(Chantal Ranke / RND-Der Tag) Megválasztották a 2022. év első Nobel-díjasát: a svéd Svante Pääbo kapja az elismerést az orvostudomány kategóriában – jelentette be a Karolinska Intézet Stockholmban. (A nyitó képen: Svante Pääbo svéd evolúciókutató kapta az orvosi Nobel-díjat. (Foto: Hendrik Schmidt/dpa)
Az ő tudományágát paleogenetikának nevezik. Bonyolultnak hangzik, de lényegében nem olyan nehéz. Mert Pääbo azt kutatja: Mi teszi az embert emberré? Kitől származunk valójában? És hogyan fejlődött az ember?
A Lipcsében élő 67 éves tudós, az ottani Max Planck Intézet igazgatója, volt az első, akinek sikerült múmiát klónoznia – és megmutatnia, hogy milyen nagyok a genetikai különbségek az emberek és a neandervölgyiek között. Például a jelenlegi genetikai állományunk 1-4 százaléka a neandervölgyiektől származik.
„Ezzel alapvetően megváltoztatta az ember eredetéről alkotott teljes képünket” – kommentálta a sikert Beate Schücking, a Lipcsei Egyetem volt rektora. Burkhard Jung, Lipcse főpolgármestere kiemeli: „Meg tudja magyarázni a kutatásait. Élővé és képszerűvé teszi”. Például a 2014-ben megjelent „A neandervölgyiek és mi” című könyv formájában, amiben elmagyarázza kutatásait – akár laikusok számára is.
Egyébként maga Pääbo is Nobel-díjas géneket hordoz a szó legszorosabb értelmében. Édesapja, Sune Bergström már 1982-ben megkapta a díjat ugyanebben a kategóriában.
Különösen a szászországi Lipcse városa számára nagy siker ott dolgozó friss Nobel-díjas, miután Pääbo 1997 óta a helyi Evolúciós Antropológiai Intézetben folytat kutatásokat. A kutatóhelyet a Max Planck Intézet alapította a számára, hogy a saját maga által kifejlesztett kutatási diszciplínát folytathassa. Most ő a város 20. Nobel-díjasa – ráadásul a német egység napján, ami különösen nagy öröm a szászoknak és a tartomány miniszterelnökének.
A német egység napján, október 3-án a Nobel-díjat egy Szászországban dolgozó svéd tudós kapja – milyen szép szimbólum: Kelet-Németország már régóta a nemzetközi kiválóság helye” – írta a CDU-politikus egy tweetben.
A Nobel-díj 121 éves történetében összesen 87 németet tüntettek ki – köztük négy nőt. Tavaly Klaus Hasselmann éghajlatkutató fizikai Nobel-díjat kapott „a globális felmelegedés megbízható előrejelzéséért”.
Különösen a többszörös válságok idején érdemes kiemelni a tudomány értékét. Megoldásokat keresnek az emberek, köztük a politikusok is a tudomány segítségével. Megoldásokról van szó ma a szövetségi kormány és a tartományok képviselői számára is, akik a miniszterelnökök konferenciáján a tervezett III. segélycsomagról tárgyalnak. Miután a tartományok már a múlt héten találkoztak, egyértelmű, hogy a központi kérdésekben felforrósodnak a kedélyek.
Ezek közé tartozik különösen a tömegközlekedés finanszírozása és a 9 eurós jegy utódja. Míg az államok több támogatást követelnek, a szövetségi kormány egyenlően akarja megosztani a terheket. Azt a kérdést, hogy ki mennyit fog fizetni a 9 eurós jegy utódjáért, a szövetségi kormány teljesen megválaszolatlanul hagyta, amint az az RND birtokába került határozattervezetből kiderül.