Benyújtotta a külügyi bizottság nevében a kaliforniai Paul Cook és az ohiói Mercy Kaptur képviselő „A nemzetközi tanszabadság és az külföldön alapított amerikai egyetemek támogatásáról” szóló határozati javaslatát az amerikai kongresszusnak.
Már mindkettejüknek volt korábban keltezett kongresszusi közleménye a CEU bezárásáról és a civil szervezetek ellehetetlenítéséről, amelyben például Kaptur végig az orosz befolyás magyar következményeinek veszélyeire figyelmeztetet, és amelyeken a mostani beadvány is alapul. A határozati javaslat leszögezi, a külföldön létesített amerikai egyetemek a tanszabadság hagyományát ápolják, hozzájárulnak a helyi közösségek eredményeihez, miközben a két ország közti kapcsolatokat is erősítik. Azonban, ha ezeket az egyetemeket diszkriminálják, illetve működésüket veszélyeztetik, akkor az amerikai kormánynak és a külügyminiszternek is kötelessége megvédeni az intézményeket és a kiállni a tanszabadság mellett határozott és hatékony intézkedések meghozatalával.
Magyarországot Lengyelországgal említi egy lapon a Christian Science Monitor amerikai lap, amely a lex-CEU és a lengyel II. világháborús múzeum 5 éve tartó építkezése kapcsán értékeli a helyzetet: a nyitott társadalom megbomlott mindkét országban, ahol erősödik a cenzúra, és semmibe veszi a hatalom a demokratikus intézményeket. A posztkommunista nacionalizmusok nem a régi tabukat döntik le, hanem újakat kreálnak. És ebből a szempontból egyelőre a lengyel veszélyesebbnek néz ki, mint a magyar. A lex CEU sokkal nagyobb nemzetközi visszhangot kapott ugyan, mint a lengyel múzeum ügye, ezzel együtt Orbán Viktor inkább csak cinikus hatalmi játszmát űz, míg a lengyel jobboldal sokkal mélyebbre húzó ideológiai és kulturális háborúba kezdett.
A nemzetközi sajtó továbbra is napirenden tartja az amerikai külügyminisztérium közleményét a civilek működését ellehetetlenítő magyar törvényről. Amerikai tv-s hírportálok épp úgy foglalkoznak vele, mint például a Londonban is kiadott, de brüsszeli székhelyű New Europe hetilap. Kiemelve azt, hogy a törvény az európai és a NATO által is vallott értékek ellen tett újabb lépés, valamint kibővíti azzal, hogy az amerikai külügyminisztérium és az Európai Bizottság véleménye egy és ugyanaz.
A legnagyobb hírverés persze a kecskeméti törvényszéken megkezdett per körül zajlik, ahol 11 embercsempészt vonnak felelősségre a hűtőkamionban fulladt 71 menekült meggyilkolásáért. Közülük négyet emberölés vádjával életfogytiglanra ítélnek, a többiek enyhébb büntetést kapnak, és a kiutasítják őket az országból. Az AP hírügynökség által közzé tett hírben (The Independent) részleteket is leírnak, amelyek szerint Mórahalomról indulva már fél óra elteltével verték a kamion falát a menekültek, hogy fulladoznak, mire a bolgár főnök a sofőrt arra utasította, ne vegye figyelembe, menjen csak tovább nyugodtan. A vádlottak közül kilenc bolgár, egy bolgár–libanoni és egy afgán embercsempész volt. 2015-ben Szerbiából Ausztriába illetve Németországba 1200 embert csempésztek át.
Az új magyar liberális párt kihívta maga ellen Orbán Viktort – címmel közöl írást a The Economist. Az új liberális párt pedig a Momentum. Vezetőjét az európai politikai aréna legfiatalabbjának mutatja be, aki maga is megjegyzi, még Emmanuel Macronnál is fiatalabb. Tudósítanak egy kávézóban rendezett eseményükről, amelyen gyakorlatilag demokratikus forradalmat hirdetnek a mozgalomból párttá lett szerveződés vezetői. Ám nem eszik olyan forrón a kását, Magyarország nincs abban a helyzetben, mint amilyenben Macron volt a választási kampány előtt és alatt. Mivelhogy Magyarországon a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszere megbukott, kormánybarát oligarchák uralják a médiát, és Orbán olyan választási rendszert dolgoztatott ki, ami neki kedvez. Azaz csodaszámba menne, ha egy fiatal párt másfél-két év alatt kormányt tudna buktatni. A cikk bemutatja a Jobbik színeváltozását is, majd arra a következtetésre jut, hogy most, amikor Orbánék népszerűsége 37%-ról 31-re esett, itt az alkalom a momentum megragadására, mert most a kormányfő sokkal sebezhetőbb, mint bármikor az elmúlt 4 évben.
Végül a Bloomberget idézem: az amerikai hírügynökség arról ír, hogy a Herzog-örökösök egy lépéssel közelebb jutottak annak a peres ügynek a végéhez, amelyben feltehetően visszaszerzik a holokauszt idején elrabolt vagyonukat, amelynek értékét legalább 100 millió dollárra becsülik. A washingtoni fellebbviteli bíróság négy éve alatt másodjára döntött úgy, hogy a magyar kormány kérése ellenére nem ejti a 40 művészeti alkotást magába foglaló pert. A Herzog család tulajdonát képező Jean-Baptiste-Camille Corot-, Lucas Cranach the Elder-, Anthony van Dyck-, Gustave Courbet-képeket a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria nem akarja kiadni. A 2010-ben a magyar kormány által megtámadott peranyagokat most egy újabb bíróság elé küldik. Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke közleményt adott ki ebből az alkalomból, amelyben azt állítja, kétségtelen, milyen hosszú ideje és milyen igazságtalanság érte azokat, akiket a nácik vagyonuktól fosztottak meg. A Herzog-családot megilleti az öröksége, ők a jogos tulajdonosok.