT-rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022.vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg az említett szerződéseket.
A különadó nem vonatkozik a legfeljebb 0,5 MW teljesítőképességű erőművel termelőkre, valamint a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energiára.
A különadó alapja a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a MEKH által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege.
A különadó mértéke 65%, amit a 2022. január 1. és július 1. közötti időszakra 2022. szeptember 20-ig, az ezt követő időszakokra viszont havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Tranzakciós illeték
A tranzakciós illeték továbbra is a befektetési vállalkozásokat és hitelintézeteket terheli ésmértéke továbbra is az illeték alapjának (pénzügyi eszköz ügyfélszámlán jóváírt értéke) 0,3százaléka marad, de maximuma tranzakciónként – az eddigi 6 ezer Ft-tól eltérően –legfeljebb 10 ezer Ft-ra emelkedik.
Az eddigi korábbi szabályoktól eltérően az illetékfizetési kötelezettség a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személyeket is terheli (pl. Revolut), mentesül viszont az illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár, vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
Légitársaságok hozzájárulása
A légi személyszállítási tevékenység után a légitársaságok a Magyarországról induló utasaik után (a tranzitutasokat kivéve) utasonként európai – ide nem értve Fehéroroszországot, Oroszországot és Törökországot – úti cél esetén 3900 Ft, más úti cél esetén 9750 Ft fizetésére kötelezettek.
A légitársaságok hozzájárulási kötelezettsége első alkalommal 2022. júliusra keletkezik és havonta szükséges megállapítani, bevallani és megfizetni.
Cégautóadó
2022. július 1. és 2022. december 31. között a cégautóadó havi mértéke személy-gépkocsinként lényegében a duplájára emelkedik minden teljesítmény és környezetvédelmi kategóriában. az alábbiak szerint.
Gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját, vagy ha az Magyarországon forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) az eddigi egységes 20% helyett, a 10 ezer Ft-ot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20%-os, a 10 ezer Ft-ot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28%-os mértékű befizetési kötelezettség terheli.
Energiaellátók jövedelemadója
A 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a bioetanol-, a keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártó (azaz a feldolgozó-ipari gyártó) is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül, vagyis korrigált adózás előtti eredményük után 31%-os különadó kötelezettségük keletkezik.
A feldolgozó-ipari előállító a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg.
Népegészségügyi termékadó („chipsadó”)
A kormányrendelet 2022. július 1-jétől bővíti, illetve tovább bontja a népegészségügyi termékadó-köteles termékek körét számos új, jellemzően az eddiginél magasabb díjtétel bevezetésével. A teljesség igénye nélkül a következő termékek kapcsán növekszik az adó mértéke:
• üdítőital (literenként) 15 Ft-ról 23 Ft-ra;
• energiaital (literenként) 50 Ft-ról 65 Ft-ra,
taurint is tartalmazó energiaitalok esetében 300 Ft-ról 390 Ft-ra;
• sós snack (kilogrammonként) 300 Ft-ról 390 Ft-ra;
• ízesített sör (literenként) 25 Ft-ról 33 Ft-ra emelkedik
Távközlési pótadó
A már eddig is alkalmazandó távközlési adó mellett az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személyeknek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év 5. hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.
A pótadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel. Az adó mértéke az adóalap
• 1 milliárd Ft alatt 0%,
• 1-50 milliárd Ft között 1%,
• 50-100 milliárd Ft között 3%,
• 100 milliárd Ft felett 7%.
Biztosítási adó
A biztosítótársaságok a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó fizetésére kötelesek, melynek alapja a szolgáltatás nyújtásából származó biztosítási díj összege.
A pótadó konkrét mértéke az adott biztosítási ágazattól, valamint az adóévtől (2022. második féléve, vagy 2023), tovább az adóalaprész sávjaitól függ. Adóelőleget ezen pótadó kapcsán is kell fizetni, melyet a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapul vételével kell megállapítani és 2022. november 30-ig kell bevallani és megfizetni.
Jövedéki adó
A kormányrendelet alapján 2022. július 1-jétől számos jövedéki termék esetében magasabb adótétellel kell számolni. A teljesség igénye nélkül a következő termékek kapcsán növekszik az adó mértéke:
• a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagonkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén
4655 Ft/ezer kg helyett 5375 Ft/ezer kg-ra;
• a villamos energiára 310,50 Ft/megawattóra helyett 358,5 Ft/megawattórára;
• kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 Ft helyett 900 Ft-ra, más sör esetén 1620 Ft helyett 1800 Ft-ra hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom-fokonként;
• cigaretta esetén 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 26 000 Ft helyett 27 800 Ft / ezer db-ra és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka helyett 23,5 százalékára, de legalább 39 300 Ft helyett 40 800 Ft / ezer db-ra.
Kiskereskedelmi pótadó
A már hatályban lévő kiskereskedelmi adó mellett az adónemben érintett adóalanyoknak 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő (utolsó) adóéve kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80%-ával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania és megfizetnie.
A 2023. évtől kezdőden a kiskereskedelmi adó mértéke a következőképpen alakul (az adóalaptól függően):
• 500 millió Ft alatt 0% (ez nem változott),
• 500 millió Ft és 30 milliárd Ft között 0,15% (eddig 0,10%),
• 30–100 milliárd Ft között 1% (eddig 0,40%),
• 100 milliárd Ft felett 4,1% (eddig 2,7%).
Bányajáradék
Emelkedik és számítását tekintve is módosul a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt kőolaj és földgáz esetében. A kőolaj és szénhidrogén földgázra megállapított mezők esetében a bányavállalkozó – műszaki, földtani, vagy vis maior helyzet kivételével – a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni. Ellenkező esetben a bányafelügyelet legalább a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összegével megegyező mértékű bírságot köteles kiszabni.